A hétvégén indul az ellenzéki előválasztás

Tétre játsszák

Belpol

Bár a Fidesz szereti előre lefutott meccsként beállítani az ellenzéki előválasztást, valójában nyílt a küzdelem a miniszterelnök-jelölteknél és az egyéni választókerületek többségében is. Megnéztük, miben bízhatnak az egyes pártok és jelöltjeik.

Szeptember 18-án, szombaton kezdődik a szavazás a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) által szervezett első országos előválasztáson. Az első fordulóban kilenc napig lehet voksolni személyesen vagy online a miniszterelnök-jelöltekre és a 106 egyéni választókerület képviselőjelöltjeire. Az első három helyen végzett miniszterelnök-jelölt részvételével október 4. és 10. között pedig egy második fordulót is rendeznek, kivéve azt a nem várt esetet, ha közülük valamelyik 50 százaléknál több szavazatot szerez az első fordulóban. Múlt vasárnap volt az első tévévita az öt kormányfőjelölt – Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter – között, és az ellenzéki pártok már közzétették a személyes szavazás sátorhelyszíneit is: a kilenc nap alatt összesen 775 településen lesznek jelen fix vagy mozgó szavazóponttal.

Hiába számítottak májusi bejelentkezésekor ellenzéki és kormányoldalon is sokan Karácsony Gergely sima győzelmére, a valóságban komoly küzdelem zajlik az MSZP–Párbeszéd és az LMP által támogatott jelenlegi főpolgármester, illetve Dobrev Klára, a DK jelöltje között. Jakab Péter eleinte talán csak a Jobbik alkupozícióját akarta javítani a jelöltségével, ám a kedvező közvélemény-kutatási adatok hatására ő is megérezte a vérszagot. Bár Karácsonynak szoros versenyben is minden esélye megvan a sikerre (főleg a második fordulóban), közvélemény-kutatási szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen precedens nélküli választásnál különösen bizonytalan az előrejelzés. Az egyéni választókerületeknél a pártok előzetes megállapodásai, a kölcsönös visszalépések miatt beszél a sajtó egy része előre lezsírozott meccsekről, a paletta tisztulása ugyanakkor csak annyit jelent, hogy a legtöbb körzetben a végén két jelölt maradt – az esetek többségében ettől még nehéz rámutatni az egyértelmű befutóra. Minden adott tehát ahhoz, hogy izgalmas, az ellenzéki pártok számára valódi téttel bíró előválasztásra készülhessünk.

A részvétel a fontos

„Közhelyszerű megállapítás, hogy általában is a választási részvételt a legnehezebb prognosztizálni közvélemény-kutatásokkal, az ellenzéki előválasztás esetében pedig a szokásosnál is törékenyebb az előrejelzés, mert a kutatóknak nincs tapasztalatuk ilyen típusú választásokról” – mondja a Narancsnak Hann Endre, a Medián ügyvezetője. Az előválasztási felmérések jellemzően azon ellenzéki szavazók körében adják meg a jelöltek támogatottságát, akik biztosra ígérik a részvételüket az előválasztáson. Ez a kör az ellenzéki érzelmű válaszadók felét is lefedheti, ami a teljes népességre vetítve több mint egymillió ember. A gond csak az, hogy ennyien biztosan nem fognak ténylegesen elmenni az előválasztásra: a két évvel ezelőtti budapesti előválasztás részvételi adataiból és külföldi példákból kiindulva a pártok 400–500 ezer szavazót várnak, de 300 ezer és 800 ezer között semmi sem számítana igazán meglepőnek.

Miután a közvélemény-kutatások ennél nagyobb sokaságra lőnek, valószínűleg torzítanak valamennyit, és mivel az előválasztásról az információk többnyire pártcsatornákon keresztül jutnak el a szavazókhoz, Tóka Gábor politológus szerint a pártszervezetek mozgósítási képessége is nagyban befolyásolhatja a végeredményt. „Ennek a Jobbik és Jakab Péter lehet a vesztese, mivel ők kisvárosokban és falvakban erősek, ahol jóval nehezebb lesz mozgósítani, már csak azért is, mert ezekre a településekre egy-egy napokra jutnak le a szavazósátrak” – mondja Tóka. Hann Endre is egyetért azzal, hogy Jakab hátrányból indul a mozgósítási versenyben; ő úgy látja, ebben mostanában a DK a leghatékonyabb, a felmérések azt mutatják, hogy az ő híveik vennének részt a legnagyobb arányban az előválasztáson. Pulai András, a Publicus ügyvezetője szerint minél alacsonyabb a részvétel, annál jobbak a legtöbb elkötelezett pártszavazóval rendelkező Dobrev Klára esélyei – és minél többen mennek el szavazni, annál valószínűbb Karácsony Gergely győzelme. „Hogy pontosan hány szavazónál fordul át a dolog, azt lehetetlen pontosan megmondani, mindenesetre ha a 400 ezret jelentősen meghaladja a részvétel, az Karácsony számára lesz kedvező előjel, ha alulmúlja, az Dobrev számára.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Gázlángolj még, baby!

Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.

Egy fiktív háború leletei

A fiatal szobrászművész kiállításán fél tucat munka látható, amelyek több szállal kapcsolódnak korábbi alkotásaihoz. Saját bevallása szerint munkamódszerének sarokpontja, hogy a kész mű kétértelmű és nyitott, humoros és egyben ironikus is legyen, valamint reflektáljon társadalmi kérdésekre is. 

Béketurné

„A lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül” – mondta Novák Katalin New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen, hozzátéve, hogy jelenleg Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.

A paraván

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.