Svéd NATO-csatlakozás: Szijjártó nem lát okot a rendkívüli parlamenti ülésre

  • narancs.hu
  • 2024. január 30.

Belpol

Mivel február végén úgyis kezdődik a tavaszi ülésszak.

„Most már nem választ el minket hosszú időszak attól, hogy a parlament rendes ülése megkezdődjön, a jövő hónap, február végén. Ezért én nem látok okot, hogy a rendkívüli ülés eszközéhez kelljen nyúlni” – mondta Szijjártó Péter az ATV azon kérdésére, hogy az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen megszavazzák-e a kormánypártok Svédország NATO-csatlakozását.

„Mivel február végén már összeül a parlament, meg lehet várni a rendes ülést, és akkor napirendre lehet venni ezt a kérdést, ha a parlamenti többség úgy dönt”

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. A rendkívüli ülést azonban mindenképp össze kell hívnia Kövér László házelnöknek, miután az ellenzéki pártok összegyűjtötték a kellő számú aláírást. Arról, hogy mikor lehet az ülés, a Házbizottságban kell dönteni, méghozzá a hvg.hu információi szerint a február 1-re, csütörtökre összehívott ülésén. Az ellenzék február 5-ét javasolta, de ha nincs egyetértés, akkor az ülés napját Kövér László házelnök tűzi ki. A lap úgy tudja, a rendes, tavaszi ülésszak a tervek szerint csak február 26-án, hétfőn kezdődik.

A svéd NATO-csatlakozást egyébként egyszer már rendkívüli ülésen majdnem tárgyalta az Országgyűlés, hiszen tavaly július 31-én szintén ellenzéki kezdeményezésre volt már ilyen ülés. Az azonban kudarcba fulladt, miután – nem meglepő módon – a Fidesz és a KDNP politikusai bojkottálták az ülést, amely így határozatképtelen volt. Igaz, bármelyik ülésén is dönt a parlament Svédország csatlakozásának ratifikációjáról, már mindenképpen Magyarország lesz az utolsó.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.