Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Szinte mindegyik kutató külföldön képzeli el a jövőjét

  • BM
  • 2019. szeptember 26.

Belpol

Fiatalok, idősek egyaránt szednék a sátorfájukat.

A Korrupciókutató Központ Budapest munkatársa, Tóth István János, valamint az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) kutatást végzett, amelyből kiderül: az akadémiai dolgozók közel 80 százaléka munkahelyet akar váltani, miután értesült a Magyar Tudományos Akadámia (MTA) átszervezésének terveiről – közölte a hvg.hu.

Az MTA-nak 2018. június 12-én 54 perce volt vélelmezni a törvénymódosítási javaslatot, amely alapján a jövő évi költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonják az akadémiai kutatóközpontok támogatásának jelentős részét.

Az ADF elemzése rámutat, hogy a kutatóknak mennyiben változtak meg a munkahelyváltási, valamint munkavállalási szándékai a 2018. június 12-én lezajló közel egy óra előtt és után: az akadémiai dolgozók 79 százalékánál vetődött fel, hogy munkahelyet vált, amíg előtte csak 41 százalék döntött volna így. 26 százalék gondolkozott el azon, hogy külföldön vállalna munkát, viszont az „54” perc lejárta után ez az arány már 57 százalékra rúgott.

60 százalék konkrét lépéseket tett a váltás érdekében, amíg korábban csak 30 százalék cselekedett így: kutatók több mint ötöde (22%) állásinterjúkra is járt, valamint fogadott el álláslehetőséget.

A kutatók 88 százaléka döntene a munkavállalás mellett a jövőben, amíg előtte csak 62 százalékok gondolta ugyanezt. A középgeneráció elvándorlási kedve is nőtt, ahogyan a 60 felettiek esetén is 40 százalékos a váltási hajlandóság, mivel úgy látják, nem lesz, aki a hosszútávú kutatási terveket kitalálja és megvalósítja.

Előző cikk a rovatban Trócsányi összeférhetetlenség miatt egyelőre úgy néz ki, nem lehet uniós biztos Trócsányi összeférhetetlenség miatt egyelőre úgy néz ki, nem lehet uniós biztos
Következő cikk a rovatban A kormány lakatot tenne a tanárok szájára A kormány lakatot tenne a tanárok szájára

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

Visszhang

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

Visszhang

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Visszhang

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

Kritika

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

Kritika

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

Kritika

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Kritika

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

Színház

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.
A Bolsonaro-végjáték

Publicisztika

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.