Szinte mindegyik kutató külföldön képzeli el a jövőjét

  • BM
  • 2019. szeptember 26.

Belpol

Fiatalok, idősek egyaránt szednék a sátorfájukat.

A Korrupciókutató Központ Budapest munkatársa, Tóth István János, valamint az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) kutatást végzett, amelyből kiderül: az akadémiai dolgozók közel 80 százaléka munkahelyet akar váltani, miután értesült a Magyar Tudományos Akadámia (MTA) átszervezésének terveiről – közölte a hvg.hu.

Az MTA-nak 2018. június 12-én 54 perce volt vélelmezni a törvénymódosítási javaslatot, amely alapján a jövő évi költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonják az akadémiai kutatóközpontok támogatásának jelentős részét.

Az ADF elemzése rámutat, hogy a kutatóknak mennyiben változtak meg a munkahelyváltási, valamint munkavállalási szándékai a 2018. június 12-én lezajló közel egy óra előtt és után: az akadémiai dolgozók 79 százalékánál vetődött fel, hogy munkahelyet vált, amíg előtte csak 41 százalék döntött volna így. 26 százalék gondolkozott el azon, hogy külföldön vállalna munkát, viszont az „54” perc lejárta után ez az arány már 57 százalékra rúgott.

60 százalék konkrét lépéseket tett a váltás érdekében, amíg korábban csak 30 százalék cselekedett így: kutatók több mint ötöde (22%) állásinterjúkra is járt, valamint fogadott el álláslehetőséget.

A kutatók 88 százaléka döntene a munkavállalás mellett a jövőben, amíg előtte csak 62 százalékok gondolta ugyanezt. A középgeneráció elvándorlási kedve is nőtt, ahogyan a 60 felettiek esetén is 40 százalékos a váltási hajlandóság, mivel úgy látják, nem lesz, aki a hosszútávú kutatási terveket kitalálja és megvalósítja.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.