Szinte mindegyik kutató külföldön képzeli el a jövőjét

  • BM
  • 2019. szeptember 26.

Belpol

Fiatalok, idősek egyaránt szednék a sátorfájukat.

A Korrupciókutató Központ Budapest munkatársa, Tóth István János, valamint az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) kutatást végzett, amelyből kiderül: az akadémiai dolgozók közel 80 százaléka munkahelyet akar váltani, miután értesült a Magyar Tudományos Akadámia (MTA) átszervezésének terveiről – közölte a hvg.hu.

Az MTA-nak 2018. június 12-én 54 perce volt vélelmezni a törvénymódosítási javaslatot, amely alapján a jövő évi költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonják az akadémiai kutatóközpontok támogatásának jelentős részét.

Az ADF elemzése rámutat, hogy a kutatóknak mennyiben változtak meg a munkahelyváltási, valamint munkavállalási szándékai a 2018. június 12-én lezajló közel egy óra előtt és után: az akadémiai dolgozók 79 százalékánál vetődött fel, hogy munkahelyet vált, amíg előtte csak 41 százalék döntött volna így. 26 százalék gondolkozott el azon, hogy külföldön vállalna munkát, viszont az „54” perc lejárta után ez az arány már 57 százalékra rúgott.

60 százalék konkrét lépéseket tett a váltás érdekében, amíg korábban csak 30 százalék cselekedett így: kutatók több mint ötöde (22%) állásinterjúkra is járt, valamint fogadott el álláslehetőséget.

A kutatók 88 százaléka döntene a munkavállalás mellett a jövőben, amíg előtte csak 62 százalékok gondolta ugyanezt. A középgeneráció elvándorlási kedve is nőtt, ahogyan a 60 felettiek esetén is 40 százalékos a váltási hajlandóság, mivel úgy látják, nem lesz, aki a hosszútávú kutatási terveket kitalálja és megvalósítja.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.