A nagy népszavazási meghibbanásban halkan pukkant egy idővel még bizonnyal sok fejtörésre okot adó fordulat: Zuschlag János, az MSZP ősszel előzetesbe került tagja vallomást tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Részleteset, feltárót, önmagára nézve is terhelőt - írták a lapok. Ha így van, akkor e fordulat akár komoly következményekkel is járhat. Ha így van - mert egyelőre inkább az a valószínű, hogy a felbuzdulás még korai.
A mindössze 22 évesen parlamenti mandátumot nyert szocialista politikust tavaly szeptember 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd fogva tartását meghosszabbították az ellene és társai ellen zajló vizsgálat miatt. Ahhoz képest, hogy a nyomozás tavalyi eseményei - egészen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tanúként történt kihallgatásáig - a nyilvánosság előtt zajlottak, most
meglehetős elzárkózás
övezi a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsított főszereplő első megszólalásának körülményeit.
Az ügy szálai az ezredfordulóig nyúlnak vissza. A fiatal parlamenter akkoriban kezdte aktivizálni magát különféle ifjúsági alapítványok szervezésében; társaival sorozatban hoztak létre olyan civil szervezeteket, amelyek körül csaknem 80 millió forint közpénz tűnt el. Az eleinte adminisztratív hiányosságnak tűnő anomáliákra a kiskunhalasi ügyészség hívta fel a figyelmet 2005 őszén - ehhez képest a rendőrségen másfél évig parkolt az az ügy, amelynek első felvonását a Bács megyei ügyészség bő fél év után Zuschlag letartóztatásával zárta. (Zuschlag megyei hátteréről és az egyesületi botrány részleteiről lásd tavalyi cikkeinket: Róka fogta csuka, Magyar Narancs, 2007. szeptember 13. és Z., a hangya, 2007. október 4.)
Az ősszel sokan arra gyanakodtak, hogy e fordulatban szerepet játszott az azóta Weiszenberger-felvétel néven elhírhedt videó (ez ügyben nemrég befolyással üzérkedés gyanúja miatt nyomozás indult), ám kiderült, hogy az abban szintén érintett ifjúszocialisták ügye nincs kapcsolatban az egyesületekével. A filmfelvételt vélhetően rögzítő halasi-kunfehértói vállalkozó mellett a város diszkója ellen is indult vizsgálat - igaz, nem az ügyészségen, de ugyancsak a Zuschlag-Weiszenberger-vonalhoz köthető állami támogatások mögött vélt szabálytalanságok miatt.
Az ügyészségi nyomozás tavalyi látványos haladása - melynek során egykori és jelenlegi minisztériumi és önkormányzati döntéshozók zűrös ügyei kerültek nyilvánosságra, kihallgatásra rendeltek be egykori és jelenlegi párt- és állami funkcionáriusokat - nem volt független az ambiciózus kecskeméti megyei ügyészek ügy- és nyilvánosságkezelési stratégiájától. Úgy tűnt, mintha a megyei főügyészség "előre kiszámítottan tenné lehetővé" a sajtónak, hogy a kiszivárgott információkból puzzle-ként rakhassa össze a sztorit. A nyilvánosság figyelmének eme ébren tartása hatékony eszköz volt arra, hogy e politikailag kényes ügyön helyben és eredményesen dolgozhassanak - s hogy éppen a közfigyelem miatt egyetlen politikusnak se jusson eszébe nyomást gyakorolni a nyomozók munkájára.
A mostani szigorú hallgatás azonban élesen elüt e gyakorlattól. E váltás okát csak találgathatjuk. Lapunk megbízható értesülése szerint a napilapok első beszámolói viszont alaposan túldimenzionálták a Zuschlag-vallomás súlyát és tartalmát. Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes elzárkózott a vallomásban foglaltak akár érintőleges ismertetésétől is, de annyit elárult, hogy szokatlanul és meg nem magyarázott okból Zuschlag János maga kérte a február 11. utáni időpontot a vallomástételre. A főügyészhelyettes hétfői szűkszavú közlése mindenesetre arról árulkodott, hogy a vallomástétel lényegi fordulatot, előrelépést nem eredményezett az ügyben. Más kecskeméti és kiskunhalasi forrásaink mindezt egybehangzóan megerősítették: Zuschlag állítólag már a kihallgatás elején közölte, hogy sem kérdésre nem válaszol, sem szembesítésre nem hajlandó, csak a civil szervezetek finanszírozása körüli anomáliákban ismeri el politikai felelősségét.
Zuschlag, mint hírlik, nem tört meg az előzetesben: viszonylag gyakran jár könyvtárba, edz, és a rá jellemző kommunikatív magatartás mind a cellatársával (egy élettársa meggyilkolásával gyanúsított szegedi foglár), mind a kihallgatások során érvényesül. Érdemi információt azonban
nem vagy alig közöl
Pedig a saját helyzetén nem sokat segít, ha nem tesz feltáró jellegű vallomást, ugyanis ilyet, úgy tudjuk, többen tettek már. Lados Istvánra, Zuschlag személyi titkárára érdemes gondolni, akit ősszel szintén őrizetbe vettek, de ezt később ügyészi indítványra házi őrizetre enyhítették. Lados vélhetően olyan információkat közölt, amelyek - mint egy neve elhallgatását kérő bennfentes forrásunk elmondta - erősítették a vádhatóság helyzetét az alapítványi ügyekben. Egyébként is, az ügy tizennégy gyanúsítottjából többen már használható vallomást tettek. A vádemelésig lesz még iratismertetés is, amelyen gyakran előfordul, hogy a frissen megismert adatok, bizonyítékok jobb belátásra bírják az addig szűkszavú gyanúsítottakat; a jelek mindenesetre arra utalnak, hogy a zárkát viszonylag kedélyesen tűrő Zuschlag okozhat még meglepetést.
A kiszivárgott hírekből az valószínűsíthető, hogy - bár konkrét nevek, felső vezetők alig szerepelnek az aktákban, vagyis egy határon túl nem burjánzik majd az egyesületi botrány -, a minisztériumi, fővárosi önkormányzati és pártvezetők, pályázati döntéshozók köreit átszövő összejátszások, érdekkijárások rendszeréről sokat megtudhat majd a tárgyalótermek nyilvánossága. Ahogyan egy ügyészségi forrásunk fogalmazott: alaposan megrengetheti a politikát a Zuschlag-ügy majdani tárgyalása.
