Sztálinista intézménynek nevezte Schmidt Mária az MTA-t

  • narancs.hu
  • 2025. április 14.

Belpol

A miniszterelnök tanácsadója szerint az államnak ki kellene vonulnia az MTA finanszírozásból. 

Az utolsó, érinthetetlen sztálinista intézmény – így minősítette saját blogjában megjelent írásában Schmidt Mária a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). Ennek előzménye, hogy az MTA gazdasági és jogtudományok osztálya állásfoglalást adott ki, miszerint amennyiben miszerint amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök májusban meglátogatná a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülést, a kormányfő március 15-i beszéde elleni tiltakozásul a résztvevők számottevő része elhagyná a termet.

„Már megint az akadémikusok. Az akadémikusok, akik felhatalmazva, sőt kiválasztva érzik magukat arra, hogy egyre sűrűbben szólaljanak meg olyan kérdésekben, amihez semmi közük. Testületként és mint tudósokként semmi közük. Magánemberként, vagy az illetékes tudományág művelőjeként persze joguk van véleményük kifejtésére. Magyarországon vélemény- és szólásszabadság van, nincs tehát semmilyen akadálya annak, hogy bármely kérdésben, ügyben, politikai kérdésekben is megnyilatkozzanak. Ehhez csak személyes bátorságra lenne szükségük. Ehelyett rendre az MTA intézményi tekintélye és kollektív védelme mögé bújnak, hogy illetéktelenségüket és gyávaságukat leplezzék” – fogalmaz bejegyzésében Schmidt Mária. 

A miniszterelnök tanácsadója az MTA gazdasági és jogtudományi karának közleményét „nettó politizálásnak” minősíti: „Könnyen beazonosíthatóan egyeztetett álláspontról van szó, amit az ellenzéki pártok, politikusok, médiumaikon és beszélő fejeiken keresztül napokon keresztül tematizáltak” – olvasható a bejegyzésben. 

Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia „maga a velünk élő sztálinizmus”. Tagjai olyan privilégiumok sorát élvezik, amelyek élethossziglan járnak nekik, vagyis életjáradékot kapnak. Ennek folyósításához bekerülésüket követően semmilyen teljesítményt nem kell felmutatniuk, semmilyen követelménynek nem kell megfelelniük. Beválasztásuk sok esetben nem teljesítményfüggő, mert legalább ilyen súllyal esik latba networkölési képességük, kaszt, illetve baráti- és érdekszövetségeseik lobbiereje, véli Schmidt Mária. 

Végül, levonja a konklúziót:

„Az állam vonuljon ki az MTA finanszírozásából, vegye vissza a neki juttatott ingatlan- és egyéb vagyont, kivéve a székházat, aminek méltó állapotáról gondoskodjon, ahogy arról is, hogy a félévenként összegyűlő akadémikusok méltó módon tudjanak tanácskozni. Ez felel meg a magyar tudományosság érdekének, a magyar tudományos élet hagyományainak”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.