Szellemi bérgyilkosokról beszélt Kövér a Kurultajon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. augusztus 13.

Belpol

A türk tudatú népek hagyományőrző fesztiválján az orosz–ukrán háború, a szankciók hatása és Brüsszel is terítékre került.

A Kurultaj hagyományőrző rendezvény nemcsak a hun, türk rokontudatú népek ünnepe, hanem egyben üzenet és példa is minden nyugati és keleti nép számára, amelyből mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Bugacon, a  hagyományőrző rendezvény megnyitóján.

Az MTI beszámolója szerint a házelnök azt mondta, volt, amikor a Kelet, máskor a Nyugat „harapott belénk” az elmúlt ezer évben. Így neveltek életre bennünket, ezért vagyunk ma is erősek és életrevalók. Kövér László arról is beszélt, hogy a magyarságot keletről és nyugatról is megpróbálták arra kényszeríteni, hogy feladja a másik égtájról származó kultúráját, tagadja meg gyökereit. A magyarok azonban nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot, ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország. A komp igazi rendeltetése: mozgásban lenni és összekötni a partokat, égtájakat, kultúrákat és érdekeket. Az önmagunkban bízó magyarok sorsa az örök mozgásban összekötni Keletet és Nyugatot – mondta Kövér.

Kövér László aztán arról beszélt, hogy jelenleg két olyan háború is zajlik, amelynek súlyos egzisztenciális kihatása lehet.

Az egyiket

„a híradásokban orosz–ukrán háborúnak nevezik”,

és a tétje, hogy a nyugati és keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni, vagy pedig a jelenlegi lokális konfliktust totális világháborúvá szélesítik, amelynek sem nyugaton, sem keleten nem lehetnek nyertesei, csak szörnyű vesztesei. Ahogy Ukrajna és Oroszország mellett már most vesztes egész Európa gazdaságilag, politikailag és erkölcsileg, és vesztesei a magyarok is – közölte Kövér.

Kurultaj - Magyar T?rzsi Gy?l?s Bugacon

 
Lovasok felvonulása a Kurultaj hagyományőrző rendezvényen Bugacon 2022. augusztus 13-án. Az idén 15 éves Magyar Törzsi Gyűlésen minden hun, türk eredettel vagy eredettudattal rendelkező rokonnép részt vesz, hogy együtt állítsanak méltó emléket a sztyeppei lovasnomád kultúrának és a nagy ősöknek. MTI/Ujvári Sándor
 

 Szerinte

dúl egy másik, egyelőre vértelen háború is a teljes nyugati emlékezet kiirtásának céljával.

A „cancel culture”, az eltörlés kultúrájának képviselői, a transzhumanisták támadják a nyugati emberek emlékezetét. Feladatuk, hogy minden létező emberi különbözőséget természetellenes módon felhasználva szembefordítsák egymással a fehér embert a feketével, a nyugatit a keletivel, a férfit a nővel, a fiatalt az időssel, a keresztényt a muszlimmal.

„Ezt a műveletet megtévesztő módon érzékenyítésnek nevezik, holott, amit tesznek, az valójában egy társadalmi méretű amnézia, vagyis emlékezet-, érték-, tudat- és identitásvesztés előidézésére tett kísérlet, hogy mindenki irányítható, eladósítható, valamint tulajdonától megfosztható legyen” – közölte a magyar parlament elnöke. A demokráciára és az emberi jogokra hivatkoznak, holott valójában „meg akarnak fosztani bennünket szabadságunktól és jogunktól” ahhoz, hogy megőrizzük hitünket, hagyományainkat és kultúránkat, egyéni és közösségi méltóságunkat, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk – mondta Kövér László.

Szerinte a nyugati világban működő „szellemi bérgyilkosok” gazdái és

felbujtói a finanszírozók, a globálisan megszerveződött magánhatalmi pénzügyi érdekcsoportok,

amelyek minden közérdeket képviselő államot és minden hagyományos közösséget ellenségüknek tekintenek. Kövér szerint a Kurultajon a brüsszeli uniós vezetők is megtanulhatnák annak a török közmondásnak az igazát, amely szerint „ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad” – mondta. Kitért arra is a törzsi gyűlés megnyitóján, hogy az uniós vezetők Oroszországot sújtó szankciós politikája elhibázott, az lesz az eredménye, hogy önmagukkal együtt az egész európai gazdaságot is porba rántják.

A leadkép Ujvári Sándor/MTI felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.