„Talán észre sem vette, hogy roma vagyok” – Megszólal a Jeszenszky-ügy kirobbantója

Belpol

Nadir Redzepi 2011-ben macedón roma diákként találkozott Jeszenszky Gézának a vérfertőzést és bizonyos mentális betegségeket a roma kultúrához kötő tankönyvével. Bocsánatkérés vagy jogi felelősségre vonás azóta sem történt, de az egyetemen és a nyilvánosságban is elindultak bizonyos folyamatok.

magyarnarancs.hu: Mikor jött Magyarországra, és hogyan került Jeszenszky kurzusára?

Nadir Redzepi: 2010-ben érkeztem, februárban kezdtem el dolgozni a Nyílt Társadalom Alapítványnak, szeptemberben pedig munka mellett beiratkoztam a Corvinus Egyetemre. A 2011-es tavaszi szemeszterben volt egy választható órám A közép-európai kisebbségek helyzete a posztkommunizmusban címmel. Jeszenszky könyvét személyesen tőle, az óraadó professzortól vásároltam meg. Sok anyagot olvastam a kisebbségek helyzetéről Közép-Európában, úgy gondoltam, hogy a könyv nagyon jól leírja a két világhábotú utáni magyar szituációt, azt, hogy miért olyan érzékenyek a magyarok a trianoni békével kapcsolatban. De amikor a roma fejezethez érkeztem, rátaláltam a sajtóban is sokat idézett bekezdésre, amely állításait semmilyen tudományos hivatkozással nem támasztotta alá, és igazából az egész könyv kontextusához nem illeszkedően volt odavetve.

magyarnarancs.hu: Ez volt az egyetlen problematikus pontja a könyvnek?

NR: Igen, csak a romákkal foglalkozó részbe tudtam belekötni. A vérfertőzéses mondat után Jeszenszky az egész európai roma problematikáról beszélve azt mondja, hogy bár az európai intézmények azért harcolnak, hogy segíthessenek a romákon, a roma kisebbség nem akar integrálódni.

magyarnarancs.hu: Hogyan adta elő ezt a részt az órán?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

NR: Nem jártam be az óráira, a félév elején megállapodtunk, hogy mivel dolgozom is az egyetem mellett, elég a könyvből szóbeli vizsgát tennem és egy esszét beadnom. Miután elolvastam az említett részt, körülbelül tíz napig gondolkoztam, hogy elmenjek-e a vizsgára egyáltalán, mert elég kellemetlen volt nekem, hogy a komplett roma kultúrát ennyire negatív megítélésben kellett látnom. Végül úgy döntöttem, hogy elmegyek, túl könnyű megoldás lett volna visszavonulni. Reméltem, hogy a vizsgán megvitathatom vele ezt a kérdést, de mindössze húsz percem volt, és rengeteg diák mászkált közben ki-be, a kérdései pedig sokkal inkább a kisebbségi intézményekre és a trianoni békére vonatkoztak, ki tudja, talán észre sem vette, hogy roma vagyok. Mindenesetre nem volt lehetőségem átbeszélni vele a kérdést, ezért az egyetemhez fordultam, azt szerettem volna, ha ellenőrzik Jeszenszky állításainak megalapozottságát.

magyarnarancs.hu: Viszont komolyabban csak akkor kezdtek foglalkozni az üggyel, miután nyilvánosságot kapott. Mikor döntött úgy, hogy a sajtóhoz fordul?

NR: A kisebbségi ombudsman intézménye akkoriban szűnt meg, így hozzá nem fordulhattam, és mivel nem vagyok magyar, nem voltam biztos benne, hová mehetek tovább. Ezért megosztottam a kollégáimmal, hogy mi történik a Corvinus Egyetemen, illetve a véleményemet is, hogy ezt tovább nem lehet hagyni, hiszen a kurzus már hat éve megy, a könyvet 2006-ban adták ki, így hat évfolyam már elolvasta ezt a bekezdést, ami mind a Corvinusnak, mind a roma népességnek károkat okozott. Úgy gondoltam, hogy le kell állítanunk a kurzust, a könyvet pedig ki kell vonnunk az egyetemi nyilvánosságból. Így kezdődött a média megszólítása, a brüsszeli és a norvég intézmények bevonása, hiszen időközben megtudtuk, hogy Jeszenszky norvég nagykövet is. Ezzel az ügy nemzetközi dimenziót kapott.

magyarnarancs.hu: Elégedett a magyar társadalom és a magyar média reakciójával?

NR: Igen, sok újságcikket olvastam az esetről, és tudományos körökből is érkeztek reakciók, jelen voltam az ELTE-n rendezett nyilvános vitán, ahol egyébként a professzor is megjelent. Általánosságban pozitív lépésként, haladásként értékelem a folyamatokat, bár természetesen napvilágot láttak Jeszenszkyt támogató vélemények is, különösen a jobboldali politikai aktivisták felől, akik azt mondták, hogy a romák tényleg ilyenek, a náci korszak kutatóira és genetikusaira is hivatkoztak, akik szerint a romák vérében van a tolvajlás és a bűnözés, így ezen nem is lehet változtatni.

magyarnarancs.hu: Személyesen beszélt azóta Jeszenszky Gézával?

NR: Az ELTE konferenciáján találkoztam vele, de nem igazán tudtunk kettesben beszélni. A nyilvánosság előtt viszont felszólaltam ezen a konferencián is, el kellett mondanom, hogy én mint tanuló kezdeményeztem a párbeszédet, mivel ő állandóan azt hangoztatta, hogy ez a politikai ellenzék akciója az ő hitelének lerombolására. Kiálltam, és elmondtam, hogy nem, hanem én, a te diákod robbantottam ki az ügyet, miután találkoztam a könyvvel.

magyarnarancs.hu: Találkozott ezen kívül az egyetemen vagy máshol romaellenességgel, előítéletekkel?

NR: Nem találkoztam ilyesmivel romaként, de ez talán azért lehet, mert a családommal együtt Budapest központjában élek. A Jeszenszky-ügy előtt az egyetlen problémám Magyarországon az volt, hogy megérkezésem után nem sokkal valaki ellopta az autómat a garázsból, és azóta sem lett meg. Sok panaszt hallok a romákkal szembeni bánásmóddal kapcsolatban, de én magam sosem szembesültem ezzel.

A dolgok állása

Június 7-én Nadir Redzepi sajtótájékoztatón beszélt a Jeszenszky-ügy utóéletéről. Jelen volt még Molnár Péter, aki jogászként és egyetemi oktatóként is foglalkozik Nadir ügyével, illetve Cristina Marian, a Közép-európai Egyetem hallgatója, aki Molnár Péternek a gyűlöletbeszédre adható gyakorlati válaszokkal foglalkozó kurzusán felvetette Nadir esetét. A kurzus segítségével Nadir az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, keresetével többek között azt szerette volna elérni, hogy a Corvinus építse be tantervébe a roma kultúra sokszínű bemutatását és a diszkriminációellenes oktatást, állítson fel szakértői bizottságot, amely a jövőben hatékonyabban reagálhat a hasonló esetekre, és vezessen be intézkedéseket a roma tanulók és oktatók számának növelése érdekében. A hatóság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a beadványt, az egyetemmel ugyanakkor konstruktív párbeszéd kezdődött, Szántó Zoltán oktatási rektorhelyettes a közelmúltban nyilvánosan bocsánatot kért a Jeszenszky-könyv miatt a romák emancipációjáról tartott konferencián.

Neked ajánljuk