Interjút adott a Telexnek Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, majd alkotmánybíró, akit január végén Orbán Viktor miniszterelnök a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosnak nevezett ki.
Stumpf az interjúban azt mondta, inkább "békecsináló" szeretne lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő. "Szeretném, ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület"
Elmondta, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérdezte meg néhány hete, hogy a miniszterelnök azt kérdezi, elvállalná-e a feladatot, ezután leültek Palkoviccsal és a munkatársaival, akik elmondták, nagyjából hol tart a folyamat, mi a kormányzati cél, mit akarnak elérni. "Mondtam nekik, hogy jó, de kellene beszélnem erről a miniszterelnökkel. És ezelőtt három héttel volt egy hosszú beszélgetés Orbán Viktorral, ezután kértem időt arra, hogy átgondoljam, és nagyjából két héttel ezelőtt azt válaszoltam, hogy rendben, belevágok" - mondta.
Stumpf elmondása szerint az elmúlt kilenc évben, amíg alkotmánybíró volt, egyszer volt egy hosszabb beszélgetése Orbánnal, akkor a trumpi fordulat és az orbáni közötti párhuzamokat és különbségeket tárgyalták meg, majd ezután főként informális találkozóik voltak.
"Azért próbáltam nyomon követni, mi történik a kormányzásban, vagy hogy hogyan viszonyul ez a rendszer a polgári kormányzás első időszakához. Vannak jelentős mértékű eltérések"
- jelezte Stumpf, aki az utóbbi években többször is finoman kritizálta a 2010 utáni kormányzást, alkotmánybíróként is gyakran fűzött különvéleményt az egyes döntésekhez.
Most az interjúban arról beszélt, bízik benne, hogy ki tudja majd alakítani a maga autonómiáját, ugyanakkor hozzátette, hogy ha valaki a kormányzat tagja, akkor "elvárható egyfajta lojalitás, még akkor is, ha kritikus számos dologgal szemben".
Később hozzátette: "van számos pont esetemben, ahogy minden konzervatív eszmetársam esetében is, amihez kritikával viszonyulunk. De a kormányzás fő irányával és itt konkrétan az egyetemek átalakításának a szükségességével egyértelműen tudok azonosulni, másként bele sem vágtam volna."
Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy a kormányzásban szerinte
"most egyébként is egy védekezőbb időszak jön, mert az eddigi hátszél – ami akár Amerikából vagy máshonnan jött –, láthatóan szembeszéllé változott, és még küzdelmesebb időszak vár a kormányra, mint korábban".
Beszélt arról is, hogy Orbán szerinte intellektuálisan kifejezetten nyitott, és komoly szervezeteket tart fönt arra, hogy a szellemi készenlétét újra- meg újratöltsék azokkal a folyamatokkal, amik a világban zajlanak. Bár szerinte is az most a generális vélekedés, hogy senki nem meri Orbán környezetében elmondani, hogy mi a probléma, hozzátette, hogy régen meg lehetett neki mondani.
Azt is hozzátette, hogy az az érzése, most "átalakulóban van" az a pártstruktúra, amely szerint van Orbán Viktor, és mindenki más másodlagos szereplő. "Részben azért, mert talán érték is olyan hatások, hogy túl zárt lett ez a világ. De ez egyelőre egy érzés" - mondta.
"A kormányzás időnként beszűkíti az ember gondolkodását és logikáját, mert folyamatosan problémákat kell megoldani. Orbán szerintem most próbálja újraformálni a környezetét, és olyan embereket is igyekszik maga mellé venni, akikkel nem csupán napi kormányzati problémákat kell megoldani, hanem stratégiai forgatókönyveket is meg lehet vitatni.
Én úgy látom, hogy egyre több olyan embert enged a közelébe, akiknek van szuverén gondolata és látásmódja a világról" - fejtegette.
A sokat kritizált felsőoktatási modellváltásról azt mondta, ha ő kockára teszi az egész életpályáját azért, hogy a modellváltásból siker legyen, akkor "talán ez hitelesíti azt, hogy ebben van olyan elem, amit érdemes másoknak is végiggondolni; nem csak elzárkózó politikai magatartással viszonyulni hozzá, minden mögött a politikai ármányt és az összeesküvést vizionálni".
Szerinte ez az ügy nemzetstratégiai kérdés, de az ITM szerinte eddig kicsit technokrata módon állt a feladathoz, és kevésbé kommunikált arról, "valójában minek is vagyunk a részei", szerinte ez szült értetlenséget és a folyamat gyorsasága. "De nemcsak a kommunikáció kiszélesítésében, hanem a jogi szabályozásban is vannak még elvarratlan szálak. Például az év végén módosították az Alaptörvényt, ami sarkalatossági kritériumokat rendelt a feladathoz, és én most azt javaslom, hogy készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni."
Azt is mondta, a politikai vagdalkozástól szeretné távol tartani magát, és nem akarja minősíteni az eddigi kormányzati kommunikációt vagy a kormánnyal szimpatizáló emberek megszólalásait.
"Nem én vagyok a kommunikációért felelős ember a kormányban. Azoknak, akiknek ez a feladata, talán kellene arról beszélniük, hogy ezen a területen nem lenne jó tovább fokozni a harci kedvet, sőt én azt gondolom, hogy a bizalmatlanság kis köreit kellene lebontani."
A modellváltás szükségességéről azt mondta, az egyetemeken "az állóvíz kultúrája uralkodik", a modellváltás pedig "kétségkívül jórészt azt a logikát követi, amit Palkovics miniszter úr képviselt és képvisel; hogy hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen".
Szerinte ugyanakkor bár az üzleti szféra szempontjai megjelennek megrendelőként, továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad; valamint harmadikként ott van a tudományos szféra, az egyetemi autonómia az oktatók, hallgatók és a szenátus működési mechanizmusában. "Ha ez a három szereplő nem tud együttműködni egymással, akkor az egyetemek sikeressége komoly veszélybe kerül" - mondta.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy lehetővé kellene tenni például a szabadabb gazdálkodást az egyetemek számára, és hogy "kritikus pont", hogy a mostani kuratóriumi tagok maradhatnak-e hosszú távon a testületekben. "Ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat, de az a cél, hogy leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról, az helyes" - fejtegette.
Arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogot szeretne magának a szaklétesítések engedélyezésében, Stumpf azt mondta, nincs vétójoguk, és tart attól, "hogy túlértékelte a kamara szerepét az elnök úr (Parragh László) az új egyetemi szakok indításával kapcsolatban".
Azt is mondta, az ELTE és a BME átalakítása sincs most napirenden, nem jelezték, hogy modellt akarnak váltani, "hogy velük mi fog történni, azt majd megbeszélik a 2022 utáni aktuális kormányzattal. Az én legjobb tudomásom szerint a jelenlegi kormány nem akarja kikényszeríteni a modellváltást."
Az SZFE ügyéről csak annyit mondott, hogy az egyetem körül "nagyon összecsaptak a politikai indulatok, nem is lehet racionálisan értékelni a történteket. Adják meg nekem azt az esélyt, hogy tájékozódjak arról, hogy mi történt valójában. Kétségkívül rányomja a bélyegét az egész átalakulás megítélésére az a szerencsétlen konfliktus, ami – kölcsönösen gerjesztett félelmek okán is – kialakult az SZFE körül."
