Több mint ötezer egészségügyi dolgozó – vállalva, hogy így a törvény erejénél fogva elveszíti állását – nem fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszony szerinti új munkaszerződését, és voltak, akik egyelőre maradtak ugyan, de felmondási záradékkal, miközben az állami fenntartású gyógyító helyeken foglalkoztatottaknak veszélyhelyzet idején alapesetben tilos felmondaniuk. Zeller Judit, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékénék adjunktusa, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa segít eligazodni e szabálylabirintusban.
magyarnarancs.hu: Kikre vonatkozik az új szabályozás?
Zeller Judit: Akik olyan intézménynél dolgoznak, illetve dolgoztak, amelyek csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztathatnak embereket. Az állami és önkormányzati fenntartásban levő egészségügyi szolgáltatók mindenképpen ilyenek, az egyházi fenntartásúak választhatnak, a magánegészségügyi szolgáltatóknál pedig semmiképp nem irányadóak ezek a rendelkezések.
MN: A jogviszonyváltás éppenséggel menekülő útvonal lehet azoknak, akik el akartak jönni az állami egészségügyből, de a felmondási tilalom miatt ezt nem tehették meg.
ZJ: Jó páran kérdezték is a TASZ-tól még a döntésük előtt, jól értik-e, hogy felmondani ugye nem tudnak, de ha nem írják alá az új szerződést március 1-ig, automatikusan megszűnik alkalmazásuk? S igen, mert itt nem felmondásról volt szó, hanem maga a törvény szüntette meg a korábbi jogviszonyt, és hozta létre március 1-től ezt az újat.
MN: Voltak azonban, akik aláírtak ugyan, de jelezték, vagy egyenesen záradékba foglalták, hogy amennyiben bizonyos követeléseik bizonyos időn belül – például a szegediek esetében május 31-ig – nem teljesülnek, otthagyják munkahelyüket. A szerződés aláírásával ugyanakkor rájuk is vonatkozik ismét a felmondási tilalom, amelyet egy kormányrendelet írt elő a veszélyhelyzet idejére. Mégis kiléphetnek a kontraktusból?
ZJ: Attól függ, hogy mi van a záradékban. Vagy akár megállapodhattak abban is, hogy közös megegyezéssel felbontják a szerződést, ha nem teljesülnek addig a feltételek. Igaz, ez nem logikus, mert ahelyett határozott idejű szerződést is lehet kötni, ami megszűnik annak utolsó napjával. Ezt a megoldást nem tiltja az egészségügyi jogállási törvény és más jogszabály sem. És ott van még a rendkívüli felmondás lehetősége, azt nem korlátozza a veszélyhelyzet. Igaz – eltérően a rendes felmondástól –, ez esetben a dolgozónak meg kell indokolnia lépését. Általánosságban súlyos szerződésszegésre lehet hivatkozni. Például, hogy nem kapott feladatot a munkáltatótól, vagy az nem biztosította a megfelelő munkafeltételeket, vagy a vele szemben fennálló egyéb kötelezettségét súlyosan megszegte.
MN: És ha egy záradékba foglalt követelés nem teljesül, az is lehet indoka a rendkívüli felmondásnak?
ZJ: Ha ezt írták bele, akkor igen. Pláne, ha azt is hozzátették, hogy a feltétel elmaradásával megnyílik a rendkívüli felmondás lehetősége, esetleg közös megegyezéssel fölbontják a szerződést. Persze csak variációkat vázolok, de hogy konkrétan mi került egy-egy záradékba, nyilván nem tudom.
MN: A TASZ – és annak munkatársaként ön is – tanácsokkal látta el a jogviszonyváltás dolgában odaforduló orvosokat. Sokan kértek jogi segítséget?
ZJ: Több mint százan kérték a segítségünket. Voltak típuskérdések: hogyan alakul például az illetménypótlék vagy a végkielégítés, vagy hogy mi történik, ha az érintett aláírja az új szerződést, vagy ha éppenséggel nem. Mindig az egyedi körülményekhez igazodva adtunk jogi tanácsot. Azt mindenkinek javasoltuk, próbáljanak meg olyan kikötéseket beletetetni a megállapodásba, amitől az biztosan nem válik parttalanná. Egzakt módon kérjék a munkáltatójukat, pontosan határozzon meg bizonyos pontokat: mennyi lesz a fizetése, annak milyen részei vannak, hogy mennyi szabadság jár neki, hol fog dolgozni és így tovább.
Nagyon sok olyan szerződési ajánlatot láttunk ugyanis, aminek nem volt megfogható tartalma, hanem csak idézték a rendeletet, s melléírták, hogy a többi majd az országos kórház-főigazgató rendelkezésén fog alapulni.
MN: Talán mert eleve nem akartak többet, talán mert nem is tudták, mit hozhat a jövő…
ZJ: Iszonyatosan rendezetlen volt ez a jogviszonyváltás. Ilyen körülmények között, járványidőszakban, egy kidolgozatlan törvény alapján, plusz a felmondási tilalom ernyője alatt. Ekkora káoszt… Abszolút kaotikus jogszabályi háttér, kapkodó rendelkezések... Egy podcastból lehetett megtudni, hogy március elsején éjfélig még leadhatók a szerződések, de hogy mikorra fognak azok datálódni, azt például nem. A dolgozókat magukra hagyták, információk nélkül. De hát nem csodálom, sok olyan kérdést kaptunk, amit egyszerűen mi sem tudtunk válaszolni, mert annyira értelmetlen a törvényi szabályozás. És sokan jelezték, hogy eleve nem engedték nekik elvinni a szerződést, hogy otthon tanulmányozzák, hanem ott, helyben alá kellett írni. Egy nonszensz volt az egész.
