Uniós pénzek: 11 ezer milliárdból csak 5-ről dönthet Budapest

  • narancs.hu
  • 2021. február 9.

Belpol

A Budapestre fordítható uniós támogatások 20 százalékának elköltésébe szólhatnak csak bele a főváros önkormányzatai, a többiről a kormány fog dönteni – ez a Miniszterelnökség terve a következő hét évre.

Mintegy 11 ezer milliárd forint támogatást kap Magyarország az idén elkezdődött európai uniós költségvetési ciklusban, a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozó 6000-7400 milliárd forintos mentőcsomag mellett. Ebből mintegy 5 milliárd forint lehet az az összeg, amelynek felhasználásába a fővárosi és a kerületi önkormányzatok is beleszólhatnak – számolták ki a 444.hu által megkérdezett szakértők. 

Ez egyrészt azért történik így, mert Budapesten az egy főre jutó nemzeti jövedelem meghaladja az uniós átlagot, fejlett régiónak számít. Emiatt nem kaphat a kohéziós támogatásból, amit a szegényebb régiók felzárkóztatására  szánnak. Amire a főváros is számíthat, az az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelynek legalább 6 százalékát a gazdagabb régiókhoz tartozó nagyvárosok fejlesztésére költik. 

A Miniszterelnökség terve szerint a következő hét évben a Budapestre jutó ERFA-források 20 százalékát használnák fel a budapesti önkormányzatokkal egyeztetve, pályázatok révén – ez az az 5 milliárd forint –, 80 százalék pedig kiemelt projektekre megy el, például a HÉV felújítására, csepeli közparkok fejlesztésére, a Ráckevei-(Soroksári-) Duna revitalizációjára. A tervbe vett beruházások közül a legtöbb a Déli Városkapu Programhoz kötődik, amit a Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid által vezetett, kormányzati hátterű Budapest Fejlesztési Központ felügyel. 

A közlekedés fejlesztésére szánt uniós források jó részét az agglomeráció vasútvonalaira és a HÉV-re szánja a kormány. A város belsejében járó buszokra, villamosokra, trolikra és a metróhálózatra nem tervez költeni,

a már megszervezett járműbeszerzéseket is leállíttatta, vagy hátráltatja.

A 444.hu információi szerint ugyanígy járt több, már előkészített budapesti beruházás. Amikor a fővárosi önkormányzat a hivatali késlekedésekkel kapcsolatban kérdést küld a minisztériumokhoz, a válasz Fürjes Balázs államtitkárságán keresztül érkezik.  „Budapest lerohasztása része lehet a 2022-es választási kampánynak" – így látják a 444-nek nyilatkozó fejlesztési szakemberek.  Szerintük a kormány azt szeretné sugallni, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok képtelenek bármit megjavítani vagy felépíteni maguktól.

Az uniós támogatások felhasználását a Miniszterelnökségen tervezik. A településfejlesztési terveket nemrég elküldték a megyei önkormányzatoknak. A portálhoz is ezen az úton jutott el a dokumentum.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.