Vége a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének

Berekesztés

Belpol

A bevezetése óta ellentmondásos kárpótlási jegy története az idén januárban új szakaszába lépett: törölték a tőzsdéről. A rendszert ugyan folyamatosan érték jogos kritikák, ám a nyilvános kereskedés berekesz­tése mégis méltánytalanra sikeredett.

A kárpótlási jegyek tőzsdei története éppen úgy zárult, ahogyan az egész folyamat zajlott: méltatlanul. Tíz éve lett volna az államnak, az egymást követő Orbán-kormányoknak arra, hogy lezárja az 1991-ben indult kárpótlási folyamatot, s ez nem is került volna sokba. Ehelyett egy tollvonással törölték a kárpótlási jegye­ket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) értékpapírlistájáról (lásd: Egy korszak vége…, magyarnarancs.hu, 2024. december 23.).

Törölve

Tavaly december 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely szerint ki kell vezetni a kárpótlási jegyeket a tőzsdéről, ennek részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre bízták. Egy héttel később a BÉT vezérigazgatója bejelentette: a jegyekkel már csak december 20-ig lehet kereskedni, a papírt törlik a tőzsdéről. Vagyis az értékpapírszámlákon lévő kárpótlási jegyek értéke másnap már a nullával volt egyenlő. (A tőzsdén kívüli – OTC – piacon ezután is lehet kárpótlási jegyekkel kereskedni, de az egy kevésbé likvid piac.)

Az, hogy 2025-től nem lehet kereskedni a jegyekkel a tőzsdén, önmagában nem volt meglepetés, mert már 1998-ban, majd 2014-ben tudni lehetett, hogy valamikor eljön a vég. Az ekkor kelt uniós irányelvek és az ezekhez kapcsolódó európai tanácsi rendeletek ugyanis 2025-ös hatállyal szigorúbb elszámolásról rendelkeztek a tőzsdei kereskedésben. Ennek a kárpótlási jegy nem felelt meg, de az utóbbi tíz évben több lehetőség lett volna arra, hogy a kormány ezt a problémát orvosolja. Vagy úgy, hogy alkalmassá teszi a jegyet a további kereskedésre, vagy úgy, hogy lezárja az egész kárpótlási történetet.

Nem az a probléma, hogy a kormány az utóbbi mellett döntött, hiszen a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedelme nem tartozott az izgalmas történetek közé, néha hetekig nem történt kötés, az árfolyam sem mutatott nagy ugrásokat. Az a probléma, hogy a kárpótlási jegyeket nem kivezették a tőzsdéről, hanem törölték onnan. A különbség az, hogy ha a papír kibocsátója – ez esetben a magyar állam – kivezeti az értékpapírt a tőzsdéről, akkor mond egy árat, amennyiért visszavásárolja a kinn lévő állományt, így valamennyire mindenki a pénzénél lesz. Ha törli, akkor nem vesz vissza semmit – így jártál, mától játék pénzed van. Itt éppen ez utóbbi történt.

Nehéz pontosan megmondani, mekkora volt a kárpótlási jegyek piaca az utóbbi időben. Valójában a kezdeti időket is vadkeleti ügyeskedések jellemezték. A kárpótlási folyamat során összesen több mint kétmillió állampolgár kapott kárpótlási jegyet, amely így 250–300 milliárd forint értékben került forgalomba. A pontos összeg azért bizonytalan, mert a felhasználás során a beváltott jegyeket nem vették számba sorszám szerint. Ezt kihasználva egy brókercég néhány élelmes dolgozója a náluk beváltott kárpótlási jegyeket szatyrokban, a „hátsó ajtón” kijuttatta, majd ezeket a je­gyeket másodszor is beváltotta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.