Az átlagbér és az ingatlanátlagár alakulása

Széttartó mutatók

Belpol

Folyamatosan nő a különbség a lakásárak és a bérek emelkedése között. A legtöbb megyében többet kell dolgozni egy lakás megszerzéséért – ahol meg mégsem, oda viszont nemigen érdemes költözni.

 

Néhány hete szaladt végig a teljes magyar sajtón, hogy a II. kerületben több mint kétszer akkora az átlagbér, mint a bodrogközi Cigándon. Nem kell szociológiaprofesszornak lenni ahhoz, hogy tudjuk: jobban élnek az emberek a Rózsadombon, mint Cigándon, de leírva mindig sokkal erősebbek a számok. Megyei szinten is szignifikáns a különbség a két véglet, Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között, tehát a fenti települési eltérés nem extrém kiugrás eredménye: a fővárosban tavaly 460 ezer forint fölött volt a havi nettó átlagbér, az észak-alföldi megyében pedig 270 ezer. De mire elég az átlagbér Budapesten, illetve Szabolcsban?

Ezt pontosan nem lehet megmondani, mert a KSH nem közöl megyei adatokat a megélhetés költségeiről. Megyei szintű, hosszú távú adatok az ingatlanárakról viszont vannak, igaz, jelenleg csak 2022-esek. Ezek a valós tranzakciók átlagát mutatják, azaz nem egy négyzetméterárból kalkulált elvi adatról van szó. Ez nem alkalmas nemzetközi összehasonlításra, ám a hazai viszonyok megértéséhez közelebb visz, hiszen azt mutatja meg, mennyit költöttek a lakosok valójában ingatlanra.

Mire elég mindezek alapján egy-egy megyei átlagbér, ha abból lakásra, házra gyűjtünk? Azt könnyű belátni, hogy mind a bérek, mind az ingatlanárak emelkedtek – de milyen mértékben? Az adatok annyit engednek meg, hogy a 2016–2022 közötti időszakot nézhessük meg, 2023-ról töredékesen állnak csak rendelkezésre számok. A nettó átlagbérek nagyjából kiegyenlített mértékben nőttek Budapesten és a megyékben. A legkisebb mértékben Budapesten emelkedett a nettó átlagbér, ám mivel itt a legmagasabbak a bérek, ez nem feltétlenül meglepő, alacsonyabb szintről nagyobb lehet az emelkedés mértéke. A legnagyobb mértékű bérnövekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében volt (duplázódott), ám még így is ebben a két megyében volt a legalacsonyabb a 2022-es átlagbér (238 ezer forint), miközben a budapesti 410 ezer, az országos átlag 380 ezer forint volt akkor. Az országos átlagnál magasabban csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében alakult az átlagbér, Komárom-Esztergom és Fejér megyében pedig az átlag környékén – minden más megyében ennél rosszabb volt az adat, 16 megyében meg sem közelítette a nettó átlagbér az országos átlagot.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.