A kárpótlási jegyek tőzsdei története éppen úgy zárult, ahogyan az egész folyamat zajlott: méltatlanul. Tíz éve lett volna az államnak, az egymást követő Orbán-kormányoknak arra, hogy lezárja az 1991-ben indult kárpótlási folyamatot, s ez nem is került volna sokba. Ehelyett egy tollvonással törölték a kárpótlási jegyeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) értékpapírlistájáról (lásd: Egy korszak vége…, magyarnarancs.hu, 2024. december 23.).
Törölve
Tavaly december 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely szerint ki kell vezetni a kárpótlási jegyeket a tőzsdéről, ennek részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre bízták. Egy héttel később a BÉT vezérigazgatója bejelentette: a jegyekkel már csak december 20-ig lehet kereskedni, a papírt törlik a tőzsdéről. Vagyis az értékpapírszámlákon lévő kárpótlási jegyek értéke másnap már a nullával volt egyenlő. (A tőzsdén kívüli – OTC – piacon ezután is lehet kárpótlási jegyekkel kereskedni, de az egy kevésbé likvid piac.)
Az, hogy 2025-től nem lehet kereskedni a jegyekkel a tőzsdén, önmagában nem volt meglepetés, mert már 1998-ban, majd 2014-ben tudni lehetett, hogy valamikor eljön a vég. Az ekkor kelt uniós irányelvek és az ezekhez kapcsolódó európai tanácsi rendeletek ugyanis 2025-ös hatállyal szigorúbb elszámolásról rendelkeztek a tőzsdei kereskedésben. Ennek a kárpótlási jegy nem felelt meg, de az utóbbi tíz évben több lehetőség lett volna arra, hogy a kormány ezt a problémát orvosolja. Vagy úgy, hogy alkalmassá teszi a jegyet a további kereskedésre, vagy úgy, hogy lezárja az egész kárpótlási történetet.
Nem az a probléma, hogy a kormány az utóbbi mellett döntött, hiszen a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedelme nem tartozott az izgalmas történetek közé, néha hetekig nem történt kötés, az árfolyam sem mutatott nagy ugrásokat. Az a probléma, hogy a kárpótlási jegyeket nem kivezették a tőzsdéről, hanem törölték onnan. A különbség az, hogy ha a papír kibocsátója – ez esetben a magyar állam – kivezeti az értékpapírt a tőzsdéről, akkor mond egy árat, amennyiért visszavásárolja a kinn lévő állományt, így valamennyire mindenki a pénzénél lesz. Ha törli, akkor nem vesz vissza semmit – így jártál, mától játék pénzed van. Itt éppen ez utóbbi történt.
Nehéz pontosan megmondani, mekkora volt a kárpótlási jegyek piaca az utóbbi időben. Valójában a kezdeti időket is vadkeleti ügyeskedések jellemezték. A kárpótlási folyamat során összesen több mint kétmillió állampolgár kapott kárpótlási jegyet, amely így 250–300 milliárd forint értékben került forgalomba. A pontos összeg azért bizonytalan, mert a felhasználás során a beváltott jegyeket nem vették számba sorszám szerint. Ezt kihasználva egy brókercég néhány élelmes dolgozója a náluk beváltott kárpótlási jegyeket szatyrokban, a „hátsó ajtón” kijuttatta, majd ezeket a jegyeket másodszor is beváltotta.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
