Szél Bernadett: A kötelező 6 éves beiskolázás kudarcát mutatják az adatok

  • narancs.hu
  • 2021. december 29.

Belpol

Közel duplájára nőtt a a szülők által kért évismétlések száma és több mint másfélszeresére azon iskolák száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Facebookon tette közzé annak az adatigénylésnek az eredményét, amellyel a kötelező 6 éves beiskolázás hatásának próbált utánajárni.

Szél azt írja, hogy kikértem az EMMI válaszát, amit az ombudsman korábbi jelentésére küldött. Az ombudsman augyanis  jelentésében több intézkedést is kért a minisztériumtól, pl. hogy később is lehessen benyújtani az iskolahalasztási kérelmet, kapjanak közérthető tájékoztatást a szülők, erősítsék meg a pedagógiai szakszolgálatokat és indítsanak felmérést az iskolai tapasztalatokról.

Az erre küldött válaszban meglepő számokat talált, amelyekből kiderült messze nem nevezhető sikeresnek az intézkedés.

Szél leírja, hogy

  • az ombudmani felszólításrsa Maruzsa Zoltán a benyújtási határidőt mindössze három nappal (!) rakatta későbbre, mivel azonbana bírósági jogorvoslatnak kell időt hagyni, ezért nem lehet január után kérvényezni a halasztást. Aki kicsúszott az időből, annak is több „egyéni megsegítésre” van lehetősége, pl. feladatok átütemezése, egyéni munkarend, vagy a szülő által kért évismétlés. Igen, ez is szerepel az ajánlások között!
  •  A szülői tájékoztatás kérését annyival intézték el, hogy közölték:  az Oktatási Hivatal honlapján van minden információ, plusz az óvodák „több alkalommal kaptak levelet az eljárás jogszabályi hátteréről és technikai részleteiről”, a szülők pedig a Hivatal ügyfélszolgálatához fordulhattak.

"Hogy mennyire volt sikeres a szülők tájékoztatása, jól mutatja, hogy 3000 szülői levél érkezett az Oktatási Hivatalhoz" - emlékeztet Szél.

  • Maruzsa válaszából az is kidereül, hogy 185 fő hiányzik a rendszerből a pedagógiai szakértői tevékenység és nevelési tanácsadás területen, bár ebben MAruzsa nem lát problémát. 
  • "Az új rendszer kudarcát viszont leginkább az elsősök teljesítményén és az évismétlések számán lehet lemérni" - írja Szél Bernadett, hozzátéve, hogy az EMMI-nél azon túl, hogy megnézték ezeket az adatokat, csak "megvonták a vállukat".

Az EMMI által közölt adatokból az derül ki:

  • 11 364 fővel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8714 gyermek jutott. A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt. Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt.
  • Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2147-ről 3851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azon iskolák száma, ahol javult az elsősök teljesítménye és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük.

 Szél azt írja, Maruzsa Zoltán azzal kommentálta az adatokat, hogy a vizsgált időszak nagyrészt egybeesett a COVID-19 pandémiás időszakkal, "mely a pedagógiai munka, az oktatási folyamatok és a szülői reakciók (például a szülői kérésre történő évfolyamismétlés) egészét is jelentősen befolyásolt" és hozzáteszi: "a hat éves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

Szél hozzáteszi, hogy a COVID csak részben magyarázza a romló adatokat: a 2020 tavaszi iskolabezárás után ugyanis nem változtak érdemben az adatok, sőt az évismétlések száma még csökkent is, és egyszerre nőtt a javuló és a romló iskolai teljesítményt mutató iskolák száma.

Egy évvel később, a 2020/21-es tanév végén – amikor rövidebb ideig voltak zárva az első osztályok - azonban kilőttek az adatok - hangsúlyozza Szél. 

"Elképesztőnek tartom, hogy hoznak egy rossz törvényt, ami rossz a gyerekeknek, szülőknek, óvodáknak, minden szereplőnek, és már adatok is igazolják, hogy romlik a teljesítmény és komoly iskolai kudarcok is vannak, a kormányt mindez NEM ÉRDEKLI. Mert a gyerekek nem számítanak a Fidesznek, csak az erőszakos központosítás, amivel mindennek nekiesnek, nem nézve a károkat, amit okoznak" - teszi hozzá a független politikus.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.