Sikkasztás a Békés Megyei Bíróságon - Se tettes, se pénz

Belpol

Három hónap híján hét év kellett ahhoz - igaz, egy megismételt eljárás keretében -, hogy elsőfokú ítélet szülessen a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalában 2002 szeptemberében feltárt sikkasztás ügyében. A bíróság bizonyítottság hiányában fölmentette a megvádolt egykori pénztárost. De akkor ki vitte el a pénzt?
Három hónap híján hét év kellett ahhoz - igaz, egy megismételt eljárás keretében -, hogy elsőfokú ítélet szülessen a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalában 2002 szeptemberében feltárt sikkasztás ügyében. A bíróság bizonyítottság hiányában fölmentette a megvádolt egykori pénztárost. De akkor ki vitte el a pénzt?

"Végig kell ezt hallgatnom?" - kérdezte kétségbeesetten 2006 decemberében a Szegedi Városi Bíróság elsőfokú ítélethozatalakor Farkashalmi Ilona vádlott, a Békés Megyei Bíróság egykori pénztárosa. Rosszulléte miatt néhány percre félbe kellett szakítani azon ítélet indoklását, amelyben kétéves börtönbüntetését négy év próbaidőre felfüggesztették. 2002 szeptemberében többmilliós hiányt tártak fel a megyei bíróság pénztárában, ezért az ítélet szerint a kárt négy évre visszamenően 11 százalékos kamattal kell megfizetnie a vádlottnak, akit 307 ezer forint illeték és 620 ezer forint bűnügyi költség megfizetése is terhelt. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a volt pénztáros bizalmi állásban követte el a tettét. A vád tudomásul vette az ítéletet, a védelem fellebbezett.

A Csongrád Megyei Főügyészség azonban 2007. március 7-én az elsőfokú tárgyalásról megállapította, hogy több tanúnál megsértették az eljárási szabályt, főként azért, mert nem vagy csak formálisan figyelmeztették mentességi jogukra őket. Az érintettek a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalának a munkatársai voltak. A főügyészség szerint ez a hiányosság a másodfokon nem orvosolható, másrészt ez lényegesen befolyásolta magát az eljárást, ezért új elsőfokú eljárásra kötelezte a bíróságot.

A Szegedi Városi Bíróság aztán 2009 júniusában bizonyítottság hiányában felmentette a sikkasztás vádja alól Farkashalmi Ilonát, akit egyébként a "történtek" miatt 2002 őszén fegyelmivel bocsátottak el a munkahelyéről.

Az eset

A Békés Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalában a 2002. szeptember 24-i pénzügyi ellenőrzés során kiderült, hogy a kimutatások szerinti 7 millió forint helyett csupán 100 ezer forint volt a pénztárban. Először az ellenőrök a későbbi vádlott, Farkashalmi Ilona magyarázatára támaszkodtak, amely szerint a bíróság házipénztára és az elnöki letét összekeveredett. (A pénztárellenőrzés előtt több mint kéthetes szabadságon volt a pénztáros.) Újabb tüzetes ellenőrzés következett, jellemző, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának (OITH) szakemberei is a helyszínre érkeztek. Végül minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a pénztárból 2 millió 409 ezer, míg az elnöki letétből 2 millió 722 ezer forint tűnt el, összesen tehát 5 millió 132 ezer forint.

A nyomozati szakban három gyanúsítottja volt az ügynek, Farkashalmi Ilona mellett Szántó Pálné, a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalának vezetője és helyettese, Spiegel Pálné. A Gyulai Városi Ügyészség 2003 végén már csak Farkashalmi és Szántóné ellen emelt vádat. A pénztárost folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, míg Szántónét hanyag kezelés vétségével vádolták. Utóbbi 2006 májusában elhunyt, az ellene folytatott eljárást a bíróság megszüntette.

A büntetőeljárás föltárta, hogy a megyei bíróság gazdasági hivatalának pénzkezelése 2001 decembere és 2002 szeptembere között "teljesen szabálytalanul zajlott, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása formális volt, csakúgy, mint a pénztárkezelés". Az adott munkaterületen dolgozók munkaköri leírása is távol volt az elvárttól. Az első elsőfokú perben a vádlott ügyvédje malíciával említette, hogy "a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalában akkora volt a rendetlenség, hogy ennek alapján mindenkit szélnek lehetett volna ereszteni, és ehhez képest csoda, hogy csupán egyetlen ember ül a vádlottak padján." Jellemző, hogy két könyvszakértői vizsgálat után sem sikerült pontosan megállapítani, hogy mikortól tünedeztek el a pénzek a házipénztárból és az elnöki letétből.

A vádlott a vallomása szerint akkor vette észre, hogy a kasszából pénz hiányzik, amikor 2002. szeptember 9-én visszaérkezett hoszszabb szabadságáról, és ezt jelezte felettesének, Spiegel Pálné gazdasági vezetőhelyettesnek, s egyben a segítségét kérte a hiány tisztázásában. A nyomozati szakban még gyanúsított, de a bírósági eljárásban már tanúként szereplő Spiegelné viszont azt állította, hogy a vádlott nem jelezte neki a hiányt, "csupán akkor esett kétségbe, amikor az ellenőrzésre már sor került".

Több tanú és Farkashalmi Ilona is elmondta, hogy a vádbeli időszakban olyan helyzet alakult ki a megyei bíróságon, hogy a keretszámlák összege csökkent, ezért az egyetlen kártyaszámláról bankkártya segítségével hívták le a szükséges összegeket, hogy a kifizetések folyamatosak legyenek. Ezt az egy számlát akkor hat bíróság használta, és összesen kilenc alkalmazott kapott hozzá bankkártyát.

Lassú víz

A megismételt elsőfokú eljárás felmentő ítélete indoklásában fontos érv volt, hogy a hiányzó összeg részben akkor tűnt el, amikor a vádlott szabadságon volt. Az is bebizonyosodott, hogy a vádlott távolléte alatt munkatársai mind a házipénztárból, mind az elnöki letétből vettek föl pénzt. Farkashalmi bankkártyájának napi limitje 500 ezer forint volt, viszont akadtak napok, amikor ezt meghaladó összegeket hívtak le.

A vádlott bizonyítottság hiányában történt felmentésének ítélete szerint a gazdasági hivatal vezetője, néhai Szántó Jánosné bankkártyájához helyettese, Spiegelné bármikor hozzáférhetett. Többször nála helyezték el egy kazettában a házipénztár és az elnöki letét pénzét, s a pénztár feletti napi ellenőrzés is rá volt bízva.

Bár önálló bizonyítékként nem használható fel a poligráfos vizsgálat, aligha hallgatható el, hogy a volt pénztárosnál nem jelzett megtévesztést, míg a gazdasági helyettes őszintesége a gép szerint megkérdőjelezhető volt.

A vádhatóság azon fontos érve sem állta meg a helyét, mely szerint anyagi és számszaki képtelenség, hogy a havi nettó 63 ezer forintot kereső pénztáros 67 ezer forintos havi törlesztőrészletet fizet az új lakása után. Farkashalmi azonban eladta a régi lakását, így volt pénze a részletekre; másrészt a megismételt bírósági eljárásban kiderült, hogy a vádlott anyagi gyarapodása nem bizonyítható.

Farkashalmi Ilona végig azzal védekezett, hogy fiktív elszámolást soha nem állított ki, valós adatokat írt a pénztárjelentésekbe, s a mindenkori pénztárban lévő készpénz alapján állította ki a címletjegyzékeket. Amikor távol volt, az őt helyettesítő pénztárosnak adta át a változó összegű készpénzt, hogy abból teljesítse a szükséges kifizetéseket.

A vádhoz kötöttség miatt az első, majd a megismételt elsőfokú eljárásban a Szegedi Városi Bíróság büntetőtanácsa csak azt vizsgálhatta, hogy minden kétséget kizáróan felelős-e a vádlottak padjára került egykori pénztáros a sikkasztásért - arra viszont a bíróság nem kereshette a választ, hogy akkor valójában ki, hogyan és mikor tüntette el a több mint 5 millió forintot.

A 2009. június 8-i felmentő ítéletet az ügyészség megfellebbezte. Mivel másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság előtt új bizonyítási eljárás már nem lehetséges, nagyobb az esély a mostani ítélet helybenhagyására, s ezzel együtt az immár lassan hét éve eljárás alá vont Farkashalmi Ilona polgárjogi igényeinek érvényesítésére is.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.