Szakszervezeti tüntetés a Hősök terén: Összejöttek, szórakoztak

szerző
- gv -
publikálva
2001/13. (03. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

- lapzártánk utáni - módosítása ellen szerveztek. Felbukkant Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es politikus, Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője és Kiss Péter, a szocialisták Baloldali Tömörülés elnevezésű platformjának vezetője is. Alighanem mindannyian tudták: amit módosítani akar a parlamenti többség, azt módosítja is.

- lapzártánk utáni - módosítása ellen szerveztek. Felbukkant Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es politikus, Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője és Kiss Péter, a szocialisták Baloldali Tömörülés elnevezésű platformjának vezetője is. Alighanem mindannyian tudták: amit módosítani akar a parlamenti többség, azt módosítja is."Van annak valószínűsége, hogy bizonyos alternatív baloldali csoportok megjelenjenek a szombati szakszervezeti demonstráción, és ott megkíséreljék anarchista nézeteik hirdetését" - mondta Simicskó István nemzetbiztonsági politikai államtitkár múlt szerdán az MTI-nek. Anarchista nézeteiket propagáló csoportokat a Narancs tudósítója a demonstráción nem látott, ellenben végighallgatta Tamás Gáspár Miklós filozófus felszólalását, aki arra bírta rávenni az egybegyűlt szakszervezetiseket, hogy beszéljék rá ismerőseiket a szakszervezeti tagságra, mert ez a szervezkedés egyetlen lehetősége. "Bűnözők, örülök, hogy köztetek lehetek" - kezdte beszédét Simicskó beszólására utalva TGM.

Nagy harcsa és kis cápa

Impozáns látvány fogadta szombaton a Hősök terére a Dózsa György út felől érkezőket: az Andrássy út torkolatáig nyüzsgött a tömeg, megannyi szakszervezetis busz foglalta el a Felvonulási teret. Később aztán kiderült, a Hősök tere közepére tették a színpadot, úgyhogy a placc voltaképpen csak félig telt meg, de még így is többen voltak, mint előzetesen várták. Néhány nappal a tüntetés előtt az a hír szállingózott kormánypárti körökben, hogy csak néhány ezer embert tudnak az összefogó szakszervezetek a térre csábítani, őket is csak úgy, hogy 1. fizetnek nekik, 2. megígérik, hogy elviszik a résztvevőket a Camponába, a Tropicariumba cápákat nézegetni. Azt nem tudjuk, bármelyik változat csábító hatással volt-e valakire, azt viszont a szervezők tagadták, hogy ilyen felajánlásokat tettek volna. (Ne zárjuk ki, hogy a kormánypárti vélekedők saját polgári élményanyagukból dolgoztak e hír terjesztésekor.) "Szívből tiltakozunk a Munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen, nem érdekből" - mondta a színpad körül szervezkedő rendezők egyike hivatalos tekintettel.

A Munka törvénykönyvének módosítását a Gazdasági Minisztériumban dolgozták ki, s a szerzők szerint a szakszervezeti vezetők nem ismerik vagy félremagyarázzák. A munkavállalók képviselői ugyanis a pihenőidő csökkentése, az ingyenes többletmunka, az átirányítás, az idénymunka, az ünnepi és a hétvégi munka ellen tiltakoztak. Pál Lajos, a törvénymódosítás egyik kidolgozója azonban több napilapnak is úgy nyilatkozott, hogy a tervezett új elemek inkább korlátozzák a munkaadók lehetőségeit. Ennek ellenére az MSZOSZ elnöke, Sándor László (aktív MSZP-s képviselő) a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt a demonstráción, s azt is kilátásba helyezte, hogy név szerinti szavazást kér a parlamentben, s a módosításra igennel voksoló képviselők nevét majd a munkahelyek faliújságjain lehet elrettentő példaként viszontlátni. "A munkavállalók nem felejtenek" - mondta Sándor László.

Mondja, mi a gondja

A szakszervezetisek által csak cselédtörvénynek nevezett változtatásban a munkaszerződéstől való eltérést kifogásolták leghangosabban a tiltakozók. Bár a Munka törvénykönyve szerint rendkívüli esetben eddig is el lehetett térni a munkavállalóval kötött, érvényes kontraktustól, ezekben az esetekben a munkáltató legfeljebb két hónapra irányíthatta más munkakörbe vagy telephelyre a dolgozókat. A munkavállalók érdekképviseletei viszont úgy látják: a módosítás után ehhez nem lesz szükség rendkívüli indokra, vagyis az érvényes munkaszerződéstől a munkáltató érdekei szerint bármikor eltérhet. A javaslat jogcímenként 44 napban határozza meg az ilyen áthelyezések időtartamát, a kollektív szerződésben azonban ettől el lehet térni, akár az egész évre kiterjesztve a dolgozó átirányításának, kiküldetésének, más munkakörbe helyezésének vagy akár ingyenes kölcsönadásának időtartamát. Az sem nagyon tetszik a szakszervezeteknek, hogy a módosítás elsősorban a kollektív szerződések számának növelését irányozza elő. Az első hallásra nem olyan rossz javaslatban is találtak kivetnivalót, mondván: érdekérvényesítési képességük gyenge, s a munkavállalók jelentős része olyan kis létszámú, 50 fő alatti munkahelyen dolgozik, ahol szóba sem kerülhet a kollektív szerződés.

A kormány ráadásul előszeretettel hivatkozott az EU-normák követésére is, noha hazai szakértők szerint a magyar munkaügyi szabályozás viszonylag jól áll: megoldott problémának tekinthetjük a nemek közötti diszkrimináció felszámolását meg a fiatalkorúak védelmét. A módosítás alapján ugyanakkor azt lehet mondani: az EU a saját piacát védené a magyar munkaerővel szemben, s ez szerepelne a Munka törvénykönyvében is. Az unió szabályozása szerint - ezt tartalmazza a tervezett módosítás is - napi 12, heti 48 óránál többet senki nem dolgozhatna. A szakszervezetek nem is ezt kifogásolták, hanem azt, hogy ezenkívül egy csomó olyan változtatást is bevezetnének, amelyet senki nem hiányolt. Ilyen például az éjszakai pótlék átvariálása: mostanáig az este tíztől reggel hatig tartó időszakra jár a bér időarányos, tizenöt százaléka pótlékként. Eztán viszont csak akkor, ha legalább két órát tölt el munkával a nevezett időszakban a munkavállaló. Megszabná a kormány azt is, hogy mikor hatékony a munkaidő kihasználása. A módosítás szerint akkor, ha a dolgozók a munkaidejük hatvanhét százalékában tevékenykednek munkahelyükön (jelenleg ez az arány cca. 50 százalékos, de az irigyelt Németországban sem nagyon több hatvannál). Akik nem teljesítenek ilyen szinten, azokat a készenléti jellegű munkakör kategóriájába nyomhatnák, és a munkaidő napi nyolcról tizenkét órára lenne emelhető a főnök kegyei szerint. Ezzel a munkavégzési óraszám a heti maximális 48-ról 72-re nőne, vagyis meghaladná a fentebb említett EU-szabályokat.

Félszavakból is

Ezek és még sok minden más ellen tiltakoztak szombaton a szakszervezetek. A tömeg hálás volt minden egyes felszólalásért. A szakszervezeti vezetők az ernyők égbe emelésével (szemerkélt ugyanis az eső) voksoltattak a változtatás elvetése mellett. A tömeg nyilvánvalóan sejtette, miről beszélnek a pódiumon, csak a helyszínre érkező újságíróknak és bámészoknak tűnt kicsit bonyolultnak mindez.

Meg az anarchistáknak, akik el sem jöttek.

- gv -

szerző
- gv -
publikálva
2001/13. (03. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra