Szél Bernadett: A kötelező 6 éves beiskolázás kudarcát mutatják az adatok

  • narancs.hu
  • 2021. december 29.

Belpol

Közel duplájára nőtt a a szülők által kért évismétlések száma és több mint másfélszeresére azon iskolák száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Facebookon tette közzé annak az adatigénylésnek az eredményét, amellyel a kötelező 6 éves beiskolázás hatásának próbált utánajárni.

Szél azt írja, hogy kikértem az EMMI válaszát, amit az ombudsman korábbi jelentésére küldött. Az ombudsman augyanis  jelentésében több intézkedést is kért a minisztériumtól, pl. hogy később is lehessen benyújtani az iskolahalasztási kérelmet, kapjanak közérthető tájékoztatást a szülők, erősítsék meg a pedagógiai szakszolgálatokat és indítsanak felmérést az iskolai tapasztalatokról.

Az erre küldött válaszban meglepő számokat talált, amelyekből kiderült messze nem nevezhető sikeresnek az intézkedés.

Szél leírja, hogy

  • az ombudmani felszólításrsa Maruzsa Zoltán a benyújtási határidőt mindössze három nappal (!) rakatta későbbre, mivel azonbana bírósági jogorvoslatnak kell időt hagyni, ezért nem lehet január után kérvényezni a halasztást. Aki kicsúszott az időből, annak is több „egyéni megsegítésre” van lehetősége, pl. feladatok átütemezése, egyéni munkarend, vagy a szülő által kért évismétlés. Igen, ez is szerepel az ajánlások között!
  •  A szülői tájékoztatás kérését annyival intézték el, hogy közölték:  az Oktatási Hivatal honlapján van minden információ, plusz az óvodák „több alkalommal kaptak levelet az eljárás jogszabályi hátteréről és technikai részleteiről”, a szülők pedig a Hivatal ügyfélszolgálatához fordulhattak.

"Hogy mennyire volt sikeres a szülők tájékoztatása, jól mutatja, hogy 3000 szülői levél érkezett az Oktatási Hivatalhoz" - emlékeztet Szél.

  • Maruzsa válaszából az is kidereül, hogy 185 fő hiányzik a rendszerből a pedagógiai szakértői tevékenység és nevelési tanácsadás területen, bár ebben MAruzsa nem lát problémát. 
  • "Az új rendszer kudarcát viszont leginkább az elsősök teljesítményén és az évismétlések számán lehet lemérni" - írja Szél Bernadett, hozzátéve, hogy az EMMI-nél azon túl, hogy megnézték ezeket az adatokat, csak "megvonták a vállukat".

Az EMMI által közölt adatokból az derül ki:

  • 11 364 fővel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8714 gyermek jutott. A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt. Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt.
  • Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2147-ről 3851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azon iskolák száma, ahol javult az elsősök teljesítménye és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük.

 Szél azt írja, Maruzsa Zoltán azzal kommentálta az adatokat, hogy a vizsgált időszak nagyrészt egybeesett a COVID-19 pandémiás időszakkal, "mely a pedagógiai munka, az oktatási folyamatok és a szülői reakciók (például a szülői kérésre történő évfolyamismétlés) egészét is jelentősen befolyásolt" és hozzáteszi: "a hat éves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

Szél hozzáteszi, hogy a COVID csak részben magyarázza a romló adatokat: a 2020 tavaszi iskolabezárás után ugyanis nem változtak érdemben az adatok, sőt az évismétlések száma még csökkent is, és egyszerre nőtt a javuló és a romló iskolai teljesítményt mutató iskolák száma.

Egy évvel később, a 2020/21-es tanév végén – amikor rövidebb ideig voltak zárva az első osztályok - azonban kilőttek az adatok - hangsúlyozza Szél. 

"Elképesztőnek tartom, hogy hoznak egy rossz törvényt, ami rossz a gyerekeknek, szülőknek, óvodáknak, minden szereplőnek, és már adatok is igazolják, hogy romlik a teljesítmény és komoly iskolai kudarcok is vannak, a kormányt mindez NEM ÉRDEKLI. Mert a gyerekek nem számítanak a Fidesznek, csak az erőszakos központosítás, amivel mindennek nekiesnek, nem nézve a károkat, amit okoznak" - teszi hozzá a független politikus.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.