Szegedi Tudományegyetem: agyelszívás megállítva, bérfeszültség garantálva

  • Bod Péter
  • 2021. december 12.

Belpol

Nem egységesen, de átlagosan 60 százalékkal emelkedik a szegedi egyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak bére. A nem akadémiai területen dolgozók bérezéséről nincs szó. Ők úgy tűnik, egyelőre kimaradnak.

Mindez abból a szegedi rektor és kancellár által aláírt levélből derül ki , amelyet az egyetemi vezetőknek postáztak, és amely eljutott a szeged.hu-hoz. 

Az alapítványi átalakuláson átesett Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) eddig mindössze 15 százalékos béremelést hajtottak végre, ami elmaradt a modellváltás esetére ígért 30 százaléktól, és fényévnyire van a Debreceni Egyetemen bejelentett 80 százalékos emeléstől. A debrecenivel azért is összevethető a szegedi egyetem, mert hasonló nagyságú és szinte teljesen azonos profilú a két nagy vidéki tudományegyetem. Debrecenben Kossa György, az egyetemet működtető alapítványi kuratórium elnöke az intézmény honlapján jelentette be, hogy „4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal”.

Szegeden mindezt megrökönyödéssel fogadták, mert az itteni béremelés ettől nagyságrendekkel elmaradt.

A helyzet valójában még ennél is rosszabb volt, mert az alapítványi átalakulás esetére a szegedi béremelés mértékét 30 százalékosra ígérték – ezt erősítette meg az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, Stumpf István is az elmúlt hónapokban többalkalommal is –, ám kiderült, hogy ennek csak a fele jár automatikusan, a másik felét különböző teljesítménymutatókhoz köti az egyetem. (Stumpffal több cikkben is foglalkozott korábban lapunk.)

Modellszámítás a béremelésről

Szegeden a kedélyeket Szabó Gábor prorektor, az egyetem kuratóriumának elnöke nyugtatta, amikor a valóban mellbe vágó debreceni egyetemi béremelések kapcsán úgy fogalmazott a helyi sajtóban: nem egyszeri nagy béremelésre van szükség, hanem átgondolt, tudatos, többlépcsős, többéves bérpolitikára.

A szegedi egyetemi vezető szerint tarthatatlan az alacsonyabb beosztásban és tudományos fokozattal rendelkezők (tanársegédek, adjunktusok) bérezése, és már hónapokkal korábban jelezte, hogy esetükben nagyobb mértékű emelésben gondolkoznak. Debrecenben ugyanez történt: az alacsonyabb alapbérrel rendelkezők fizetése jobban emelkedett, mint a docenseké és a professzoroké.

A SZTE vezetése a Debreceni Tudományegyetem idézett bejelentése után jelezte az egyetem oktatóinak és kutatóinak, hogy a béremelésre vonatkozó modellszámítások eredményét követően jelentik be a béremelések mértékét.

Hozzátehetjük, amit a szegedi egyetem több oktatója elmondott érdeklődésünkre, hogy amennyiben ilyen bérezési különbségek alakultak volna ki tartósan a hazai egyetemek között, annak egyenes következménye lett volna az „agyelszívás”. Vagyis, az oktatók elvándorlása a lényegesen magasabb bérezést biztosító intézményekbe.

A szegedi egyetem rektorának és kancellárjának egyelőre kizárólag az egyetem szervezeti vezetőinek és nem valamennyi dolgozójának írt levele azt valószínűsíti, hogy kikristályosodott: milyen mértékben, ütemezésben és feltételek mellett zajlik le a béremelés Szegedi Tudományegyetemen. A szóban forgó bértábla teljesítményalapú béremelést is magában foglal, ami két lépcsőben kívánnak alkalmazni.

Érthetetlen és méltánytalan

Bár az átlagos emelés elmarad Debrecentől – ennek nagyságrendjét hosszabb távol fenntarthatatlannak nevezte több felsőoktatás-finanszírozási kérdésekkel foglalkozó, portálunknak nyilatkozó szakértő –, de lényegesen magasabb, mint a megvalósult 15 és a korábban beígért 30 százalék. Az új szegedi bértáblázatból az is kiolvasható, hogy az akadémiai területen dolgozó alacsonyabb bérezési kategóriákba tartozók esetében vastagabban fogott a ceruza. Egy tanársegéd a 2021. szeptember elsejei bruttó 213 ezer forintos bére 380 ezerre nőtt, ami 78 százalékos emelkedés. Adjunktusok esetében az emelés 60, a docenseknél 33, az egyetemi tanárok (professzorok) esetében 40 százalékos.

Az új bértábla szerint egy adjunktus 460, egy docens 560, egy professzor 800 ezer forintot fog keresni, értelemszerűen bruttóban.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre tervezetnek nevezhetőek a Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár levelében foglaltak és a hozzátartozó bértáblázat, amely – és ezt hangsúlyozzák a levélben – bírja az egyetemet irányító kuratórium egyetértését. Így nagy biztonsággal akár véglegesnek is tekinthető a szegedi egyetem bértáblája.

Több általunk megkérdezett egyetemi dolgozó szerint érthetetlen és méltánytalan, hogy egyelőre szó sincs a nem akadémiai területen béremeléséről, noha az egyetemi alkalmazottak közel felét ők teszik ki. Ha ez a helyzet nem változik, óriási bérfeszültség alakulhat ki a SZTE-n belül – hallhattuk az általános véleményt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.