„Az a kifogásolt mondat, ami a jól értesültség látszatát meg a dezinformációt tiltja minden valószínűség szerint a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságának Alaptörvényt sértő korlátozását valósítja meg” – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós szakjogász, a Transparency International Magyarország jogi vezetője.
A Narancs.hu birtokába is eljutott az az új munkaköri leírás, amiről a Népszava számolt be csütörtök reggel: ennek alapján a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) pedagógusainak „minden félrevezető vagy félreérthető nyilatkozattól és információadástól, a jól értesültség látszatának keltésétől mind a hivatali, mind állampolgári kapcsolataiban tartózkodni kell”.
Az államosítást követően, ahogy a többi iskola, úgy a szakiskolák is állami tulajdonba, illetve a szakképzési centrumokon keresztül közvetlenül kormányzati felügyelet alá kerültek.
A tanár is harcoljon a korrupció ellen
Az új munkaköri leírás nemcsak a „dezinformációt” – bármit is jelentsen ez a fake newsban utazó propagandalapokat működtető NER-ben – tiltaná, de felszólítaná a tanárokat, hogy harcoljanak a korrupció ellen. A vonatkozó passzus – a „félrevezető nyilatkozatok tételéről”, valamint a „jól értesültség látszatáról” szóló részen túl – így szól: a pedagógus
- köteles azonnal bejelenteni felettesének, ha feladata ellátása során korrupció gyanúja merül fel,
- köteles vezetőjének haladéktalanul jelenteni, ha tevékenységével összefüggésbenanyagi vagy egyéb előny ígéretével, illetve anélkül befolyásolását kísérelték meg,
- nem kérhet, és nem is fogadhat el ügyféltől, illetve harmadik féltől – semközvetve, sem közvetlenül – olyan juttatást, ajándékot, vagy egyéb előnyt, amelyalkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, ítélőképességét döntéseiben,valamint tevékenysége tisztességes ellátásában,
- nem használhatja fel közhivatalát, illetve beosztását arra, hogy a maga vagy másokszámára jogtalan előnyöket biztosíthasson,
- tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a korrupció látszatát keltheti és ezért köteles minden olyan helyzetet, kapcsolatot elkerülni, amely kétségbe vonhatja befolyástól mentes, elfogulatlan, pártatlan tevékenységét,
- továbbá haladéktalanul köteles vezetőjének jelenteni, ha feladatai és magán érdekei között összeférhetetlenséget észlel, vagy vélelmez, valamint ha közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
Ligeti egyébként annak „nagyon örül”, hogy a korrupció elleni küzdelem törekvésként és elvárásként megjelenik a köznevelési szakemberekkel szemben támasztott követelmények között, de maga az elképzelés és annak megvalósítása eléggé esetlegesnek tűnik. „Ilyen alapon az erőszakos magatartások, a diszkrimináció, vagy éppen a direktpolitikai hatások elleni fellépést is belefoglalhatták volna a leírásba” – mondta.
Hozzátette, hogy ami a korrupció elleni elvárásként konkrétan szerepel a szerződésben, az nem rossz, de nem is megy túl az egyébként ismert jogszábályi előirásokon. Ugyanakkor az mindenképpen előnyös, hogy az érintettek számára érthető és használatos szövegként jelenik meg, „hiszen tudjuk, hogy senki nem bújja a Büntető törvénykönyvet annak eldöntésére, hogy mit szabad és mit nem szabad megtennie”.
Nehezen értelmezhető
„A jól értesültség látszatától állampolgári kapcsolataiban tartózkodnia kell egy pedagógusnak? Ez számomra egy értelmetlen mondat, nem tudom megtölteni jogi tartalommal” – válaszolta kérdésünkre Dojcsák Dalma, a Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének vezetője.
A szakértő szerint ez a mondat nagyon tágan értelmezhető, például azt is jelentheti, hogy egy érintett nem figyelmeztetheti a társasházának tulajdonosát arra, hogy jövőhéten felújítás lesz a közös képviselő felhívása szerint, mert az is a jól értesültség látszatát feltételezné. „Ez egy nagyon kusza szöveg” – mondta.
Dojcsák ettől függetlenül úgy gondolja, azt szeretnék előírni a tanároknak, hogy ne politizáljanak az órán és a magánéletükben sem. A köznevelési törvény egyébként kimondja, hogy iskolán belül nem szabad ilyen tevékenységet folytatnia egy tanárnak, viszont ez sem ennyire egyszerű kérdés: „ezeknek az intézményeknek pártpolitizálástól mentesnek kell lenniük, viszont nyilván nehéz megtiltani egy földrajzórán, hogy a ne beszélgessenek a globális felmelegedésről és annak kérdéseiről” – szögezte le.
A szakember elmondta, a jog bizonyos helyzetekben tiltja, hogy ilyen tág, nem értelmezhető kitételek szerepeljenek egy szerződésben. „Mindig veszélyes, vitatható az olyan előírás, ami nem világos, mert az azt jelenti, hogy tudatosan szabták ilyen tágra a kereteit, hiszen így bármilyen olyan magatartást bele lehet passzírozni, ami a munkáltatónak nem tetszik” – mondta Dojcsák Dalma, aki nem tartja kizártnak, hogy ezért fogalmazták így meg az ominózus mondatot.
Szerinte akkor derülhet ki, hogy ez az előírás mennyire jogszerű, ha felelősségrevonás történik, mert akkor a bíróság elé kerül a szerződés. Viszont addig is megvan a veszélye, hiszen öncenzúrát gyakorolhatnak a pedagógusok, attól félve, hogy ezt az átláthatatlan előírást megsértik. „Lehet, hogy nem fognak olyan dolgokat sem mondani, ami egyébként teljesen jogszerű lenne” – mondta.
„Kuss”-szabály
Egy biztos, a Narancs.hu-nak több pedagógus is azt mondta, egymás közt „kuss”-szabálynak nevezik a tanároknak kiküldött új munkaköri leírást.
Úgy vélik, miután szinte minden intézményben már leváltották az igazgatókat – különösen azokat, akik támogatták a korábbi évek pedagógustüntetéseit – fideszes káderekre cserélve őket, most már közvetlenül a tanárokat akarják silenciumra kényszeríteni. Hiszen ez a szabály akár azt is megtilthatja, hogy az elégedetlen tanár egy kocsmában vagy a baráti körében, a szülők körében bírálja az intézményét rosszul vezető főnökét, az igazgatót.
Mint ismeretes, idén nem ez az első alkalom, hogy a kormány tovább szűkíti az iskolai autonómiát. Mielőtt a képviselők szabadságra utaztak volna, a parlament átírta a köznevelési törvényt: a jövőben a szülők és a diákok, illetve a tantestület nem is véleményezheti, ki lesz az új iskolaigazgató.
„Engedelmes rabszolgákat nevelünk"
Katasztrófa a gyereknek, katasztrófa a társadalomnak - így jellemzi Vekerdy Tamás a köznevelési törvény módosítását. Az alternatív iskolák az ügyeskedésben bízhatnak, és abban, hogy a tanterem ajtaja mögé még mindig nem lát be az állam. Magyar Narancs: A TASZ szerint a köznevelési törvény legújabb módosítása a maradék szabadságot is kiszorítja az oktatási rendszerből, gyakorlatilag államosítja a gyerekeket.
