A hétvégén indul az ellenzéki előválasztás

Tétre játsszák

Belpol

Bár a Fidesz szereti előre lefutott meccsként beállítani az ellenzéki előválasztást, valójában nyílt a küzdelem a miniszterelnök-jelölteknél és az egyéni választókerületek többségében is. Megnéztük, miben bízhatnak az egyes pártok és jelöltjeik.

Szeptember 18-án, szombaton kezdődik a szavazás a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) által szervezett első országos előválasztáson. Az első fordulóban kilenc napig lehet voksolni személyesen vagy online a miniszterelnök-jelöltekre és a 106 egyéni választókerület képviselőjelöltjeire. Az első három helyen végzett miniszterelnök-jelölt részvételével október 4. és 10. között pedig egy második fordulót is rendeznek, kivéve azt a nem várt esetet, ha közülük valamelyik 50 százaléknál több szavazatot szerez az első fordulóban. Múlt vasárnap volt az első tévévita az öt kormányfőjelölt – Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter – között, és az ellenzéki pártok már közzétették a személyes szavazás sátorhelyszíneit is: a kilenc nap alatt összesen 775 településen lesznek jelen fix vagy mozgó szavazóponttal.

Hiába számítottak májusi bejelentkezésekor ellenzéki és kormányoldalon is sokan Karácsony Gergely sima győzelmére, a valóságban komoly küzdelem zajlik az MSZP–Párbeszéd és az LMP által támogatott jelenlegi főpolgármester, illetve Dobrev Klára, a DK jelöltje között. Jakab Péter eleinte talán csak a Jobbik alkupozícióját akarta javítani a jelöltségével, ám a kedvező közvélemény-kutatási adatok hatására ő is megérezte a vérszagot. Bár Karácsonynak szoros versenyben is minden esélye megvan a sikerre (főleg a második fordulóban), közvélemény-kutatási szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen precedens nélküli választásnál különösen bizonytalan az előrejelzés. Az egyéni választókerületeknél a pártok előzetes megállapodásai, a kölcsönös visszalépések miatt beszél a sajtó egy része előre lezsírozott meccsekről, a paletta tisztulása ugyanakkor csak annyit jelent, hogy a legtöbb körzetben a végén két jelölt maradt – az esetek többségében ettől még nehéz rámutatni az egyértelmű befutóra. Minden adott tehát ahhoz, hogy izgalmas, az ellenzéki pártok számára valódi téttel bíró előválasztásra készülhessünk.

A részvétel a fontos

„Közhelyszerű megállapítás, hogy általában is a választási részvételt a legnehezebb prognosztizálni közvélemény-kutatásokkal, az ellenzéki előválasztás esetében pedig a szokásosnál is törékenyebb az előrejelzés, mert a kutatóknak nincs tapasztalatuk ilyen típusú választásokról” – mondja a Narancsnak Hann Endre, a Medián ügyvezetője. Az előválasztási felmérések jellemzően azon ellenzéki szavazók körében adják meg a jelöltek támogatottságát, akik biztosra ígérik a részvételüket az előválasztáson. Ez a kör az ellenzéki érzelmű válaszadók felét is lefedheti, ami a teljes népességre vetítve több mint egymillió ember. A gond csak az, hogy ennyien biztosan nem fognak ténylegesen elmenni az előválasztásra: a két évvel ezelőtti budapesti előválasztás részvételi adataiból és külföldi példákból kiindulva a pártok 400–500 ezer szavazót várnak, de 300 ezer és 800 ezer között semmi sem számítana igazán meglepőnek.

Miután a közvélemény-kutatások ennél nagyobb sokaságra lőnek, valószínűleg torzítanak valamennyit, és mivel az előválasztásról az információk többnyire pártcsatornákon keresztül jutnak el a szavazókhoz, Tóka Gábor politológus szerint a pártszervezetek mozgósítási képessége is nagyban befolyásolhatja a végeredményt. „Ennek a Jobbik és Jakab Péter lehet a vesztese, mivel ők kisvárosokban és falvakban erősek, ahol jóval nehezebb lesz mozgósítani, már csak azért is, mert ezekre a településekre egy-egy napokra jutnak le a szavazósátrak” – mondja Tóka. Hann Endre is egyetért azzal, hogy Jakab hátrányból indul a mozgósítási versenyben; ő úgy látja, ebben mostanában a DK a leghatékonyabb, a felmérések azt mutatják, hogy az ő híveik vennének részt a legnagyobb arányban az előválasztáson. Pulai András, a Publicus ügyvezetője szerint minél alacsonyabb a részvétel, annál jobbak a legtöbb elkötelezett pártszavazóval rendelkező Dobrev Klára esélyei – és minél többen mennek el szavazni, annál valószínűbb Karácsony Gergely győzelme. „Hogy pontosan hány szavazónál fordul át a dolog, azt lehetetlen pontosan megmondani, mindenesetre ha a 400 ezret jelentősen meghaladja a részvétel, az Karácsony számára lesz kedvező előjel, ha alulmúlja, az Dobrev számára.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.