Szakmai egyeztetésre gyűltek össze az egészségügyi szakdolgozók csütörtökön, hogy megvitassák az egészségügyben történt változásokat és a bérkérdést. Az utóbbi téma sarkalatos pontja volt a zártkörű eseménynek, mert egy év végi rendelet szerint nem januártól, hanem csak júliustól kapnak béremelést a szakdolgozók, a kétlépcsős emelés második ütemére pedig 2024. március 1-jéig kell várni. Ekkorra a szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie a januárban megemelkedett orvosi alapbér 37 százalékát.
A kétlépcsős béremelés üteme felháborodást váltott ki a szakdolgozók között, mert az emelés éves szinten 10–12 százalék, miközben az infláció 20 százalék fölötti. Ezt bérfelzárkóztatásnak sem lehet nevezni, mondta a 24.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, aki hozzátette: sztrájktárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal.
Már most több helyen olyan kevés a szakdolgozó, hogy alig lehet biztosítani a minimális szolgáltatást is. Ha erre jön még a sztrájk, akkor a betegeknek biztosan nagyon sokat kell majd várniuk egyes ellátásokra, és Soós Adrianna azt is elképzelhetőnek tartja, hogy szabadságon lévő egészségügyi dolgozókat kell behívni, hogy a tiltakozó akció esetén biztosítani lehessen az elégséges szolgáltatást, amelyről a sztrájktárgyalás során egyeznek meg.
Akkor állnak bele bármilyen tiltakozó akcióba, ha ahhoz a FESZ tagjainak legalább 10 százaléka előzetes nyilatkozatban csatlakozik. A tiltakozásnak többféle formája lehet. Közös szimbólumok használata (jelvény, karszalag, ruha) vagy erősebb akciók: felmondások letétbe helyezése vagy az önként vállalt túlmunka felmondása. Az utóbbi két opcióra az előzetes felmérések szerint van hajlandóság a szakdolgozók között, sőt Soós tud olyan szakdolgozóról, aki már fel is mondta az önként vállalt túlmunkát. A szakdolgozók negyede ugyanakkor nincs tudatában annak, hogy nem érkezik emelt bér a számlájára februárban.
