Egy újabb különös józsefvárosi ingatlanügy

Száll ide, száll oda

Belpol

Nemcsak kedvező áron, de az idő múltával egyre kedvezőbb feltételekkel jutott egy Köztársaság téri épülethez egy magáncég a józsefvárosi önkormányzattól, majd a tulajdonos az ingatlant egyik cégétől a másiknak adta tovább. A tulajdoni lap ellentmond Kocsis Máté polgármesternek, aki azt állítja, hogy csak idén márciusban írták alá az adásvételi szerződést - holott arra 2010-ben sor került.

A Köztársaság tér 24. eladásáról 2008. januárban döntött Józsefváros képviselő-testülete. (A tér 2011. áprilistól II. János Pál pápa nevét viseli, az utcanévtáblák azonban nem követték a változást.) A kétszintes, kilenclakásos, összközműves, 441 négyzetméter lakóterülettel rendelkező épület értékesítési pályázatára egyetlen vevő jelentkezett, az Építő és Épület-karbantartó (Épkar) Zrt. A pályázat zártkörű volt: öt céget hívtak meg, illetve, ha úgy vesszük, csak hármat. A tőkében nem bővelkedő, a 2009-es évet 420 ezer forint nyereséggel záró Épteszt Kft. 2000-2001-ben a Karizma Építőipari Kft. érdekeltsége volt, amely társaságot a főpolgármesteri hivatal közműügyosztályának korábbi vezetője alapította az Épkar tulajdonos-ügyvezetőjével, Szeivolt Istvánnal. Ennél is közvetlenebb a másik meghívott, a Ciklon Kft. Épkar-kapcsolata: 2010. szeptember 15-től ugyanis az Épkar a tulajdonosa. (A Ciklon még előkerül a történetben.) Nem okozott meglepetést továbbá, hogy nem adott ajánlatot a tisztítószereket, vegyi anyagokat forgalmazó, az épületben festékboltot működtető Reisbo Kft., amely azóta felszámolás alatt áll. Ötödikként a Vélemény Kft.-t kérte fel az önkormányzat a pályázatra, amely szintén nem élt a lehetőséggel. Az Épkarnak ebben a mezőnyben kellett versenyeznie. A meghívandó társaságokra Juharos Róbert (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke tett javaslatot, és ő vezette a pályázat bírálóbizottságát is. Mindkét általa elnökölt testület alkalmasnak ítélte az egyetlen jelentkező ajánlatát, amit aztán a fideszes többségű képviselő-testület megszavazott.

Az adásvételi előszerződést 2008. március 26-án írta alá az önkormányzat nevében Csécsei Béla (SZDSZ) polgármester, az Épkar képviseletében Szeivolt István ügyvezető. Az ingatlan vételára 131 millió 440 ezer áfamentes forint volt, ami megegyezett az önkormányzat által megjelölt és az Épkar által megajánlott vételárral. A 131 millió forint kizárólag a lakóterületre vetítve 197 ezer forintos négyzetméterárnak felel meg, ami tükrözi a piaci viszonyokat. Az épület azonban nemcsak a kilenc lakásból áll, hanem tartalmaz négy helyiséget is, 1102 négyzetméter nem lakás célú területet, amiért - a 200 ezer forintos négyzetméterárat tekintve - a vevőtől tulajdonképpen nem kértek ellentételezést. Ha a teljes épületre vetítjük a vételárat, 87 ezer forint négyzetméterár jön ki, ami még a fele sincs a valós piaci értéknek. Pedig a 200 ezer forint körüli négyzetméterárat tekintette irányadónak az önkormányzat is: a kilenc bérlőnek adott cserelakások értékét négyzetméterenként maximum 200 ezer forinton, a pénzbeli megváltást 180 ezer forinton hagyta jóvá. A bérlők kiköltöztetésére az önkormányzat maximum 88 millió 200 ezer forint költséget ismert el, ami a 441 négyzetméter lakóterület esetében megint csak 200 ezer forint. Amennyiben viszont a bruttó 1500 négyzetmétert 200 ezer forint árral mérjük, az épület 308 millió forintos értéket képvisel, szemben a megajánlott 131 millióval. (És akkor nem is számoltuk bele a szintén az ingatlanhoz tartozó 1616 négyzetméter telek árát, valamint azt, hogy már 2008-ban tudható volt: a Köztársaság téren épülő metróállomás növeli az ingatlan forgalmi értékét.) Az Épkar szerint az ár korrekt volt. Mint a Naranccsal közölték, az ügylet finanszírozásába bevont pénzintézet értékbecslése szerint a likvidációs érték 2011-ben 147 millió forint volt, a felépítmények rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak, rossz állapotúak, korszerűtlenek voltak, gazdaságosan nem újíthatók fel.

Az Épkar nem csak a vételár miatt lehet elégedett. Az előszerződésben az önkormányzat engedélyezte, hogy a cég a kiköltöztetés költségét levonja a vételárból. Az Épkar a keret felső határához közelítő 79 millió 434 ezer forint költséget számolt össze, amit Józsefváros elismert és beszámított. (Hasonló konstrukcióban adta el az önkormányzat a Trefort utcai Hunyady-palotát, lásd: Józsefvárosi palotás, Magyar Narancs, 2012. április 26. A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz az ügyben.) Végül is vételár címen az Épkar 52 millió 6 ezer forintot fizetett az önkormányzatnak az épületért.

Továbbá az Épkar a 2008-as előszerződésben vállalta, hogy az ingatlant szállodaépítés céljára veszi meg, kizárólag erre a célra hasznosítja, és megőrzi az épület utcafronti homlokzatát. 70-75 szobás szálloda építését ígérték recepcióval, bárral, reggeliztetővel, fitneszteremmel, konyhával és egyéb kiszolgálóhelyiségekkel. 2010 februárjában azonban az Épkar jelezte: már nemcsak szállodát képzel oda, hanem kereskedelmi és irodai funkcióban is gondolkodik. A Juharos vezette gazdasági bizottság akceptálta a kérést, s nyomukban a képviselő-testület is. Az önkormányzat arra is hajlandó volt, hogy a kiköltöztetésre szabott 16 hónapot 2009. június 22-én 40 hónapra emelje - különben a határidő letelte után 60 nappal az Épkarnak 30 millió forint kötbért kellett volna fizetnie.

Amikor az adásvételi szerződés megkötéséről érdeklődtünk, félrevezető választ kaptunk a polgármesteri hivataltól: "Tekintettel arra, hogy az épületben lakó bérlők elhelyezése az Épkar Zrt. feladata volt (ez 2009-ben teljesült - Zs. P.), az adásvételi szerződés megkötésére 2012. március 5-én kerülhetett sor, melynek tartalmát a képviselő-testület 44/2010. (II. 17.) számú határozatával hagyott jóvá." A földhivatali tulajdoni lap azonban ellentmond a polgármesteri hivatal állításának: az Épkar tulajdonjogát 2010. márciusban bejegyezték. A hivatal állításához képest két évvel korábbi szerződéskötés dátumát az Épkar is megerősítette lapunknak.

Az épület ma már nincs az Épkar birtokában. 2012. júniusban az idén januárban alapított Prolato Kft.-nek adta el, amely szintén Szeivolt István cége. A Prolatónál csak két hónapig maradt az ingatlan, mert a cég fél év működés után a Ciklon Kft.-vel együtt beolvadt a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Kft.-be, és jogutódlással megszűnt. A Köztársaság tér 24. alatt amúgy eddig semmi sem épült, az Épkar jövő márciusra ígéri a munkálatok elkezdését. Az ingatlanon most csak a pusztulás nyomai láthatók: omladozó falak, szemétkupacok, kitört ablakok.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.