A hétvégén indul az ellenzéki előválasztás

Tétre játsszák

Belpol

Bár a Fidesz szereti előre lefutott meccsként beállítani az ellenzéki előválasztást, valójában nyílt a küzdelem a miniszterelnök-jelölteknél és az egyéni választókerületek többségében is. Megnéztük, miben bízhatnak az egyes pártok és jelöltjeik.

Szeptember 18-án, szombaton kezdődik a szavazás a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) által szervezett első országos előválasztáson. Az első fordulóban kilenc napig lehet voksolni személyesen vagy online a miniszterelnök-jelöltekre és a 106 egyéni választókerület képviselőjelöltjeire. Az első három helyen végzett miniszterelnök-jelölt részvételével október 4. és 10. között pedig egy második fordulót is rendeznek, kivéve azt a nem várt esetet, ha közülük valamelyik 50 százaléknál több szavazatot szerez az első fordulóban. Múlt vasárnap volt az első tévévita az öt kormányfőjelölt – Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter – között, és az ellenzéki pártok már közzétették a személyes szavazás sátorhelyszíneit is: a kilenc nap alatt összesen 775 településen lesznek jelen fix vagy mozgó szavazóponttal.

Hiába számítottak májusi bejelentkezésekor ellenzéki és kormányoldalon is sokan Karácsony Gergely sima győzelmére, a valóságban komoly küzdelem zajlik az MSZP–Párbeszéd és az LMP által támogatott jelenlegi főpolgármester, illetve Dobrev Klára, a DK jelöltje között. Jakab Péter eleinte talán csak a Jobbik alkupozícióját akarta javítani a jelöltségével, ám a kedvező közvélemény-kutatási adatok hatására ő is megérezte a vérszagot. Bár Karácsonynak szoros versenyben is minden esélye megvan a sikerre (főleg a második fordulóban), közvélemény-kutatási szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen precedens nélküli választásnál különösen bizonytalan az előrejelzés. Az egyéni választókerületeknél a pártok előzetes megállapodásai, a kölcsönös visszalépések miatt beszél a sajtó egy része előre lezsírozott meccsekről, a paletta tisztulása ugyanakkor csak annyit jelent, hogy a legtöbb körzetben a végén két jelölt maradt – az esetek többségében ettől még nehéz rámutatni az egyértelmű befutóra. Minden adott tehát ahhoz, hogy izgalmas, az ellenzéki pártok számára valódi téttel bíró előválasztásra készülhessünk.

A részvétel a fontos

„Közhelyszerű megállapítás, hogy általában is a választási részvételt a legnehezebb prognosztizálni közvélemény-kutatásokkal, az ellenzéki előválasztás esetében pedig a szokásosnál is törékenyebb az előrejelzés, mert a kutatóknak nincs tapasztalatuk ilyen típusú választásokról” – mondja a Narancsnak Hann Endre, a Medián ügyvezetője. Az előválasztási felmérések jellemzően azon ellenzéki szavazók körében adják meg a jelöltek támogatottságát, akik biztosra ígérik a részvételüket az előválasztáson. Ez a kör az ellenzéki érzelmű válaszadók felét is lefedheti, ami a teljes népességre vetítve több mint egymillió ember. A gond csak az, hogy ennyien biztosan nem fognak ténylegesen elmenni az előválasztásra: a két évvel ezelőtti budapesti előválasztás részvételi adataiból és külföldi példákból kiindulva a pártok 400–500 ezer szavazót várnak, de 300 ezer és 800 ezer között semmi sem számítana igazán meglepőnek.

Miután a közvélemény-kutatások ennél nagyobb sokaságra lőnek, valószínűleg torzítanak valamennyit, és mivel az előválasztásról az információk többnyire pártcsatornákon keresztül jutnak el a szavazókhoz, Tóka Gábor politológus szerint a pártszervezetek mozgósítási képessége is nagyban befolyásolhatja a végeredményt. „Ennek a Jobbik és Jakab Péter lehet a vesztese, mivel ők kisvárosokban és falvakban erősek, ahol jóval nehezebb lesz mozgósítani, már csak azért is, mert ezekre a településekre egy-egy napokra jutnak le a szavazósátrak” – mondja Tóka. Hann Endre is egyetért azzal, hogy Jakab hátrányból indul a mozgósítási versenyben; ő úgy látja, ebben mostanában a DK a leghatékonyabb, a felmérések azt mutatják, hogy az ő híveik vennének részt a legnagyobb arányban az előválasztáson. Pulai András, a Publicus ügyvezetője szerint minél alacsonyabb a részvétel, annál jobbak a legtöbb elkötelezett pártszavazóval rendelkező Dobrev Klára esélyei – és minél többen mennek el szavazni, annál valószínűbb Karácsony Gergely győzelme. „Hogy pontosan hány szavazónál fordul át a dolog, azt lehetetlen pontosan megmondani, mindenesetre ha a 400 ezret jelentősen meghaladja a részvétel, az Karácsony számára lesz kedvező előjel, ha alulmúlja, az Dobrev számára.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.