A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiájáért küzdő diákság az egyetemfoglalás harmincadik napjának estéjén elbúcsúztatta a leköszönő egyetemvezetést, őrlángot gyújtott a magyar egyetemek szabadságáért. Pár órával később a blokádot kiterjesztve elfoglalták az SZFE Szentkirályi utcai épületét. Ez az egyetelen éjszaka jól megmutatta: a tétek egyre nagyobbak, a kiemelt pillanatok egyre drámaibbak.
| ||
Őrszemláng
Este fél 9, csendesedő eső, a Vas utcai épület előtetőjére új őrszemek sorakoznak fel: a vezetőség - Bagossy László, Balázs Gábor, Gáspár Máté, Karsai György, Németh Gábor, Novák Eszter és Upor László - a kormányzati önkénnyel föléjük helyezett Vidnányszky-kuratórium miatt egy hónappal ezelőtt mondott le, de szeptember végéig ügyvivőként még ellátták feladataikat. Kezükben lobogó fáklya, az "őrláng". Az épület előtt felsorakozik a diákság, a szimpatizánsok esernyővel állnak a járdán, ránézésre bő kétszázan állhatnak csöndben a Vas utcában. Uporék fent, és velük szemben a hallgatók. Tíz perc telik el így. Olyan ez, mint valami közös meditáció, néma performansz, demonstratív jelenlét. Lezárás, lélegzetvételnyi kontempláció, búcsú: a diákok halkan, duruzsolva, elénekelnek egy „altatót“ - „Bátorítsa szívünk álmát, Adjon Isten jó éjszakát“. A dal utáni tapsot Novák Eszter egyetlen kézjelzéssel lecsendesíti, majd feltartja a kezét - feltartott kézzel csendben állnak a Vas utcaiak, levonulnak az őrszemek, egy ideig a megüresedett "színpadnak" éneklik a diákok a Titkos egyetemet.
Egy hónappal ezelőtt még „zsákutcabált“ tartottak a tanárok és diákok, ami után elfoglalták az egyetemet, egy hétre rá több ezer szimpatizánsuk segítségével élőlánccal hálózták be a várost, hogy eljuttassák az Országházhoz az egyetemi chartát - mostanra, legalábbis erre az estére, a humor, az irónia, a báli hangulat kikopott a mozgalom megnyilvánulásaiból, jóval sötétebb tónusok uralkodnak: gyász, búcsú, sötétség és a megkérdőjelezhetetlen, közös hallgatással jelzett bajtársiasság, magasba tartott fáklya, őrláng, tűz, a tűz átadása.
És szolidaritási virrasztás. Fél 10 felé többen átmennek a Vas utcából az Egyetem térre, ahol más egyetemek diákjai szerveztek akciót, hogy jelezzék együttérzésüket az SZFE-sekkel. A virrasztás első óráiban itt egész más a hangulat: a legkülönbözőbb egyetemek hallgatói - többek között jöttek a Corvinusról, az ELTE-ről, a Budapesti Műszaki Egyetemről, a Magyar Képzőművészeti Egyetemről - molinókat fújnak, táncolnak, énekelnek, dalokat tanulnak, hogy "az SZFE-sek" érkezésekor jól menjen.
| ||
Nem félnek
A száz-kétszáz fős csoportnak Mácsai Pál mond szép beszédet, hátát az ELTE ÁJK-épületének támasztva. Véletlenül ez is a sötétség-fény szembenállásra épül. „Rengeteg fekete dolog történt és fekete dolgot éltünk át mi magunk, nyomasztót, ijesztőt, fárasztót, amiről azt gondoltuk, hogy nincs már. Vagy elmúlt. Vagy nem jut eszünkbe többé. Láthatóan ez egy illúzió volt, és azért mert annyi volt ebben a sötét, nyomasztó, fárasztó és elkedvetlenítő, arról beszélnék most, ami a Színművészeti Egyetem környékén és által fényes volt.“
„Nem igaz, hogy ezek a hallgatók a változást gátolják. Nem igaz, hogy kiképző táborokban tanulták az ellenállást. Nem igaz, hogy nem tisztelik és szeretik és féltik a hazájukat, és annak legszebb hagyományait és kultúráját. Igaz viszont, hogy nem félnek.“
Arról beszélt Mácsai - érintve az összegyetemi mozgolódás, szolidaritás és kiállás eddigi csekély voltát -, hogy az igazság fel fog ragyogni, de addig együtt kell lenni, együtt kell cselekedni.
| ||
Új blokád
Fél 12 körül jön át a Vas utcából a mintegy húszfős különítmény, kezükben a fáklyák. A virrasztók sorfalat állnak és énekszóval fogadják őket. Negyed óra után mennek vissza fórumozni az Ódryra.
Van miről beszélni. Az esti órákban jelentette be a sajtóban Vidnyánszky, a kuratórium elnöke és a SZFE kormányzati lerohanásának kulcsfigurája az egyetem új vezetését - a pályázat útján és az autonóm egyetemen, a szenátus jóváhagyásával működő rektort és rektorhelyettest innentől tehát a diákság által el nem ismert kuratórium pályáztatás és szenátusi jóváhagyás nélküli két rektorhelyettese, Zalán János és Novák Emil váltja.
Vagyis szerda esti performansz után éjféltől új helyzet állt elő a Vas utcai épületben, ami új értelmet ad a már harminc napja álló blokádnak: már nemcsak a kuratórium tagjait tartja távol - akiknek amúgy sem feltétlen szükséges túl sűrűn az épületbe menniük, legalábbis az eddigi jelek szerint -, hanem az intézmény vezetőit és egyébként az új kancellárt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkező, korábban a honvédelmi miniszter kabinetfőnökeként dolgozó Szarka Gábor egyik első dolga volt kedden, hogy megpróbált a hátsó bejáraton bejutni az épületbe, ezt a diákok megakadályozták. Másnap pedig már az egyetem dolgozóira gyakorolt nyomást azzal, hogy kilátásba helyezte: nem lesz fizetésük, ha nem juthat be az egyetemre.
| ||
Az említett fórumon aztán szavazással, az elmúlt hetekben kidolgozott és fejlesztett bázisdemokratikus módon döntöttek a diákok a filmes képzésnek helyet adó Szentkirályi utcai épület elfoglalásáról. Innentől két épületben biztosítanak őrséget.
A diákok erőforrásait az elmúlt hónapban a jelek szerint nem emésztette fel a blokád és a sajtófigyelem fenntartása: hétvégén az országot behálózó akcióra készülnek, vidéki egyetemi városba viszik a lángot.
Ugyanakkor igazán éles, fizikai szinten is leképeződő konfliktushelyzetek az SZFE-körül csak most várhatók majd igazán.
