A hétvégén indul az ellenzéki előválasztás

Tétre játsszák

Belpol

Bár a Fidesz szereti előre lefutott meccsként beállítani az ellenzéki előválasztást, valójában nyílt a küzdelem a miniszterelnök-jelölteknél és az egyéni választókerületek többségében is. Megnéztük, miben bízhatnak az egyes pártok és jelöltjeik.

Szeptember 18-án, szombaton kezdődik a szavazás a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) által szervezett első országos előválasztáson. Az első fordulóban kilenc napig lehet voksolni személyesen vagy online a miniszterelnök-jelöltekre és a 106 egyéni választókerület képviselőjelöltjeire. Az első három helyen végzett miniszterelnök-jelölt részvételével október 4. és 10. között pedig egy második fordulót is rendeznek, kivéve azt a nem várt esetet, ha közülük valamelyik 50 százaléknál több szavazatot szerez az első fordulóban. Múlt vasárnap volt az első tévévita az öt kormányfőjelölt – Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter – között, és az ellenzéki pártok már közzétették a személyes szavazás sátorhelyszíneit is: a kilenc nap alatt összesen 775 településen lesznek jelen fix vagy mozgó szavazóponttal.

Hiába számítottak májusi bejelentkezésekor ellenzéki és kormányoldalon is sokan Karácsony Gergely sima győzelmére, a valóságban komoly küzdelem zajlik az MSZP–Párbeszéd és az LMP által támogatott jelenlegi főpolgármester, illetve Dobrev Klára, a DK jelöltje között. Jakab Péter eleinte talán csak a Jobbik alkupozícióját akarta javítani a jelöltségével, ám a kedvező közvélemény-kutatási adatok hatására ő is megérezte a vérszagot. Bár Karácsonynak szoros versenyben is minden esélye megvan a sikerre (főleg a második fordulóban), közvélemény-kutatási szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen precedens nélküli választásnál különösen bizonytalan az előrejelzés. Az egyéni választókerületeknél a pártok előzetes megállapodásai, a kölcsönös visszalépések miatt beszél a sajtó egy része előre lezsírozott meccsekről, a paletta tisztulása ugyanakkor csak annyit jelent, hogy a legtöbb körzetben a végén két jelölt maradt – az esetek többségében ettől még nehéz rámutatni az egyértelmű befutóra. Minden adott tehát ahhoz, hogy izgalmas, az ellenzéki pártok számára valódi téttel bíró előválasztásra készülhessünk.

A részvétel a fontos

„Közhelyszerű megállapítás, hogy általában is a választási részvételt a legnehezebb prognosztizálni közvélemény-kutatásokkal, az ellenzéki előválasztás esetében pedig a szokásosnál is törékenyebb az előrejelzés, mert a kutatóknak nincs tapasztalatuk ilyen típusú választásokról” – mondja a Narancsnak Hann Endre, a Medián ügyvezetője. Az előválasztási felmérések jellemzően azon ellenzéki szavazók körében adják meg a jelöltek támogatottságát, akik biztosra ígérik a részvételüket az előválasztáson. Ez a kör az ellenzéki érzelmű válaszadók felét is lefedheti, ami a teljes népességre vetítve több mint egymillió ember. A gond csak az, hogy ennyien biztosan nem fognak ténylegesen elmenni az előválasztásra: a két évvel ezelőtti budapesti előválasztás részvételi adataiból és külföldi példákból kiindulva a pártok 400–500 ezer szavazót várnak, de 300 ezer és 800 ezer között semmi sem számítana igazán meglepőnek.

Miután a közvélemény-kutatások ennél nagyobb sokaságra lőnek, valószínűleg torzítanak valamennyit, és mivel az előválasztásról az információk többnyire pártcsatornákon keresztül jutnak el a szavazókhoz, Tóka Gábor politológus szerint a pártszervezetek mozgósítási képessége is nagyban befolyásolhatja a végeredményt. „Ennek a Jobbik és Jakab Péter lehet a vesztese, mivel ők kisvárosokban és falvakban erősek, ahol jóval nehezebb lesz mozgósítani, már csak azért is, mert ezekre a településekre egy-egy napokra jutnak le a szavazósátrak” – mondja Tóka. Hann Endre is egyetért azzal, hogy Jakab hátrányból indul a mozgósítási versenyben; ő úgy látja, ebben mostanában a DK a leghatékonyabb, a felmérések azt mutatják, hogy az ő híveik vennének részt a legnagyobb arányban az előválasztáson. Pulai András, a Publicus ügyvezetője szerint minél alacsonyabb a részvétel, annál jobbak a legtöbb elkötelezett pártszavazóval rendelkező Dobrev Klára esélyei – és minél többen mennek el szavazni, annál valószínűbb Karácsony Gergely győzelme. „Hogy pontosan hány szavazónál fordul át a dolog, azt lehetetlen pontosan megmondani, mindenesetre ha a 400 ezret jelentősen meghaladja a részvétel, az Karácsony számára lesz kedvező előjel, ha alulmúlja, az Dobrev számára.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk