30 éves az Oltalom Karitatív Egyesület

Szemben a rosszal

Belpol

A megalakuláskor, 1989-ben célja a szegények segítése volt, de a rendszerváltás után az egyesületnek a szegénységnél súlyosabb problémát kell kezelnie: a teljes nincstelenséget. Az Iványi Gábor metodista lelkész vezette egyesület nehéz éveken van túl, a fővárosi és a VIII. kerületi (volt) fideszes vezetés mindent megtett az eltávolításukért. Sikertelenül.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy mivel a hajléktalanellátással foglalkozó és ételosztó tevékenységet folytató szervezetek tevékenységükkel környezetüket az átlagnál erőteljesebben terhelik, és ezzel akár közegészségügyi vészhelyzetet okozhatnak, nagyobb mértékben vegyenek részt a probléma kezelésében? Ha ezt nem teszik, nem működhetnek belvárosi környezetben” – állt Sára Botond korábbi fideszes józsefvárosi polgármester májusi, a kerületi lakosoknak szóló konzultációs levelében. A „konzultáció” célpontja a három évtizede a legelesettebbeket segítő civil szervezet, az Oltalom Karitatív Egyesület volt. A további kérdések világossá tették a fideszes kerületvezetés célját, azaz a Dankó utcai intézmény elűzését Józsefvárosból. A levél ugyanis – szigorúan a gyermekek védelme érdekében – arról is megkérdezte a lakókat, hogy működhessen-e hajléktalanszálló vagy „ilyen jellegű ellátó intézmény” bölcsőde, óvoda, iskola, illetve játszótér környékén. „Abban az utcában, ahol a központunk és a hajléktalankórházunk mellett számos más szociális intézményünk működik, van egy óvoda. Amikor elkészült a kérdéssor, szóltak nekünk a hivatalból a nem fideszes kollégák, hogy centire lemérték a távolságokat, és a kérdéseket ránk szabták” – mondja Iványi Éva, az Oltalom irodavezetője.

 

Romokból

Az önkormányzati választásokat a kerületben elvesztette a Fidesz, de az egyesület nem nyugodhat meg. A Fidesz-kormány 2010 óta mindent megtesz azért, hogy kivéreztesse az egyesületet és a mögötte álló, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET), illetve annak oktatási, egészségügyi és szociális intézményeit.

Az Oltalom 30 évvel ezelőtt, 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítsen a rászoruló családoknak. „Aztán jött a rendszerváltás, bezártak a gyárak, rengeteg ember vesztette el az állását és került utcára. Az első intézményünk 1991-ben nyílt meg, egy éjjeli hajléktalanszálló a Dankó utcában” – idézi fel Iványi Éva. Az akkor még borzalmas állapotban lévő épületet – korábban mészárszék üzemelt benne – a VIII. kerületi önkormányzattól kapták meg ingyenes használatra 99 évre.
A szerződés egyik feltétele az volt, hogy az Oltalom a saját pénzéből újítsa fel az ingatlant, ami meg is történt – ez tíz évükbe és több százmillió forintjukba került. Később létrejött a „fűtött utca”: az egész évben működő éjjeli menedékhely és nappali melegedő, amely télen krízisférőhelyeket is biztosít. Az évek múltával egyre több szolgáltatást nyújtott az egyesület: 1993-ban például orvosi rendelőt nyitottak hajléktalanok számára, ahová abban az évben ellátogatott II. Erzsébet angol királynő is. Két köztársasági elnök, Göncz Árpád és Mádl Ferenc is többször megfordult az egyesület intézményeiben, főleg karácsonyi események alkalmával.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom széles körű szociális, egészségügyi, karitatív és oktatási feladatokat lát el szoros együttműködésben. Összesen 40 intézményt üzemeltetnek országszerte; a MET főleg oktatási intézményeket és idősotthonokat tart fenn, az Oltalom pedig hajléktalanszállókat, anya-gyerek otthont, hajléktalankórházat (háziorvosi, bőrgyógyászati, fogászati, pszichiátriai szakrendeléssel), továbbá 2005 óta hajléktalanok, hátrányos helyzetűek és szerfüggők számára sportegyesületet (erről bővebben lásd: Védekező futball, Magyar Narancs, 2017. október 12.) és népkonyhát is működtet.

Az egyesület első húsz éve, ha nem is zökkenőmentesen, de különösebb akadályok nélkül telt – aztán jött 2010. „A fideszes város- és kerületvezetés látványos váltást hozott. Innentől folyamatosak lettek az ellenünk folyó lejárató kampányok, nem beszélve arról, hogy a kerület szociális pályázatain esélyünk sem volt nyerni a továbbiakban” – mondja Iványi Éva. Kocsis Máté akkori polgármester és Tarlós István hamar az egyesület tudtára adta, hogy a továbbiakban nem veszik szívesen az általuk végzett feladatokat. Előfordult, hogy éjszaka rendőrök lepték el az egyik hajléktalanszállót, és 200 alvó embert ébresztettek fel, majd órákon keresztül igazoltatták őket. Később Kocsis Máté helyi népszavazást kezdeményezett, egyebek közt arról, hogy kerületi rendelet szülessen az utcán való életvitelszerű tartózkodás tiltásáról – lényegében arról, hogy Józsefvárosban ne legyenek hajléktalanellátó intézmények. „A népszavazás érvénytelen lett, de Kocsis Mátét nem zavarta, hogy a választásra jogosultak alig pár százaléka jelent meg, és mivel az igenek voltak többségben, az eredményt úgy állította be, mintha az a teljes kerület véleményét tükrözné” – mondja Iványi Gábor, aki akkor azon az állásponton volt, hogy a többi kerület úgysem fogadná be a józsefvárosi intézményeket, ezért kár lenne szétverni a meglévő ellátórendszert.

Kocsis Máté személyében is támadta Iványit. Iványi 2017-ben pert nyert vele szemben; a polgármester azt állította, hogy Iványi és családja milliárdos ingatlanvagyonnal bír, s arra célzott, hogy azt a hajléktalanellátás anyagi forrásaiból teremtették meg. „A pert első fokon egymillió forint kártérítéssel megnyertem. Másodfokon a bíróság az összeget 300 ezer forintra mérsékelte. Rájöttem, hogy olyanokkal állok, állunk szemben, akik nem tudnak szégyenkezni, akik a Fidesz alattomos stratégiáját kidolgozzák, és semmitől sem riadnak vissza” – nyilatkozta az ítélet után Iványi, aki a 300 ezer forintos kártérítés egytizedét a Kocsisék által szintén üldözött Auróra közösségi ház támogatására ajánlotta fel.

Az Oltalom Egyesület anyagi lehetőségeit jól mutatja az a példa, hogyan sikerült megvásárolni a Dankó utca 15. szám alatti épületet, ahol aztán a „fűtött utcát” kialakították. „Hat éven keresztül álltunk perben az egészségbiztosítási pénztárral, amiért az a megállapodás ellenére egy éven át nem fizetett az ellátott betegeink után. Végül a kártérítés és a kamatok együtt akkora összeget adtak ki, amelyhez csak egy kicsit kellett hozzáadni, és megvettük a korábban autószerelő műhelynek otthont adó ingatlant” – mondja az Oltalom elnöke.

Kocsis Mátéhoz hasonlóan 2010-ben Tarlós István is hamar nekilátott az Oltalom vegzálásának. A főpolgármester egyoldalúan felmondta az egyesület és a főváros közötti együttműködési megállapodást, amelynek értelmében Iványiék több kerületben végeztek utcai és intézményi szociális munkát, illetve hajléktalanellátó feladatokat. Mindezért cserébe havi 4–5 millió forintot kapott az egyesület. „Ez óriási anyagi veszteség volt a számunkra, mivel a feladatokat nem adtuk le, csináltuk tovább, ahogy tudtuk” – mondja Iványi, aki jelenleg abban bízik, hogy az új városvezetéssel újra tudja tárgyalni ezt a megállapodást. „A munka, amit elvégzünk, elsősorban a főváros javára van, viszont a 2010 utáni finanszírozási rendszerben már csak filléreket kapunk a korábbi forrásokhoz képest” – folytatja.

 

Megfosztva

Az Oltalom ráadásul új feladatokat is vállalt. 2012-ben bezárt Budapest egyetlen fertőtlenítő állomása (addig az ÁNTSZ üzemeltette), és az Oltalom saját költségen kezdett működtetni egy másikat, napi 30–40 fős forgalommal. „Ezért az állam vagy a főváros egy forintot sem fizetett nekünk, viszont az ÁNTSZ egyszer kiszállt ellenőrzésre, és megállapította, hogy az a gumikesztyű, amit használunk, nem szabványos. Mondtuk, hogy akkor biztosítsanak olyat, ami megfelelő” – idézi föl Iványi Gábor. Persze továbbra sem kaptak támogatást, az ÁNTSZ egykori állomása viszont egy évvel később újranyitott, és a munkát már a Máltai Szeretetszolgálat végzi.

A források megvonásán kívül a városvezetés konkrét, az Oltalom által fenntartott intézményeket is fel akart számolni. Ilyen volt például az V. kerület, József Nádor téri, 64 férőhelyes női átmeneti hajléktalanszálló esete (erről bővebben lásd: Útban vannak, Magyar Narancs, 2016. május 5.). A belvárosi intézmény működtetésére 2000-ben kötött az egyesület határozatlan idejű megállapodást a fővárossal, de 2016-ban Tarlós István előzetes egyeztetés nélkül felmondta. „Nem szerencsés, hogy egy belvárosi társasház emeletén hajléktalanszállás működjön” – nyilatkozta még 2016-ban Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, valószínűleg arra utalva, hogy a téren akkoriban készültek építeni egy luxusszállót. A kilakoltatás azonban nem járt sikerrel, számos aktivista, szociális munkás, újságíró jelent meg azon a napon a szállón, amikor az ingatlant át kellett volna adni; a főváros emberei pedig meghátráltak. Jegyzőkönyvbe vették, hogy az egyesület nem hajlandó átadni az ingatlant, majd távoztak. Az ügyben per indult, amit az Oltalom első és másodfokon is elvesztett, viszont Iványi most arról tájékoztatta lapunkat, sikerült beszélnie az új városvezetéssel, és szóbeli ígéretet kapott arra, hogy az ítélet végrehajtásától el fog állni a főváros. Ami pedig a józsefvárosi központot illeti, az egyesület munkatársai bíznak abban, hogy az új kerületvezetés máshogy viszonyul a munkájukhoz. „Ha nem is dőlhetünk hátra, de egy kis levegőhöz jutunk, azt hiszem” – mondja Iványi Éva.
A józsefvárosi önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy együttműködésre készülnek a kerületben működő szervezetekkel. „Terveink szerint a téli időszakot követően a segítő szervezetekkel közösen, transzparensen dolgozzuk ki a következő években megvalósítandó feladatokat, lépéseket. Széles körű helyi egyeztetést szeretnénk, mert a kerület egy részére koncentrálódik az ellátás nagyobb része” – írták válaszukban.

„Itt van egy kifejezett politikai rosszaság, ami bennünket nem is titkoltan tönkre akar tenni, menjünk, takarodjunk, álljunk félre!” – állítja Iványi az Oltalom és a MET ellen lassan tíz éve zajló hadjáratról. Az egyesület jogilag független a MET-től, de finanszírozásában nem – és amióta az Orbán-kormány 2011-ben az egyháztörvény átszabásával elvette az egyházi státust a MET-től, az általa fenntartott intézmények súlyos anyagi gondokkal küzdenek.

 

Parkoltatják

A MET-nek és az Oltalomnak körülbelül ezer alkalmazottja van, nem beszélve a 40 intézmény fenntartásáról. „2010 óta úgy 100 hónap telt el, ebből 90-ben nyolcadikán még nem tudtam, hogy tizedikén miből fogom fizetni a béreket. Ez 2010 előtt nem fordult elő. Nem volt ugyan nyereségünk, de adósok sem voltunk, év végére sikerült nagyjából nullára kerülni. Ha megkaptunk egy feladatot, akkor az arra szánt forrást mind elköltöttük, itt egyszerűen nem tud nyereség képződni” – mondja Iványi, aki szeptemberben például csak 130 ezer forintot tudott fizetni az összes alkalmazottjának; a hiányzó összegeket a hónap végére, adományokból sikerült hozzátenni.

Az Oltalomnál alapelv, hogy nem ad le feladatot csak azért, mert nincs rá pénz – igaz, ennek az az ára, hogy más téren viszont komoly tartozásokat halmoz fel. „Állandó fenyegetettségnek vagyunk kitéve, folyamatosan jönnek a fizetési felszólítások, időnként kijönnek a közművektől azzal, hogy kikapcsolják a szolgáltatást, de szerencsére ez még nem jellemző” – állítja Iványi Éva.
A MET éves költségvetése (amelyben az Oltalom finanszírozása is benne van) 4 és 6 milliárd forint között mozog. Az egyházi státus megvonásával számos forrástól elestek – ilyen az szja felajánlott 1 százalékaiból befolyó összeg vagy az egyházi fenntartású intézményeknek szánt költségvetési támogatás, s ilyenek a különböző, szintén egyházaknak kiírt pályázatok is. „Alsó hangon évi kétmilliárd forinttól esünk el minden évben, amit tartozások formájában görgetünk magunk előtt, és folyamatosan hadakozunk az államkincstárral vagy a NAV-val. Próbáljuk velük megértetni, hogy nem azért nem fizetünk, mert nem akarunk, hanem azért, mert nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat” – magyarázza Iványi.

Iványi Gábor és Orbán Viktor a rendszerváltás előtt és még a 90-es években is jó viszonyt ápoltak egymással, Iványi adta össze Orbánt a feleségével, Lévai Anikóval, és két idősebb gyereküket is ő keresztelte. Márciusban a The New York Times is foglalkozott a miniszterelnök és a metodista lelkész kapcsolatával. Ebben Iványi elmondta, hogy Orbán valaha a szövetségese volt, de mára egy fasiszta pártot vezet, a magát kereszténynek nevező kormánynak pedig már nincs köze a kereszténységhez. A miniszterelnök később Bernard-Henri Lévy francia filozófusnak Iványiról azt mondta: nem tudja neki megbocsátani, hogy egy parlamenti döntés miatt annak idején lefasisztázta.

2010 után született egy olyan kormányrendelet, amely meghatározza, hogy mely egészségügyi intézmények kaphatnak állami támogatást a munkavállalói juttatások kifizetésére. A felsorolásból a Dankó utcai kórház kimaradt. „Természetesen jeleztük az illetékeseknek, de ahogy a MET státusát illetően, úgy ebben sem történt máig döntés” – mondta lapunknak Gáldi Nóra, a MET és az Oltalom jogásza.

A másodszor is módosított egyháztörvény (amely változtatás nem független a MET elleni hadjárattól – lásd keretes írásunkat) áprilisi hatálybalépését követően a MET beadta igényét a rangsorban következő két egyházi státusra – bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház –, de Gáldi Nóra tájékoztatása szerint erről sincs még döntés. „Általában a bíróságnak 30 napja van elbírálni ezeket a kérelmeket, szeptember óta azt az információt kaptuk: látják, hogy bent van a kérelmünk, de még ki kell kérniük az Országgyűlés Hivatalától a papírjainkat, és kérik, várjunk türelemmel. Azóta is várunk türelemmel, de az égvilágon semmi nem történik. Egyszerűen parkoltatják az ügyeinket.”

A kormány és a törvényesség

 

A MET 1973-ban vált ki politikai nyomásra a metodista egyházból, majd hosszas küzdelem után 1981-ben sikerült független felekezetként elismertetni magát. A 2012-ben hatályba lépett törvény azonban semmisnek nyilvánította más egyházak mellett a MET egyházi státusát is, így később pályáznia kellett arra, hogy ismét egyházként ismerje el felekezetüket az állam. Ehhez számos feltételnek kellett megfelelni, például igazolni kellett, hogy a MET rendelkezik 10 ezer fős gyülekezettel, illetve hogy húsz éve jelen van Magyarországon (lásd: „Szerzett jogot vettek el”, Magyar Narancs, 2013. október 24.). Ezt könnyedén teljesítették; de az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alkotmányellenes volt az egyházi státus elvétele, úgyhogy a MET kérelmezte annak visszaadását. A törvény értelmében az utolsó szó a parlamenté, kétharmados többséggel lehet dönteni erről. 
A MET státusáról azonban máig nincs döntés, jelenleg egyesületként szerepel a szervezet a bírósági nyilvántartásban. A MET az egyházi státus jogellenes elvétele miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságánál perelte be a magyar államot. Az EJEB 2014-es ítéletében megállapította, hogy a magyar egyháztörvény jogsértő – mivel diszkriminál, nem biztosítja az egyenlő lelkiismereti és vallásszabadságot, a jogegyenlőséget, az állam semlegességét, márpedig ezek alapjogi minimumok –, míg egy 2017-es ítéletében 3 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. (Az összeget, akkori értékén kb. 930 millió forintot, végül megkapta a MET.)

A Fidesz-kormány tehát 2011 óta tartja függő jogi helyzetben a MET-et, amely azóta súlyos milliárdoktól esett el. Jellemző az Orbán-kormány magatartására, hogy amikor az Alkotmánybíróság 2017-ben felszólította a parlamentet az ügy rendezésére, a fideszes kétharmados többség inkább úgy módosította a törvényt, hogy a bevett egyház státus megszerzése továbbra is elérhetetlen maradjon a MET számára. E módosítás idén áprilisban lépett hatályba. A MET számára természetesen továbbra is az eredeti, 2012 előtti egyházi státusz visszaszerzése a fő cél. Ha a parlamenti kétharmad az Alkotmánybíróság és az EJEB döntéseit továbbra is negligálja, a MET ismét elmegy Strasbourgig.

 

Neked ajánljuk