Stumpf István: „Tartalmilag ez prezidenciális kormányzás, a miniszterelnök soha nem volt ilyen erős”

Belpol

Forradalmi jogalkotásról, a kormány és az AB közötti konfliktusokról beszélt a leköszönő alkotmánybíró.

„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”

De Gaulle-konferencia 2016-ban

De Gaulle-konferencia 2016-ban

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ezt Stumpf István mondta A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (az intézet – mint az összes többi - szeptember 1-től kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést, úgyhogy egyelőre mi is ennél maradunk). Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírósági mandátuma a nyáron járt le, most elsősorban az Alkotmánybíróság és a kormány konfliktusairól, a kormányzás 2010 utáni átalakulásáról beszélt.

Kiverték a biztosítékot

Stumpf szerint a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróság nagyon fontos szerepet játszott a jogállamiság alapjainak lefektetésében, amit az is jelzett, hogy az AB már hónapokkal az első szabad választások előtt létrejött. „A normavilágosság elve, a kellő felkészülési idő vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem volt benne az akkori alkotmányban, ezeket az AB vezette le a szöveg értelmezésével” – mondta Stumpf. Úgy látja, a létrejövő többpártrendszer szereplői között hamar megtört a bizalom, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni a Sólyom László nevével fémjelzett AB.

A 2010-es fülkeforradalom után azonban a forradalmi jogalkotás, az AB aktivizmusának megfékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása vált a második Orbán-kormány prioritásává. Stumpf úgy látja, ez valamennyire illeszkedett a nemzetközi vitákba, mert a gazdasági válság nyomán mindenhol újra kérdéses lett az állam szerepe és a hatalommegosztás megfelelő mértéke. „A megelőző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a mainstream, azonban egyre többen vetik fel, hogy a bírói felülvizsgálat mindenek fölé helyezése egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.”

Magyarországon Stumpf 2010-es alkotmánybíróvá választásával párhuzamosan „felerősödtek a konfliktusok az AB és az egyre inkább összeolvadó végrehajtó/törvényhozó hatalom között”. Stumpf szerint az verhette ki végleg a biztosítékot Orbánnál, amikor 2012 végén, 2013 elején előbb az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit semmisítették meg, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. „Bár a választási regisztrációról letettek, a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez” – mondta Stumpf.

A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozóján

A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozóján

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Közben a kormánytöbbség saját jelöltjeivel töltötte fel a testületet, felemelte a létszámát, kivette az AB kezéből a gazdasági kérdéseket és megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát. Ezzel a kezdeti konfliktusok szép lassan elcsendesedtek, Stumpf szavaival „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”.

Problémák az udvartartásban

Stumpf István a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is elemezte. Mint mondta, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal még valóban a miniszterelnök szűken vett munkaszervezete volt. 2010 után miniszterelnök-helyettesként előbb Navracsics Tibor kapott fontos központosított jogköröket, majd először frakcióvezetőként, később a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”.

Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár Stumpf szerint Orbánt már első kormányzása alatt is inkább a távlatos ügyek érdekelték, nem a közigazgatás napi szintű problémái. „Úgy lehetett vele, hogy négy évig Stumpf kormányzott, négy évig Navracsics, négy évig Lázár, most már végre én jövök” – fejtegette a volt alkotmánybíró.

A magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de Stumpf szerint tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – mondta Stumpf.

Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést

Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést

Fotó: Mónus Márton / MTI

Szerinte az EU-s jogállamisági mechanizmus vagy a menekültkvótákról várható európai bírósági döntés élesen vetheti fel a közösségi jog és a magyar alkotmányos identitás viszonyát, bár kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar közpolitikai döntéseket nemcsak az EU tudja befolyásolni, hanem például a német gazdasági szereplők is. A belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek. „Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett/mellett az intézmény értékrendje is fontos” – mondta Stumpf.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy „politikailag forró kérdésekben” nehezebben tudja megtalálni az egyensúlyt az AB. Stumpf István a nagyrészt MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta: a beadvány ismerete nélkül is kevés esélyt lát arra, hogy az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal az Alkotmánybíróság.

Neked ajánljuk