Az Amnesty International Magyarország akadályfutása

Szubjektív nézőpont

  • Varga Domokos Péter
  • 2024. december 17.

Belpol

Idén tavasszal még befogadta az Amnesty Interna­tional Magyarország több rendezvényét Veszprémben a Pannon Egyetem, legutóbb azonban elutasította a terembérleti igényüket. Az eset nem egyedi.

Néhány hete lassan gyülekeztek az érdeklődők a délután öt órára meghirdetett rendezvényre a Szieszta kávézó konferenciatermében. A két fiatal szervező hölgy türelmesen várt, hasonlóan a tíz-egynéhány főből álló közönséghez. Négyen-öten még befutottak. Negyed hat körül indult a vetítés, az Eltörölt fiú (Boy Erased) című, 2018-as amerikai film. A rendező Joel Edgerton, a főbb szerepekben Russell Crowe, aki egy baptista lelkészt alakít, a feleségét Nicole Kidman játssza. A fiukról, Jaredről (Lucas Hedges) eleinte csak sejtjük – mint ahogyan ő maga is –, hogy meleg. Először a fiú sem akarja elfogadni, mindenben megfelel vallásos szülei elvárásának, kitűnő a gimnáziumban, barátnője van. Amikor több élmény hatására elbizonytalanodik és beszámol ambivalens érzéseiről a szüleinek, Jared helyzete egyre elviselhetetlenebb lesz, ezért elfogadja, hogy egy átnevelő intézetbe menjen. Ott a konzervatív, bigott nevelés mellett valóságos, a fizikai létezését is veszélyeztető helyzeteket él át – az egyik társa ezek hatására öngyilkos lesz –, míg végül az édesanyja ki nem menekíti. Aztán jön a pozitív, hollywoodi happy end. Az édesanya mellett – jó pár év elteltével – a lelkész édesapa is elfogadja fiát annak, ami: kiegyensúlyozott, teljes életet élő, meleg fiatalembernek.

„Ilyen célú”

A Veszprém központjában lévő Szieszta kávézó és konferenciaterem a hajdan szebb napokat megélt, mára üzletházzá, bérelhető irodahelyiségekké átváltoztatott bányászszékház alagsorában található. A sötét lépcsőházból nyíló nagyobbacska terem előtt büfé is üzemel.

Itt, ebben a „konferenciateremben” tartja az Amnesty International Magyarország (AIM) a közéleti filmklubját. Azért itt, mert a korábban kiszemelt helyszínről eltanácsolták a szervezetet. A film utáni beszélgetés során a jelenlévők véleménye csak részleteiben tért el egymásétól, abban egyetértés alakult ki, hogy a melegség, a nemi identitás másságának elfogadásában a filmben látott helyzet lenne az ideális. Az amnestys szervező ennek kapcsán arról számolt be, hogy a rendezvény eredetileg kiszemelt helyszíne nem a mostani lett volna, hanem a Pannon Egyetem által működtetett KözTÉR. Néhányan rákérdeztek, hogy mi áll a háttérben, de pontosabb információt a szervezők akkor még nem tudtak mondani.

Az egyetem honlapja szerint az E épület földszintjén található Pannon KözTÉR egy hallgatói aktivitást serkentő közösségi tér, Európa Kulturális Fővárosa tematikájú programokkal és információs bázis funkciókkal. Az is szerepel az ismertetőben, hogy a modern és fiatalos környezetben rendszeresen szerveznek ingyenes ismeretterjesztő, kulturális és szórakoztató programokat. Arra is kitérnek, hogy ezekre az alkalmakra természetesen nemcsak az egyetemi hallgatókat, hanem a városban és a környékén élő fiatalokat is várják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.