Közös állásfoglalást adtak ki a Nemzeti Alaptantervről és az oktatás helyzetéről egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok, akik azt írjják, "fájdalmasan érzékelik a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát", ezért a jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességüknek érzik a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.
Az aláírók - összesen több száz pedagógus - szerint széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével, és a fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha a szakmai kérdések "másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest".
"Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának"
- írják az egyházi iskolák tanárai, akik kitérnek arra is, hogy az iskoláknak a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé is nyitnia kell. Hangsúlyozzák, hogy a különféle kihívásokra csak a helyi viszonyokat ismerő és értő, autonóm iskolai közösségek találhatnak megoldásokat.
A nyilatkozatban leszögezik azt is, hogy a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon is "indokolt és kívánatos" sok szempontú, lényeget érintően kritizálni. "Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál" - írják.
Azt írják, bár a NAT bevezetőjében korszerű pedagógiai szemlélet tükröződik, az érvényesülését ellehetetleníti az alaptantervben és a kerettantervekben előírt hatalmas tananyagmennyiség, amely nagyrészt csak az ismeretanyag frontális előadását teszi lehetővé.
Az egyházi iskolák tanárai is kiemelik a magyar irodalom tantárgyat, ahol csökkentett óraszámban kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani. Kitérnek arra is, hogy a tantervek tartalmával való azonosulást akadályozza a szakmai egyeztetés elmaradása, illetve a bevezetésükre adott minimális idő. Ezért azt írják:
"Úgy látjuk tehát, hogy a magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – a bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák."
A nyilatkozatban azt is írják, hogy a pedagógusok jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd, ezért pedagógiai változásokról, szemléletváltozásról csak akkor érdemes beszélni, ha a pedagógusok ehhez megkapják az alapvető támogatást.
Megemlítik a "megalázóan alacsony pedagógusbéreket" is, amelyek "lehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát", ugyanis az egyházi iskolák tanárai ugyanazon bértábla szerint kapják a bérüket, mint a nem egyházi intézményekben dolgozó kollégák.
Kitérnek a pedagógusok leterheltségére is, mint írják, heti 24-26 megtartott tanórában nem lehet minőségi munkát végezni, így a minőségre törekvő pedagógusok állandó meghasonlottságban dolgoznak, és folyamatosan időhiánnyal küzdenek, ezért a minőségi munka érdekében az óraterhek határozott csökkentésére van szükség.
Kiállnak a differenciált oktatás mellett is, mondván a hatékony tehetséggondozás, képességfejlesztés és felzárkóztatás is csak ezzel valósítható meg, ehhez azonban idő, minőségi tanári továbbképzés és szakmai kísérés kell.
Megemlítik a tanárhiányt és a pályaelhagyók nagy arányát is, ezért amellett állnak ki, hogy a tanári pályát ismét vonzóvá kell tenni a legjobb képességű fiatalok számára. "Ez csak versenyképes fizetésekkel és minőségi tanárképzéssel lehetséges" - teszik hozzá.
A nyilatkozatot összesen több száz tanár írta alá: a budapesti Piarista Gimnázium, a kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, a szentendrei Ferences Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, a budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, a budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, a dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskola, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és AMI, a bajai Szent László ÁMK Általános Iskolája, a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, a budapesti BZSH Scheiber Sándor Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, a tordasi Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a budapesti Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, a budapesti VIK Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti és Üzleti Baptista Középiskola, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, a Bölcsesség Kezdete Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Bodrog, a mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, a miskolci Nebuló Általános Iskola, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium, Budapest, a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont tanárai közül többen névvel, mások név nélkül, illetve más egyházi oktatási intézmények munkatársai is.
