"A magyarok azon kevés nemzetek közé tartoznak, akik nyolc-tíz éven keresztül az iskolában tanulják, őrzik, és egész életükben éneklik évszázados dalaikat." A mondatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Turizmus Főosztályát vezető Székely György (vagy az ő PR-gárdája) bírta összehozni abban a - sajtótájékoztatón ingyen osztogatott, a nagy estén HUF 590-ért vesztegetett - prospektusban, amelyet José Carreras, Diana Ross, Plácido Domingo és feleakkora betűkkel Rost Andrea Szuperkoncertnek keresztelt fellépésére adott ki az eseményt rendező, osztrák állampolgárok tulajdonában lévő Ostermann Formula 1 Kereskedelmi és Szervező Kft.
Most virrad fényes nap
Hogy az 1100. évfordulóra kitalált fehér alapon piros szív-zöld ´96-piros-fekete-zöld Magyarország!-sorozat legreprezentatívabb darabjáról van szó, azt Horn Gyula miniszterelnök, Dunai Imre ipari és kereskedelmi és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter többé (Magyar) vagy kevésbé (Horn, Dunai) mosolygó képe és köszöntő szavai is jelzik ugyanitt. A honfoglalás évfordulójához valamiképp kapcsolódó tengernyi rendezvény közül ennek jutott a legnagyobb összegű, 20 millió forintos támogatás az egész izét koordináló - s a művelődési és közoktatási (MKM) tárcához kötődő - emlékbizottság költségvetéséből, amit az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz (IKM) tartozó keretekből 160 millió forint visszafizetendő, kamatmentes kölcsönnel toldottak meg. Ehhez képest fura kissé, hogy az emlékbizottság által kiadott könyvecskében nem kapta meg a "kiemelt" eseményeknek járó sötét karikát, csak a pódiumjellegre utaló P-t. De ez biztos csak sajtóhiba.
Biztos az is a sajtó hibája, ha pénzek nagysága, eredete, odaítélésük módja és miértje után kutakodik - legalábbis a sajtónak az a része, amely nem szponzorálja a hangversenyt. A szervező így megúszta a Blikk harsány hülyeségeit, egyúttal színes sztáranyagokhoz juttatta a Népszabadság tévémellékletét, ahol öt héten keresztül jegyet is lehetett nyerni a koncertre, és ingyen portréfilmeket adott róluk a Magyar Televíziónak.
Ehhez hasonlóan, egy sikertelen kör után, jutott idén honfoglalási pénzhez a produkció. Tavaly ősszel, mikor még a 3 Tenor (tehát Carreras, Domingo és Luciano Pavarotti) budapesti fellépéséhez kért anyagi segítséget a rendező Ostermann részéről Frank Tamás, Fodor Gábor művelődési miniszter udvariasan elhárította. Aztán Fodor helyére Magyar Bálint került, aki, mondják, elődjénél nyitottabban állt hozzá az egészhez, föl akarta pörgetni a 96-os dolgokat, s a Szuperkoncerthez - anélkül, hogy Fodortól eltérően kikérte volna zenei osztálya véleményét - hozzájárult 20 millióval.
Bő áldás hullott ránk
Arra, hogy milyen érvekkel sikerült rávenni az immár általa vezetett tárcát a produkció támogatására, Frank Tamás ezt írta a Narancsnak: "Nem kellett Magyar Bálintot meggyőzni, azonnal felmérte a koncert jelentőségét, az ország számára hozott reklámot és a járulékos hasznot kultúránkban és gazdasági életünkben. Egyébként Fodor Balázs sem utasította el." (Viszont Fodor Gábor igen: 1995. október 8-i levelében kijelentette: egy ilyen rendezvényt, mint nyilván máshol is, "kereskedelmi alapra kell helyezni", tárcája "semmiképp sem tud számottevő részt vállalni" a bizonnyal kiemelkedő esemény költségeiből, "elsősorban erkölcsi segítséget" tud ígérni, esetleg felajánlhatja valamelyik magyar zenekar részvételét, egyúttal további tájékoztatást kér, hátha még segíthet a megvalósításban, és javasolja, forduljanak az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz.)
Ugyanerre a kérdésre Inkei Péter kulturális helyettes államtitkár azt felelte, nem a rendezvénnyel kapcsolatos minisztériumi álláspont változott meg, "ezek a szuperprodukciók megállnak a lábukon, kulturális típusú támogatásra nem szorulnak", hanem a millecentenáriumi évvel kapcsolatos álláspont: "Magyar Bálint offenzívebb megemlékezésre tett javaslatot, ehhez meg is szerezte a szükséges többletforrásokat a kormánytól" - a költségvetési törvényben elfogadott 735 millió millecentenáriumi forinthoz még 100 + 40-et. Meggyőzte a kormányt, több tömegkapcsolati elemre van szükség: ennek részeként indultak tévésorozatok (Millecentenáriumi híradó, Magyarok cselekedetei) és kapott honfoglalási pénzt a külföldi tömegkommunikációba való bekerüléssel kecsegtető Szuperkoncert.
Az MKM Honfoglalási Emlékbizottsága által adott 20 millió forint kizárólag a színpadi látvány kialakítására használható, ez az összeg a díszlet költségeinek körülbelül a felére elég, a teljes színpad - tükör háttérrel, videóvásznakkal, növényerdővel, világítással stb. - mintegy 100 millióba kerül. A 20 millió fejében a koncert rendezője kiteszi a jubileumi év emblémáit, a színpad két oldalára pedig a Hősök téri emlékművet, a Vajdahunyad várat, a Halászbástyát és a Parlamentet. Lássa csak a nagyvilág, mi mindenünk van.
A műsor magyar darabjain kívül - Erkel: Himnusz (Rost), Hunyadi László-részlet (Carreras magyarul), Bánk bán-részlet (Domingo magyarul); Lehár: Víg özvegy-részlet (Rost-Domingo); s a záró Budapest-egyvelegben Kozma: Hulló levelek - e négy épület 12 x 30 méteres fotografika mása hivatott a majdani tévéközvetítések során a nemzetközi tudattalanba csempészni, hogy az a hely, ahol ekkora sztárok szerepelnek, szép hely, jó hely, kulturált hely, fizessünk be egy társasútra, anyukám.
Így vesszen minden hitvány
Ennek a képeslap-országpropagandának a megvalósítása Horváth Ádámra vár, aki a Bartók adón élőben közvetített koncert tévéfelvételének adásrendezőjeként úsztathatja majd a sztároktól amúgy egészen messze lévő épületeket az éneklő fejekre, módjával persze, mert azért mégsem a díszlet a főszereplő. A terv szerint lesz Feszty-körkép is, előre fölvéve, a Hazám, hazám alatt. Frank Tamás tájékoztatása szerint az MTV "az egész koncertet szeptemberben sugározza. Ezt a felvételt utólagos sugárzási joggal eddig a következő országok adják le teljes hosszában: Olaszország, Ausztria, Németország, Norvégia, Svájc, Finnország, Svédország, Japán és egy észak-amerikai tévétársaság. A spanyol tévé jelezte, hogy előzetest szeretne saját stábbal a fővárosban forgatni. A többi érdeklődővel folyamatos tárgyalásokban vagyunk."
Az Expo túl drága és túl kockázatos országpropagandaként meg lett fúrva. Egy darabig Vendégségben Magyarországon-nak nevezték a helyette kitalált dolgot, ebből nőtt ki az IKM-hez tartozó ´96 Magyarország!, illetve az MKM-hez tartozó Honfoglalás 1100, némi átfedésekkel, mindezekre a kormány tárcaközi bizottsága 1,7 milliárd forintot szánt (ebből 1 milliárdot programok támogatására, 700 milliót az egész csomag marketingjére). Mivel önmagunk ünneplése nem titkoltan a nyugat pénzének szól, a pályázaton támogatást nyert 452 rendező szerv 1100 rendezvényének 4000 eseménye között szükség volt valamire, amivel igazán virítani lehet - ez lett a Frank Tamás által felajánlott, 3 Tenorról Pavarotti-fogyatkozás miatt 2 Tenor + 2 Nővé változó Szuperkoncert.
"Érvényes kérdés, hogy az országarculat szempontjából lehetett volna-e jobb célra fordítani ezekből a megemlékezési keretekből, de utólag sem lesz könnyű pontosan megítélni, lett volna-e ennél hatásosabb eszköz arra, hogy öt kontinensen megjelenjünk - fogalmaz Inkei Péter kulturális helyettes államtitkár (habár egyelőre csak három kontinenst érintő tévéközvetítésnél tartunk) -, mindenesetre más ekkora nagyságrendű, ilyen nemzetközi hatásfokú javaslat nem volt."
A szervező azzal az indoklással kért állami támogatást, hogy ha a hazai közönséget sem akarjuk kirekeszteni, akkor alacsonyabban kell tartani a jegyárakat, mint Nyugaton egy hasonló rendezvényen, miközben a költségek azonosak. Erre emlegette Fodor Gábor a kereskedelmi alapra helyezést és az IKM-hez tartozó Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz fordulást. Ez ugyan időközben megszűnt, s lett helyette Országos Idegenforgalmi Bizottság (élén az egykori fő titkosszolga Katona Béla, főtitkára Székely György), IKM Turisztikai Főosztály (vezetője Székely György) és Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. (elnöke Székely György, vezérigazgatója Erdei János), de mindegyikük akkora turisztikai vonzerőt látott a Szuperkoncertben, hogy előterjesztésükre Dunai miniszter rábólintott: a tárca az Országos Idegenforgalmi Alapból és a ´96 Magyarország! keretéből 80-80 millió forintot átutalt "rizikócsökkentési támogatásként", ez volt ugyanis az Ostermann cég kikötése.
S kit balsors oly rég tép
Egy ilyen összeg hallatán, főleg ha nemzeti ügyekre ráépülő, színtiszta show business állami támogatásáról van szó, összerándul a gyomor. Az én adómból, meg ilyenek. Aki pedig kapja, illetve adja a pénzt, attól lesz ideges, ha ezzel cseszegetik. Keze és lelkiismerete tiszta, azt mondja. A szervező vérig van sértődve, hálátlan hely az ő szülőhazája, a támogatási szerződésekbe betekintést kérő újságírót (e sorok összerakóját) el is hajtja, mint a döglegyet, az állami turisztika-hivatalnok azonban hivatalból nem sértődhet meg, inkább érvel.
Először is, hogy ez a támogatás a feltételezett nyereség terhére adott kölcsön, nyereségként nem számolható el, bérre, közterhekre nem, csak magára a produkcióra fordítható, a jegybevétel pedig a pénztárakból egyenesen az IKM számlájára folyik. (Két héttel a nagy nap előttig még csak a legdrágább, 65 ezer forintos és a legolcsóbb, 2, 4, 8 ezer forintos jegyek keltek el, a 72 ezer darabnak úgy a fele, 12, 25 és 32 ezer forintért még kaphatók; meg is jelentek a kereslet lelassulására utaló hirdetések: nagy értékű Samsung-vásárlásért belépőjegy, a plakáton pedig a régi trükk: "már csak korlátozott számban").
Ezeknek az adatoknak kéne megdobogtatniuk a szívet, milyen reményteljes makrogazdasági mutatók, gyarapszanak majd a szállodák, éttermek, butikosok, taxisok, a bevétel egy része után talán még adóznak is, hízik az állam kasszája, tehát mindannyiunknak jó lesz ez, még annak is, aki esztétikai okokból hörög, hogy miért épp egy ilyen giganto-giccsnek kinéző dalestet kell dotálni, miközben az erre jutó millióknak rengeteg jobb helye volna (és itt jöhetne a kultúra koldusainak a felsorolása).
Erdei János erre annyit mond, ezt a pénzt ünnepi rendezvényekre, turisztikai propagandára szavazta meg az Országgyűlés, erre is lett fordítva. Inkei Péter szerint, "ha valaki végignézi, hogy mire költöttük a millecentenáriumi összegeket, nyilvánvalóan sokkal inkább az a vád érhet minket, hogy 50 ezer forintokra szétapróztuk, oldalakat tölt meg az, hogy hány vidéki professzionális és civil kezdeményezésre adtunk támogatást. Tehát gyakorlatilag mindkét bűnbe beleestünk: abba is, hogy szétapróztuk a több száz milliót, és abba is, hogy mertünk néhány elemet kiemelve kockázatosan nagy támogatást adni."
Ezt a kockázatosan nagy támogatást (színpadképre, illetve "rizikócsökkentésre") egy, a nemzetközi szórakoztatóipar legnagyobb üzleteihez fogható produkció kapta. A 3 Tenor (ez immár több, mint száz országban bejegyzett védjegy) először 1990. július 7-én, a focivébé alatt, a római Caracalla fürdőben lépett fel együtt. Nyolcezer néző jutott be a helyszínre, 700 millióan látták az élő közvetítést, 12 millió lemezt adtak el belőle. 1994-ben Amerikában volt a világbajnokság, Los Angelesben duplázott a 3T: 56 ezren a Dodger Stadionban, 1,3 milliárd szempár a képernyő előtt, 10 millió eladott CD és videó.
Bár úgy volt, hogy az 1998-as franciaországi vébé előtt nem lesz újabb 3T-gála, most június végén, Tokióban mégis színre léptek, megkezdvén Londont, Bécset, Münchent, Göteborgot, Düsseldorfot, New Yorkot, Torontót és Vancouvert érintő turnéjukat. Becslések szerint, mire jövő év március 1-jén Melbourne-ben kifújják magukat, 600 ezren mondhatják el, látták őket a stadionban. Hatalmas pénzekről van szó. A három énekes a római felvételért 500-500 ezer dollárt kapott a Deccától. Los Angelesért egy-egymillió dollárt kaptak az énekesek, a lemezt ekkor már a Time Warner adta ki. "A (mostani) turné után én leszek a leggazdagabb szervező az országban", hencegett a Der Spiegelben Matthias Hoffmann, aki 200 millió márka bevétel mellett 50 millió márka nyereséggel számol.
Még ezekhez a számokhoz viszonyítva sem tűnik csekélységnek a Szuperkoncert 10 millió dollárra (1,5 milliárd forintra) kalkulált költségvetése, amiből magára a produkcióra 8, a helyi szervezési költségekre 2 millió dollár megy. Egymilliárd forint jegybevétellel számolnak, ehhez jön a szervezők saját befektetése, a szponzori segítség (Kereskedelmi és Hitelbank, Hotel Forum, MÁV, Porsche Hungaria stb.) és a 20 + 160 millió forintos állami támogatás, illetve kölcsön. (Ezt a ránézésre nagyon szűknek látszó költségvetést fordítják majd biztos nyerővé a tévéközvetítés és a még nem tudni, melyik kiadó által megjelentetendő lemez értékesítéséből származó bevételek - e sorok írója nem láthatott bele a szerződésekbe, így hinnie kell a Turisztikai Hivatal illetékesének, aki állítja: a kamatmentes IKM-kölcsön vissza- vagy vissza nem fizetésére vonatkozó számításoknál nem szigorúan a hangverseny pénzügyi mérlegét veszik figyelembe, ami önmagában akár veszteséget is mutathat, hanem a produkció további értékesítésének eredményét).
Új nap kél, ó magyar
Hogy ebbe a bizniszbe Budapest is beleszagolhat, az a magyar emigrációnak köszönhető. A római hangversenyt Mario Dradi olasz menedzser hozta össze, de a háttérben már ott volt Pavarotti bizalmasa, Tibor Rudas, aki aztán a Los Angeles-i esemény megvalósulásában főszerepet játszott. Az ottani színpadképet - akárcsak a mostani budapestit - Székely László tervezte. Mario Dradi egy másik magyar születésű zenei menedzserrel, a CBS, majd az ezt megvásárló Sony európai komolyzenei főnökével, az immár saját cégét vezető Ervin Véggel kooperálva hozta össze 1992-ben Carreras, Domingo és Diana Ross Karácsony Bécsben című koncertjét, amelyet vagy hetven országban közvetítettek élőben, s az erről készült Sony-kiadványt 2 millióan vásárolták meg. Dradival és Véggel kooperálva csinálja a mostani budapesti Szuperkoncertet Thomas Frank (Frank Tamás) és társainak cége, az Ostermann.
A 70-es években magyar - disszidálása után osztrák - válogatott kézilabdázó Thomas Frank, felesége, Marianne Frank, és partnerük, a hozzájuk hasonlóan Budapesten született Peter Gerstl Bécsben él, övék az Ostermann ruházati és textilkereskedelmi hálózat. Cégük 1985 óta folytat nálunk üzleti tevékenységet, az Ostermann Budapest Kereskedelmi, Szolgáltató és Szervező Kft.-t egymillió forint alaptőkével 1992-ben alapították, üzletük van a Váci utcában, a kirakatban, méregdrága női ruhák mellett most a Szuperkoncert jegyeit kínálják. 1995 nyarán az Ostermann Budapest Kft. 900 ezer és a Nagy-Britanniához tartozó Man szigetén bejegyzett Casino Consulting Ltd. 100 ezer forintnyi részesedésével megalapították az Ostermann Formula 1 Kereskedelmi Szolgáltató és Szervező Kft.-t, amely közreműködik az itteni világbajnoki futam szervezésében, jegyeinek értékesítésében, övé a Mahart irodaházának tíz százaléka és a Casino Vigadó. Mint a Szuperkoncert prospektusában írják, az Ostermann Formula 1 Kft. "következő kulturális munkája Magyarországon Michael Jackson 1996. szeptember 10-i koncertje lesz".
Szőnyei Tamás
(A közcímek Erkel Hunyadi László című operájából, V. László ariosójából valók.)
