Kik a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói?

Zsák a foltját

Belpol

A kormány szeretné, ha Budapest lenne a jobboldali, kereszténydemokrata-konzervatív, illiberális gondolkodás európai fővárosa. Az állami pénzből felpumpált Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói programja tökéletes eszköz a nemzetközi hálózatépítéshez.

„Közel 80 külföldi szaktekintély érkezett az MCC-be a tavaszi szemeszterben” – hirdeti ma is a Mathias Corvinus Collegium (MCC) honlapjának egy május végi bejegyzése. A külföldi „szaktekintélyek” egy része egyszerű meghívottként látogatott el az egyre hatalmasabbra növő intézmény rendezvényeire, más részük azonban busás pénzekért több hónapot is eltöltött Magyarországon az MCC kontójára.

Az 1990-es években a ma már Fidesz-közeli üzletember, Tombor András által tehetséggondozó magán-szakkollégiumként alapított MCC az elmúlt években a kormány hathatós támogatásával (a Mol és a Richter részvényei­nek 10-10 százalékos, 300 milliárdot érő csomagjának átadásával) nőtte ki magát, és célja, hogy „a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményévé” váljon. (Lásd: A holnap ifjú serege, Magyar Narancs, 2020. május 21.) A tavaly közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített MCC mára az általános iskolásoktól a posztgraduális hallgatókig kínál képzéseket és programokat, és országszerte vásároltak fel, illetve kaptak meg nagy értékű ingatlanokat, hogy ott helyi kollégiumokat és táborokat nyissanak; valamint bevásárolták magukat a legnagyobb könyvterjesztő cégbe, a Libribe is. (Lásd: Belelapoznának, 2020. október 15.) Az MCC mostanra a hagyományos egyetemeknél is előkelőbb rangot vívott ki magának a kormány szemében; aligha véletlen, hogy Orbán Viktor is részt vett az idei tanévnyitóján.

Az állami vagyonjuttatásból jut a vendégoktatókra és -kutatókra is. Augusztus elején nagy port vert, hogy 18-szor több pénzt kereshet havonta az MCC-n egy külföldi, esetleg csak az intézmény fényét emelő vendégoktató, mint egy adjunktus az ELTE-n. Az MCC-nek ráadásul két úgynevezett fellowship programja is van – ezek a tudományos világban bevett programok arra szolgálnak, hogy egyes intézményekhez meghatározott időre meghívják más intézmények oktatóit és kutatóit, hogy náluk végezzenek el bizonyos kutatásokat, részt vegyenek az intézmény munkájában, vagy hogy oktassanak; e programok célja elvileg a tudományos világ kapcsolatainak építése.

Az MCC két programja közül az egyik Budapest Fellowship Program (BFP) néven fut. Ezt az MCC a 2013-ban közel 4 milliárd forintból létrehozott, Fellegi Tamás és Martonyi János volt miniszterek igazgatósági tagsága mellett az Anna Smith Lacey elnökségével működő Hungary Foundationnel – korábban Hungary Initiatives Foundation – közösen finanszírozza felesben (Lacey nem más, mint Stumpf István volt kancelláriaminiszter, alkotmánybíró, jelenleg a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lánya). A program célja, hogy egyelőre évente négy amerikai kutatót hozzanak Magyarországra; a vendégeknek lakhatást, valamint 1500 és 2500 dollár (körülbelül 440–740 ezer forint) közötti havi fizetést kínálnak attól függően, hogy junior vagy senior kutatóról van-e szó, és hozza-e az illető a családját is. A program részeként körbe is utaztatják őket Magyarországon, és magyarul is kell tanulniuk.

A tavalyi első körben érkezettek között volt egy magyar származású, több mint tíz éve praktizáló jogász (az erdélyi magyarok helyzetét vizsgálta), illetve egy volt mentős, akinek még a master diplomája is éppen csak folyamatban volt. Az idén érkezők között lesz egy volt misszionárius, aki „azt fogja vizsgálni, hogy Magyarország hogyan tudja megtartani nemzeti szuverenitását és kulturális identitását, miközben az Európai Unió felől is nyomás nehezedik rá”, illetve érkezik egy félig lengyel marketingmenedzser, aki a visegrádi együttműködéssel foglalkozik majd.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.