Szellemi bérgyilkosokról beszélt Kövér a Kurultajon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. augusztus 13.

Belpol

A türk tudatú népek hagyományőrző fesztiválján az orosz–ukrán háború, a szankciók hatása és Brüsszel is terítékre került.

A Kurultaj hagyományőrző rendezvény nemcsak a hun, türk rokontudatú népek ünnepe, hanem egyben üzenet és példa is minden nyugati és keleti nép számára, amelyből mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Bugacon, a  hagyományőrző rendezvény megnyitóján.

Az MTI beszámolója szerint a házelnök azt mondta, volt, amikor a Kelet, máskor a Nyugat „harapott belénk” az elmúlt ezer évben. Így neveltek életre bennünket, ezért vagyunk ma is erősek és életrevalók. Kövér László arról is beszélt, hogy a magyarságot keletről és nyugatról is megpróbálták arra kényszeríteni, hogy feladja a másik égtájról származó kultúráját, tagadja meg gyökereit. A magyarok azonban nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot, ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország. A komp igazi rendeltetése: mozgásban lenni és összekötni a partokat, égtájakat, kultúrákat és érdekeket. Az önmagunkban bízó magyarok sorsa az örök mozgásban összekötni Keletet és Nyugatot – mondta Kövér.

Kövér László aztán arról beszélt, hogy jelenleg két olyan háború is zajlik, amelynek súlyos egzisztenciális kihatása lehet.

Az egyiket

„a híradásokban orosz–ukrán háborúnak nevezik”,

és a tétje, hogy a nyugati és keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni, vagy pedig a jelenlegi lokális konfliktust totális világháborúvá szélesítik, amelynek sem nyugaton, sem keleten nem lehetnek nyertesei, csak szörnyű vesztesei. Ahogy Ukrajna és Oroszország mellett már most vesztes egész Európa gazdaságilag, politikailag és erkölcsileg, és vesztesei a magyarok is – közölte Kövér.

Kurultaj - Magyar T?rzsi Gy?l?s Bugacon

 
Lovasok felvonulása a Kurultaj hagyományőrző rendezvényen Bugacon 2022. augusztus 13-án. Az idén 15 éves Magyar Törzsi Gyűlésen minden hun, türk eredettel vagy eredettudattal rendelkező rokonnép részt vesz, hogy együtt állítsanak méltó emléket a sztyeppei lovasnomád kultúrának és a nagy ősöknek. MTI/Ujvári Sándor
 

 Szerinte

dúl egy másik, egyelőre vértelen háború is a teljes nyugati emlékezet kiirtásának céljával.

A „cancel culture”, az eltörlés kultúrájának képviselői, a transzhumanisták támadják a nyugati emberek emlékezetét. Feladatuk, hogy minden létező emberi különbözőséget természetellenes módon felhasználva szembefordítsák egymással a fehér embert a feketével, a nyugatit a keletivel, a férfit a nővel, a fiatalt az időssel, a keresztényt a muszlimmal.

„Ezt a műveletet megtévesztő módon érzékenyítésnek nevezik, holott, amit tesznek, az valójában egy társadalmi méretű amnézia, vagyis emlékezet-, érték-, tudat- és identitásvesztés előidézésére tett kísérlet, hogy mindenki irányítható, eladósítható, valamint tulajdonától megfosztható legyen” – közölte a magyar parlament elnöke. A demokráciára és az emberi jogokra hivatkoznak, holott valójában „meg akarnak fosztani bennünket szabadságunktól és jogunktól” ahhoz, hogy megőrizzük hitünket, hagyományainkat és kultúránkat, egyéni és közösségi méltóságunkat, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk – mondta Kövér László.

Szerinte a nyugati világban működő „szellemi bérgyilkosok” gazdái és

felbujtói a finanszírozók, a globálisan megszerveződött magánhatalmi pénzügyi érdekcsoportok,

amelyek minden közérdeket képviselő államot és minden hagyományos közösséget ellenségüknek tekintenek. Kövér szerint a Kurultajon a brüsszeli uniós vezetők is megtanulhatnák annak a török közmondásnak az igazát, amely szerint „ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad” – mondta. Kitért arra is a törzsi gyűlés megnyitóján, hogy az uniós vezetők Oroszországot sújtó szankciós politikája elhibázott, az lesz az eredménye, hogy önmagukkal együtt az egész európai gazdaságot is porba rántják.

A leadkép Ujvári Sándor/MTI felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.