Szabó Gábor azt nehezményezte, hogy az egyetem működését garantáló finanszírozási szerződésről úgy írtunk, mintha az kizárólag a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) érintené. Holott a helyzet mindenütt az, mondta, hogy az intézmények egyelőre a 2021-re, a tavasz folyamán elfogadott költségvetésük szerint gazdálkodnak. Azt viszont megerősítette, hogy rendkívül kemény tárgyalásokat folytatnak ebben az ügyben a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), amelyek a napokban zárulhatnak, és ezt követően aláírhatják a finanszírozási szerződést.
A Narancs.hu érdeklődésére Szabó Gábor, aki maga is részt vett a minisztériummal folytatott tárgyalásokon, úgy fogalmazott: a nyár folyamán zajló egyeztetéseken a szegediek sokáig – köszönhetően az egyetemi kollégák felkészültségének – a többi egyetem tárgyalódelegáció előtt jártak, de mára az egyetemek „utolérték” egymást. Hozzátette: szemmel láthatóan jobb pénzügyi pozíciót harcoltak ki a tárgyalásokon Szegednek a korábbiaknál.
Vitatta lapunknak azt a megállapítását, ami szerint a szegedi egyetem oktatói és dolgozói munkaszerződés nélkül kezdték volna el az új tanévet. Ennek kapcsán elmondta, a felsőoktatási törvény idevonatkozó része úgy változott, hogy a korábbi közalkalmazotti szerződések automatikusan és minden változtatás nélkül munkaszerződésekké alakulnak át. Ennek kapcsán arra hívtuk fel a kuratóriumi elnök figyelmét: a zavart az okozhatta az oktatók körében, hogy erről a változásról egy „Tájékoztató” műfajú levelet kaptak, így korántsem volt egyértelmű, hogy ez tekinthető-e munkaszerződésnek vagy sem. Az elmondottakból az derül ki, hogy igen. Ezt támasztja alá, hogy
az egyetemi alkalmazottak csütörtökön megkapták augusztusi bérüket, amely megegyezik korábbi közalkalmazotti javadalmazásukkal.
Szabó Gábor szerint nincs veszélyben a beígért kétszer 15 százalékos oktatói béremelés, amelynek első részével október 1-je után egészítik ki a fizetéseket, a második részével pedig január1-jétől. Cáfolta azt az értesülésünket, hogy ez a második 15 százalék különböző feltételekhez, például tudományos és kutatói teljesítményhez lenne kötve. Az intézmények a szükséges forrást megkapják. „Hogy az elosztás során kívánnak-e teljesítményösztönző elemeket alkalmazni, az intézmények autonómiájába tartozik” – tette hozzá a kuratóriumi elnök.
„Az uniós Helyreállítási Alapból az egyetemi fejlesztésekre szánt pénzek elmaradása valóban súlyos gond lenne az egyetemeken” – ismerte el Szabó Gábor, de egyelőre nincs arra vonatkozó hivatalos információ, hogy ez tényleg bekövetkezik. Ismeretes, hogy a kormány1200-1300 milliárdos fejlesztési keret felhasználását helyezte kilátásba az alapítványi egyetemek számára. Többször megírtuk, hogy a fenntartóváltás mellett elhangzó leggyakoribb érvek egyike éppen az erre a forrásra való hivatkozás volt.
Szabó Gábor szerint a kormány továbbra is úgy kezeli ezt a pénzforrást, mint amit Brüsszelből előbb-utóbb meg fog kapni, éppen ezért a fejlesztések előkészítése nem állt le. Arra felvetésünkre, hogy a számítások szerint az SZTE hozzávetőleg 100-180 milliárd forint fejlesztési forrással számolhat, úgy válaszolt, reálisan, ami a tervezett projektek megvalósíthatóságát jelenti, ez az összeg 40-50 milliárd forint lehet.
Az egyelőre nyitott kérdés, hogy amennyiben ez a pénz nem érkezik meg az EU-tól, milyen más forrásból biztosíthatóak az egyetemi fejlesztések. Ahogyan az is, mikor. A kuratórium elnöke szerint az ebbe a körbe tartozó projektek jórészt nincsenek még annyira előkészítve, hogy azonnali pénzlehívást igényelnének.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
