Szegedi Tudományegyetem: agyelszívás megállítva, bérfeszültség garantálva

  • Bod Péter
  • 2021. december 12.

Belpol

Nem egységesen, de átlagosan 60 százalékkal emelkedik a szegedi egyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak bére. A nem akadémiai területen dolgozók bérezéséről nincs szó. Ők úgy tűnik, egyelőre kimaradnak.

Mindez abból a szegedi rektor és kancellár által aláírt levélből derül ki , amelyet az egyetemi vezetőknek postáztak, és amely eljutott a szeged.hu-hoz. 

Az alapítványi átalakuláson átesett Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) eddig mindössze 15 százalékos béremelést hajtottak végre, ami elmaradt a modellváltás esetére ígért 30 százaléktól, és fényévnyire van a Debreceni Egyetemen bejelentett 80 százalékos emeléstől. A debrecenivel azért is összevethető a szegedi egyetem, mert hasonló nagyságú és szinte teljesen azonos profilú a két nagy vidéki tudományegyetem. Debrecenben Kossa György, az egyetemet működtető alapítványi kuratórium elnöke az intézmény honlapján jelentette be, hogy „4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal”.

Szegeden mindezt megrökönyödéssel fogadták, mert az itteni béremelés ettől nagyságrendekkel elmaradt.

A helyzet valójában még ennél is rosszabb volt, mert az alapítványi átalakulás esetére a szegedi béremelés mértékét 30 százalékosra ígérték – ezt erősítette meg az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, Stumpf István is az elmúlt hónapokban többalkalommal is –, ám kiderült, hogy ennek csak a fele jár automatikusan, a másik felét különböző teljesítménymutatókhoz köti az egyetem. (Stumpffal több cikkben is foglalkozott korábban lapunk.)

Modellszámítás a béremelésről

Szegeden a kedélyeket Szabó Gábor prorektor, az egyetem kuratóriumának elnöke nyugtatta, amikor a valóban mellbe vágó debreceni egyetemi béremelések kapcsán úgy fogalmazott a helyi sajtóban: nem egyszeri nagy béremelésre van szükség, hanem átgondolt, tudatos, többlépcsős, többéves bérpolitikára.

A szegedi egyetemi vezető szerint tarthatatlan az alacsonyabb beosztásban és tudományos fokozattal rendelkezők (tanársegédek, adjunktusok) bérezése, és már hónapokkal korábban jelezte, hogy esetükben nagyobb mértékű emelésben gondolkoznak. Debrecenben ugyanez történt: az alacsonyabb alapbérrel rendelkezők fizetése jobban emelkedett, mint a docenseké és a professzoroké.

A SZTE vezetése a Debreceni Tudományegyetem idézett bejelentése után jelezte az egyetem oktatóinak és kutatóinak, hogy a béremelésre vonatkozó modellszámítások eredményét követően jelentik be a béremelések mértékét.

Hozzátehetjük, amit a szegedi egyetem több oktatója elmondott érdeklődésünkre, hogy amennyiben ilyen bérezési különbségek alakultak volna ki tartósan a hazai egyetemek között, annak egyenes következménye lett volna az „agyelszívás”. Vagyis, az oktatók elvándorlása a lényegesen magasabb bérezést biztosító intézményekbe.

A szegedi egyetem rektorának és kancellárjának egyelőre kizárólag az egyetem szervezeti vezetőinek és nem valamennyi dolgozójának írt levele azt valószínűsíti, hogy kikristályosodott: milyen mértékben, ütemezésben és feltételek mellett zajlik le a béremelés Szegedi Tudományegyetemen. A szóban forgó bértábla teljesítményalapú béremelést is magában foglal, ami két lépcsőben kívánnak alkalmazni.

Érthetetlen és méltánytalan

Bár az átlagos emelés elmarad Debrecentől – ennek nagyságrendjét hosszabb távol fenntarthatatlannak nevezte több felsőoktatás-finanszírozási kérdésekkel foglalkozó, portálunknak nyilatkozó szakértő –, de lényegesen magasabb, mint a megvalósult 15 és a korábban beígért 30 százalék. Az új szegedi bértáblázatból az is kiolvasható, hogy az akadémiai területen dolgozó alacsonyabb bérezési kategóriákba tartozók esetében vastagabban fogott a ceruza. Egy tanársegéd a 2021. szeptember elsejei bruttó 213 ezer forintos bére 380 ezerre nőtt, ami 78 százalékos emelkedés. Adjunktusok esetében az emelés 60, a docenseknél 33, az egyetemi tanárok (professzorok) esetében 40 százalékos.

Az új bértábla szerint egy adjunktus 460, egy docens 560, egy professzor 800 ezer forintot fog keresni, értelemszerűen bruttóban.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre tervezetnek nevezhetőek a Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár levelében foglaltak és a hozzátartozó bértáblázat, amely – és ezt hangsúlyozzák a levélben – bírja az egyetemet irányító kuratórium egyetértését. Így nagy biztonsággal akár véglegesnek is tekinthető a szegedi egyetem bértáblája.

Több általunk megkérdezett egyetemi dolgozó szerint érthetetlen és méltánytalan, hogy egyelőre szó sincs a nem akadémiai területen béremeléséről, noha az egyetemi alkalmazottak közel felét ők teszik ki. Ha ez a helyzet nem változik, óriási bérfeszültség alakulhat ki a SZTE-n belül – hallhattuk az általános véleményt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.