Szellemi bérgyilkosokról beszélt Kövér a Kurultajon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. augusztus 13.

Belpol

A türk tudatú népek hagyományőrző fesztiválján az orosz–ukrán háború, a szankciók hatása és Brüsszel is terítékre került.

A Kurultaj hagyományőrző rendezvény nemcsak a hun, türk rokontudatú népek ünnepe, hanem egyben üzenet és példa is minden nyugati és keleti nép számára, amelyből mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Bugacon, a  hagyományőrző rendezvény megnyitóján.

Az MTI beszámolója szerint a házelnök azt mondta, volt, amikor a Kelet, máskor a Nyugat „harapott belénk” az elmúlt ezer évben. Így neveltek életre bennünket, ezért vagyunk ma is erősek és életrevalók. Kövér László arról is beszélt, hogy a magyarságot keletről és nyugatról is megpróbálták arra kényszeríteni, hogy feladja a másik égtájról származó kultúráját, tagadja meg gyökereit. A magyarok azonban nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot, ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország. A komp igazi rendeltetése: mozgásban lenni és összekötni a partokat, égtájakat, kultúrákat és érdekeket. Az önmagunkban bízó magyarok sorsa az örök mozgásban összekötni Keletet és Nyugatot – mondta Kövér.

Kövér László aztán arról beszélt, hogy jelenleg két olyan háború is zajlik, amelynek súlyos egzisztenciális kihatása lehet.

Az egyiket

„a híradásokban orosz–ukrán háborúnak nevezik”,

és a tétje, hogy a nyugati és keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni, vagy pedig a jelenlegi lokális konfliktust totális világháborúvá szélesítik, amelynek sem nyugaton, sem keleten nem lehetnek nyertesei, csak szörnyű vesztesei. Ahogy Ukrajna és Oroszország mellett már most vesztes egész Európa gazdaságilag, politikailag és erkölcsileg, és vesztesei a magyarok is – közölte Kövér.

Kurultaj - Magyar T?rzsi Gy?l?s Bugacon

 
Lovasok felvonulása a Kurultaj hagyományőrző rendezvényen Bugacon 2022. augusztus 13-án. Az idén 15 éves Magyar Törzsi Gyűlésen minden hun, türk eredettel vagy eredettudattal rendelkező rokonnép részt vesz, hogy együtt állítsanak méltó emléket a sztyeppei lovasnomád kultúrának és a nagy ősöknek. MTI/Ujvári Sándor
 

 Szerinte

dúl egy másik, egyelőre vértelen háború is a teljes nyugati emlékezet kiirtásának céljával.

A „cancel culture”, az eltörlés kultúrájának képviselői, a transzhumanisták támadják a nyugati emberek emlékezetét. Feladatuk, hogy minden létező emberi különbözőséget természetellenes módon felhasználva szembefordítsák egymással a fehér embert a feketével, a nyugatit a keletivel, a férfit a nővel, a fiatalt az időssel, a keresztényt a muszlimmal.

„Ezt a műveletet megtévesztő módon érzékenyítésnek nevezik, holott, amit tesznek, az valójában egy társadalmi méretű amnézia, vagyis emlékezet-, érték-, tudat- és identitásvesztés előidézésére tett kísérlet, hogy mindenki irányítható, eladósítható, valamint tulajdonától megfosztható legyen” – közölte a magyar parlament elnöke. A demokráciára és az emberi jogokra hivatkoznak, holott valójában „meg akarnak fosztani bennünket szabadságunktól és jogunktól” ahhoz, hogy megőrizzük hitünket, hagyományainkat és kultúránkat, egyéni és közösségi méltóságunkat, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk – mondta Kövér László.

Szerinte a nyugati világban működő „szellemi bérgyilkosok” gazdái és

felbujtói a finanszírozók, a globálisan megszerveződött magánhatalmi pénzügyi érdekcsoportok,

amelyek minden közérdeket képviselő államot és minden hagyományos közösséget ellenségüknek tekintenek. Kövér szerint a Kurultajon a brüsszeli uniós vezetők is megtanulhatnák annak a török közmondásnak az igazát, amely szerint „ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad” – mondta. Kitért arra is a törzsi gyűlés megnyitóján, hogy az uniós vezetők Oroszországot sújtó szankciós politikája elhibázott, az lesz az eredménye, hogy önmagukkal együtt az egész európai gazdaságot is porba rántják.

A leadkép Ujvári Sándor/MTI felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.