Szél Bernadett: A kötelező 6 éves beiskolázás kudarcát mutatják az adatok

  • narancs.hu
  • 2021. december 29.

Belpol

Közel duplájára nőtt a a szülők által kért évismétlések száma és több mint másfélszeresére azon iskolák száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Facebookon tette közzé annak az adatigénylésnek az eredményét, amellyel a kötelező 6 éves beiskolázás hatásának próbált utánajárni.

Szél azt írja, hogy kikértem az EMMI válaszát, amit az ombudsman korábbi jelentésére küldött. Az ombudsman augyanis  jelentésében több intézkedést is kért a minisztériumtól, pl. hogy később is lehessen benyújtani az iskolahalasztási kérelmet, kapjanak közérthető tájékoztatást a szülők, erősítsék meg a pedagógiai szakszolgálatokat és indítsanak felmérést az iskolai tapasztalatokról.

Az erre küldött válaszban meglepő számokat talált, amelyekből kiderült messze nem nevezhető sikeresnek az intézkedés.

Szél leírja, hogy

  • az ombudmani felszólításrsa Maruzsa Zoltán a benyújtási határidőt mindössze három nappal (!) rakatta későbbre, mivel azonbana bírósági jogorvoslatnak kell időt hagyni, ezért nem lehet január után kérvényezni a halasztást. Aki kicsúszott az időből, annak is több „egyéni megsegítésre” van lehetősége, pl. feladatok átütemezése, egyéni munkarend, vagy a szülő által kért évismétlés. Igen, ez is szerepel az ajánlások között!
  •  A szülői tájékoztatás kérését annyival intézték el, hogy közölték:  az Oktatási Hivatal honlapján van minden információ, plusz az óvodák „több alkalommal kaptak levelet az eljárás jogszabályi hátteréről és technikai részleteiről”, a szülők pedig a Hivatal ügyfélszolgálatához fordulhattak.

"Hogy mennyire volt sikeres a szülők tájékoztatása, jól mutatja, hogy 3000 szülői levél érkezett az Oktatási Hivatalhoz" - emlékeztet Szél.

  • Maruzsa válaszából az is kidereül, hogy 185 fő hiányzik a rendszerből a pedagógiai szakértői tevékenység és nevelési tanácsadás területen, bár ebben MAruzsa nem lát problémát. 
  • "Az új rendszer kudarcát viszont leginkább az elsősök teljesítményén és az évismétlések számán lehet lemérni" - írja Szél Bernadett, hozzátéve, hogy az EMMI-nél azon túl, hogy megnézték ezeket az adatokat, csak "megvonták a vállukat".

Az EMMI által közölt adatokból az derül ki:

  • 11 364 fővel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8714 gyermek jutott. A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt. Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt.
  • Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2147-ről 3851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azon iskolák száma, ahol javult az elsősök teljesítménye és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük.

 Szél azt írja, Maruzsa Zoltán azzal kommentálta az adatokat, hogy a vizsgált időszak nagyrészt egybeesett a COVID-19 pandémiás időszakkal, "mely a pedagógiai munka, az oktatási folyamatok és a szülői reakciók (például a szülői kérésre történő évfolyamismétlés) egészét is jelentősen befolyásolt" és hozzáteszi: "a hat éves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

Szél hozzáteszi, hogy a COVID csak részben magyarázza a romló adatokat: a 2020 tavaszi iskolabezárás után ugyanis nem változtak érdemben az adatok, sőt az évismétlések száma még csökkent is, és egyszerre nőtt a javuló és a romló iskolai teljesítményt mutató iskolák száma.

Egy évvel később, a 2020/21-es tanév végén – amikor rövidebb ideig voltak zárva az első osztályok - azonban kilőttek az adatok - hangsúlyozza Szél. 

"Elképesztőnek tartom, hogy hoznak egy rossz törvényt, ami rossz a gyerekeknek, szülőknek, óvodáknak, minden szereplőnek, és már adatok is igazolják, hogy romlik a teljesítmény és komoly iskolai kudarcok is vannak, a kormányt mindez NEM ÉRDEKLI. Mert a gyerekek nem számítanak a Fidesznek, csak az erőszakos központosítás, amivel mindennek nekiesnek, nem nézve a károkat, amit okoznak" - teszi hozzá a független politikus.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.