Strasbourgi ítélet: Kövér jogtalanul tiltott ki újságírókat a Parlamentből
kover_laszlo_top_story_lead.jpg

Strasbourgi ítélet: Kövér jogtalanul tiltott ki újságírókat a Parlamentből

  • narancs.hu
  • 2020. május 26.

Belpol

Az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz való jogát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ítéletében kimondta: Kövér László, az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből, számol be az Index.

A strasbourgi bírósághoz az Index, a hvg.hu, a Népszabadság és a 24.hu újságírói fordultak. Kövér az után tiltotta ki az újságírókat a Parlamentből, miután ők 2016 április 25-én arról kérdezték a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a jegybanki alapítványok költéseiről. Pár nappal korábban derült ki ugyanis, hogy a Matolcsy György MNB alá tartozó alapítványai százmilliárdokat osztottak szét baráti körnek.

A kérdezősködés után az újságírókat határozatlan időre tiltotta ki Kövér a Parlamentből, mert olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad Kövér 2013-as rendelete után.

Mivel a kitiltás ellen itthon nem lehet jogorvoslattal élni, az újságírók a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordultak.

A TASZ szerint az újságírókra vonatkozó parlamenti szabályozás indokolatlanul jogkorlátozó, és ezzel Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát.

A kormány azzal érvelt, hogy azért nem szabad bárhol forgatni a Parlamentben, mert ott adott esetben a képviselők kezében lehetnek titkosított íratok, és a tiltott helyen forgató újságírók esetleg lefotózhatják azokat. Ezek mellett a kormány szerint a kérdezősködéssel akadályozták a parlamenti munkát és „zaklatták“ a kormánypárti képviselőket.

A bíróság az újságíróknak adott igazat, és kimondta, kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.