Szeptemberben árulná csak el Müller Cecília, hogy június elején hány delta-fertőzöttet találtak

Érthetetlenül titkolózik az országos tisztifőorvos hivatala a járványadatokról.

Hány esetben regisztrálták Magyarországon a Sars-Cov 19 "indiai mutáns" elnevezésű mutációját? A fertőzötteknek milyen tünetei voltak, és közülük hányan kaptak korábban valamilyen védőoltást – többek között ezeket kérdeztük meg még június 3-án a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).

Ekkor már tudni lehetett arról, hogy az időközben delta variánsnak átkeresztelt vírusvariáns is jelen van az országban, hiszen az operatív törzs május 29-én két azonosított delta fertőzöttről számolt be. A Müller Cecília vezette NNK azonban furcsán reagált: június 4-i válaszlevelükben ajánlották, hogy nézzük vissza operatív törzs aznapi, már lefutott sajtótájékoztatóját, mert ott foglalkoztak a témával. Valóban, a 4-i sajtótájékoztatóból kiderült, hogy háromra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma.

Csakhogy ezt elárulhatta volna nekünk a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ is, hiszen a járványadatok hozzájuk futnak be először.

A fentiekből tanulva, rögtön közérdekű adatigénylésben kértük ki Müller hivatalától a 2021. június 4-ig érvényes járványadatokat: az NNK ezt már nem kerülhette meg olyan könnyen, de gondoskodtak róla, hogy így se jussunk egyhamar információhoz. Június 17-én értesítettek minket, hogy kérdéseink helyett az új koronavírus elleni védekezéssel és a járványügyi készültségből adódó közfeladatokkal kell foglalkozniuk – ezért 45 napon belül fogják elküldeni a válaszokat.  

Hogy valójában mennyi feladatuk lehetett, nem tudhatjuk. Az ugyanakkor beszédes, hogy operatív törzs hat nappal korábban levonult a tévéképernyőkről, mondván, Magyarországon megszűnt a harmadik járványhullám.

Így tehát továbbra is várnunk kellett az NNK beszámolójára. A Koronavírus Sajtóközpontnak valamiért nem jelentett ekkora nehézséget, hogy nyilatkozzanak: június 23-án az Mfor.hu érdeklődésére elárulták, hogy országszerte összesen öt delta-fertőzöttről tudnak.A szám július 4-ére kilencre emelkedett, de ezt sem Müller Cecíliáéktól tudtuk meg.

Veszélyes kérdések

Az NNK által szabott határidő hétfőn járt le, és annak rendje és módja szerint jött is a Nemzeti Népegészségügyi Központ levele – a válaszadási határidő újabb kitolásáról. „Igénylésének az Infotv 29 & (1) bekezdése szerinti határidőben való teljesítése továbbra is veszélyezteti az NNK veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását” – magyarázta a népegészségügyi központ, hogy miért hosszabbítják meg újabb 45 nappal az adatközlés végső időpontját.

Magyarán a közpénzből működő, közfeladatokat ellátó – az újságírói megkeresések miatt pedig sajtóosztályt is üzemeltető – NNK szeptember 2-án árulná el, hogy június 4-én hány delta-fertőzöttről tudtak, miközben ugyanez a szervezet kormányzati megkeresésekre napi szinten készségesen szolgáltatja a járványügyi adatokat.

Mindezt nehéz lenne mással magyarázni, mint szándékos időhúzással, és a sajtó jogszabályi lehetőségek adta csuklóztatásával. A hivatkozás alapot még maga Müller Cecília is kínosnak érezheti, hiszen Hadházy Ákosnak (véletlenül) továbbküldött munkahelyi levelében rendesen kiakadt miatta: „Kedves Kollégák! Erre nincs jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást (sic!), miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítottuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”

Hadházy Ákos egyébként éppen kedden számolt be arról Korrupcióinfó nevű oldalán, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ krőzusi módon szórta az egészségügyi szűrőprogramokra kapott uniós támogatást. A programhoz kapcsolódó négy sajtóháttérbeszélgetés büféjére fejenként 72 ezer forintot számoltak el, alkalmanként 10-10 meghívottal számolva. Ebbe a menübe személyenként 5 dkg aprósütemény, 4 dl víz, 2 dl gyümölcslé, 1 kávé, 1 tea fért bele.

 A levél, aminek már nincs jelentősége

Végül bemásoljuk azt a levelet, amit június 4-én küldtünk el a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Szeptember 2-án ennek már valószínűleg semmilyen súlya, relevanciája nem lesz, a várható negyedik járványhullám küszöbén – de tanulságos lehet, hogy melyek azok a kérdések, amelyekkel az NNK 90 napon belül nem tudott, vagy inkább nem akart foglalkozni.

„Tisztelt Müller Cecília, Tisztelt Nemzeti Népegészségügyi Központ!

Koncz Tamás vagyok, a Magyar Narancs újságírója. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján közérdekű adatigényléssel fordulok Önökhöz.

Érdeklődni szeretnék, hogy a mai napig, azaz 2021. június 4-ig hány esetben regisztrálták Magyarországon a Sars-Cov 19 "indiai mutáns" elnevezésű mutációját? Amennyiben a válaszadás napjáig több ilyen fertőzöttet regisztrálnak, kérném, hogy ezt a számot is közöljék.

Ennek az indiai mutánsnak vagy - ahogy a WHO nevezi – delta törzsnek, három alváltozatát is észlelték Indiában, ezek közül az úgynevezett tripla mutáns a legfertőzőképesebb. Magyarországon melyik típus jelent meg?

A fertőzöttek közül hányan kerültek kórházba, hányan vészelték át saját otthonukban a betegséget? Milyen jellegű és erősségű tüneteik voltak?

Hány, indiai mutáns vírussal fertőzött beteget ápolnak kórházban, milyen az ő állapotuk?

Az indiai mutánssal fertőzött személyek közül előzőleg hányan kaptak védőoltást, hány oltást kaptak, és milyen típusút? Mennyi idő telt el oltásuk és a fertőzés tüneteinek megjelenése között?

Az indiai vagy delta mutánssal fertőzöttek egymással érintkeztek, kapcsolatban álltak – családi, baráti, munkahelyi vagy más kapcsolat kötötte össze őket?

Mely településen fordultak elő az említett delta törzses fertőzések?

Az indiai változattal fertőzöttek közül hányan estek át korábban a Covid-fertőzés valamelyik változatán (kínai, brit, egyéb)?

Hányan kapták el az indiainak nevezett mutánst úgy, hogy korábban nem estek át Covid-fertőzésen, és oltást sem kaptak?

Kiderült, hogy milyen úton fertőződhetett meg indiai mutánssal az a három személy, akiről korábban az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin beszéltek? Közülük hányan jártak külföldön a fertőzés előtti hetekben?

Közeli ismerősük, munkatársuk, hozzátartozójuk járt külföldön a fertőzés előtti hetekben, és ha igen, hol?

A fertőzöttek szűkebb környezetét is vizsgálták a vírusváltozat megjelenésével kapcsolatban?  Ha igen, ez milyen eredménnyel járult?

A koronavírus hány mutációját azonosították eddig magyarországi fertőzöttek esetében, és mely típusokat?”