Több egyházi vezetőt is arra kértek kormányzati illetékesek, hogy határolódjanak el attól a NAT-ot kritizáló nyílt leveléltől, amely a piaristák honlapján jelent meg, és amelyet az egyházi iskolák több mint ezer tanára alá is írt – számolt be a HVG.
A kormányközeli médiában már tegnap is megszólaltak egyházi emberek – például a piaristák tartományfőnöke és Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára –, akik azt hangsúlyozták, hogy a kritika nem az egyház hivatalos álláspontját tükrözi.
Persze ezzel nem mondtak ellentéteset az állásfoglalásban leírtakkal. Hiszen abban is benne állt, hogy a tanárok a saját nevükben nyilatkoztak meg.
A lap úgy tudja, a kormányt is elgondolkodtatta valamelyest a váratlan helyekről érkező NAT-kritika, ezért hallani már olyan hangokat, amelyek szerint érdemes lenne egy év haladékot adni a Kásler-féle alaptanterv bevezetésének.
Mint korábban megírtuk, az egyházi iskolák szakmai szempontból kritizálják a NAT-ot, és az oktatás több problémáját is szóba hozzák.
| Az aláírók - összesen több száz pedagógus - szerint széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével, és a fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha a szakmai kérdések "másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest". |
"Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának"
- írják az egyházi iskolák tanárai, akik kitérnek arra is, hogy az iskoláknak a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé is nyitnia kell. Hangsúlyozzák, hogy a különféle kihívásokra csak a helyi viszonyokat ismerő és értő, autonóm iskolai közösségek találhatnak megoldásokat.
A nyilatkozatban leszögezik azt is, hogy a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon is "indokolt és kívánatos" sok szempontú, lényeget érintően kritizálni. "Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál" - írják.
Azt írják, bár a NAT bevezetőjében korszerű pedagógiai szemlélet tükröződik, az érvényesülését ellehetetleníti az alaptantervben és a kerettantervekben előírt hatalmas tananyagmennyiség, amely nagyrészt csak az ismeretanyag frontális előadását teszi lehetővé.
Az egyházi iskolák tanárai is kiemelik a magyar irodalom tantárgyat, ahol csökkentett óraszámban kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani. Kitérnek arra is, hogy a tantervek tartalmával való azonosulást akadályozza a szakmai egyeztetés elmaradása, illetve a bevezetésükre adott minimális idő. Ezért azt írják:
"Úgy látjuk tehát, hogy a magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – a bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák."
A nyilatkozatban azt is írják, hogy a pedagógusok jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd, ezért pedagógiai változásokról, szemléletváltozásról csak akkor érdemes beszélni, ha a pedagógusok ehhez megkapják az alapvető támogatást.
Megemlítik a "megalázóan alacsony pedagógusbéreket" is, amelyek "lehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát", ugyanis az egyházi iskolák tanárai ugyanazon bértábla szerint kapják a bérüket, mint a nem egyházi intézményekben dolgozó kollégák.
