Széttartó mutatók

Folyamatosan nő a különbség a lakásárak és a bérek emelkedése között. A legtöbb megyében többet kell dolgozni egy lakás megszerzéséért – ahol meg mégsem, oda viszont nemigen érdemes költözni.

 

Néhány hete szaladt végig a teljes magyar sajtón, hogy a II. kerületben több mint kétszer akkora az átlagbér, mint a bodrogközi Cigándon. Nem kell szociológiaprofesszornak lenni ahhoz, hogy tudjuk: jobban élnek az emberek a Rózsadombon, mint Cigándon, de leírva mindig sokkal erősebbek a számok. Megyei szinten is szignifikáns a különbség a két véglet, Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között, tehát a fenti települési eltérés nem extrém kiugrás eredménye: a fővárosban tavaly 460 ezer forint fölött volt a havi nettó átlagbér, az észak-alföldi megyében pedig 270 ezer. De mire elég az átlagbér Budapesten, illetve Szabolcsban?

Ezt pontosan nem lehet megmondani, mert a KSH nem közöl megyei adatokat a megélhetés költségeiről. Megyei szintű, hosszú távú adatok az ingatlanárakról viszont vannak, igaz, jelenleg csak 2022-esek. Ezek a valós tranzakciók átlagát mutatják, azaz nem egy négyzetméterárból kalkulált elvi adatról van szó. Ez nem alkalmas nemzetközi összehasonlításra, ám a hazai viszonyok megértéséhez közelebb visz, hiszen azt mutatja meg, mennyit költöttek a lakosok valójában ingatlanra.

Mire elég mindezek alapján egy-egy megyei átlagbér, ha abból lakásra, házra gyűjtünk? Azt könnyű belátni, hogy mind a bérek, mind az ingatlanárak emelkedtek – de milyen mértékben? Az adatok annyit engednek meg, hogy a 2016–2022 közötti időszakot nézhessük meg, 2023-ról töredékesen állnak csak rendelkezésre számok. A nettó átlagbérek nagyjából kiegyenlített mértékben nőttek Budapesten és a megyékben. A legkisebb mértékben Budapesten emelkedett a nettó átlagbér, ám mivel itt a legmagasabbak a bérek, ez nem feltétlenül meglepő, alacsonyabb szintről nagyobb lehet az emelkedés mértéke. A legnagyobb mértékű bérnövekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében volt (duplázódott), ám még így is ebben a két megyében volt a legalacsonyabb a 2022-es átlagbér (238 ezer forint), miközben a budapesti 410 ezer, az országos átlag 380 ezer forint volt akkor. Az országos átlagnál magasabban csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében alakult az átlagbér, Komárom-Esztergom és Fejér megyében pedig az átlag környékén – minden más megyében ennél rosszabb volt az adat, 16 megyében meg sem közelítette a nettó átlagbér az országos átlagot.