Szegedi Tudományegyetem: agyelszívás megállítva, bérfeszültség garantálva

  • Bod Péter
  • 2021. december 12.

Belpol

Nem egységesen, de átlagosan 60 százalékkal emelkedik a szegedi egyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak bére. A nem akadémiai területen dolgozók bérezéséről nincs szó. Ők úgy tűnik, egyelőre kimaradnak.

Mindez abból a szegedi rektor és kancellár által aláírt levélből derül ki , amelyet az egyetemi vezetőknek postáztak, és amely eljutott a szeged.hu-hoz. 

Az alapítványi átalakuláson átesett Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) eddig mindössze 15 százalékos béremelést hajtottak végre, ami elmaradt a modellváltás esetére ígért 30 százaléktól, és fényévnyire van a Debreceni Egyetemen bejelentett 80 százalékos emeléstől. A debrecenivel azért is összevethető a szegedi egyetem, mert hasonló nagyságú és szinte teljesen azonos profilú a két nagy vidéki tudományegyetem. Debrecenben Kossa György, az egyetemet működtető alapítványi kuratórium elnöke az intézmény honlapján jelentette be, hogy „4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal”.

Szegeden mindezt megrökönyödéssel fogadták, mert az itteni béremelés ettől nagyságrendekkel elmaradt.

A helyzet valójában még ennél is rosszabb volt, mert az alapítványi átalakulás esetére a szegedi béremelés mértékét 30 százalékosra ígérték – ezt erősítette meg az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, Stumpf István is az elmúlt hónapokban többalkalommal is –, ám kiderült, hogy ennek csak a fele jár automatikusan, a másik felét különböző teljesítménymutatókhoz köti az egyetem. (Stumpffal több cikkben is foglalkozott korábban lapunk.)

Modellszámítás a béremelésről

Szegeden a kedélyeket Szabó Gábor prorektor, az egyetem kuratóriumának elnöke nyugtatta, amikor a valóban mellbe vágó debreceni egyetemi béremelések kapcsán úgy fogalmazott a helyi sajtóban: nem egyszeri nagy béremelésre van szükség, hanem átgondolt, tudatos, többlépcsős, többéves bérpolitikára.

A szegedi egyetemi vezető szerint tarthatatlan az alacsonyabb beosztásban és tudományos fokozattal rendelkezők (tanársegédek, adjunktusok) bérezése, és már hónapokkal korábban jelezte, hogy esetükben nagyobb mértékű emelésben gondolkoznak. Debrecenben ugyanez történt: az alacsonyabb alapbérrel rendelkezők fizetése jobban emelkedett, mint a docenseké és a professzoroké.

A SZTE vezetése a Debreceni Tudományegyetem idézett bejelentése után jelezte az egyetem oktatóinak és kutatóinak, hogy a béremelésre vonatkozó modellszámítások eredményét követően jelentik be a béremelések mértékét.

Hozzátehetjük, amit a szegedi egyetem több oktatója elmondott érdeklődésünkre, hogy amennyiben ilyen bérezési különbségek alakultak volna ki tartósan a hazai egyetemek között, annak egyenes következménye lett volna az „agyelszívás”. Vagyis, az oktatók elvándorlása a lényegesen magasabb bérezést biztosító intézményekbe.

A szegedi egyetem rektorának és kancellárjának egyelőre kizárólag az egyetem szervezeti vezetőinek és nem valamennyi dolgozójának írt levele azt valószínűsíti, hogy kikristályosodott: milyen mértékben, ütemezésben és feltételek mellett zajlik le a béremelés Szegedi Tudományegyetemen. A szóban forgó bértábla teljesítményalapú béremelést is magában foglal, ami két lépcsőben kívánnak alkalmazni.

Érthetetlen és méltánytalan

Bár az átlagos emelés elmarad Debrecentől – ennek nagyságrendjét hosszabb távol fenntarthatatlannak nevezte több felsőoktatás-finanszírozási kérdésekkel foglalkozó, portálunknak nyilatkozó szakértő –, de lényegesen magasabb, mint a megvalósult 15 és a korábban beígért 30 százalék. Az új szegedi bértáblázatból az is kiolvasható, hogy az akadémiai területen dolgozó alacsonyabb bérezési kategóriákba tartozók esetében vastagabban fogott a ceruza. Egy tanársegéd a 2021. szeptember elsejei bruttó 213 ezer forintos bére 380 ezerre nőtt, ami 78 százalékos emelkedés. Adjunktusok esetében az emelés 60, a docenseknél 33, az egyetemi tanárok (professzorok) esetében 40 százalékos.

Az új bértábla szerint egy adjunktus 460, egy docens 560, egy professzor 800 ezer forintot fog keresni, értelemszerűen bruttóban.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre tervezetnek nevezhetőek a Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár levelében foglaltak és a hozzátartozó bértáblázat, amely – és ezt hangsúlyozzák a levélben – bírja az egyetemet irányító kuratórium egyetértését. Így nagy biztonsággal akár véglegesnek is tekinthető a szegedi egyetem bértáblája.

Több általunk megkérdezett egyetemi dolgozó szerint érthetetlen és méltánytalan, hogy egyelőre szó sincs a nem akadémiai területen béremeléséről, noha az egyetemi alkalmazottak közel felét ők teszik ki. Ha ez a helyzet nem változik, óriási bérfeszültség alakulhat ki a SZTE-n belül – hallhattuk az általános véleményt.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.