Kik a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói?

Zsák a foltját

Belpol

A kormány szeretné, ha Budapest lenne a jobboldali, kereszténydemokrata-konzervatív, illiberális gondolkodás európai fővárosa. Az állami pénzből felpumpált Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói programja tökéletes eszköz a nemzetközi hálózatépítéshez.

„Közel 80 külföldi szaktekintély érkezett az MCC-be a tavaszi szemeszterben” – hirdeti ma is a Mathias Corvinus Collegium (MCC) honlapjának egy május végi bejegyzése. A külföldi „szaktekintélyek” egy része egyszerű meghívottként látogatott el az egyre hatalmasabbra növő intézmény rendezvényeire, más részük azonban busás pénzekért több hónapot is eltöltött Magyarországon az MCC kontójára.

Az 1990-es években a ma már Fidesz-közeli üzletember, Tombor András által tehetséggondozó magán-szakkollégiumként alapított MCC az elmúlt években a kormány hathatós támogatásával (a Mol és a Richter részvényei­nek 10-10 százalékos, 300 milliárdot érő csomagjának átadásával) nőtte ki magát, és célja, hogy „a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményévé” váljon. (Lásd: A holnap ifjú serege, Magyar Narancs, 2020. május 21.) A tavaly közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített MCC mára az általános iskolásoktól a posztgraduális hallgatókig kínál képzéseket és programokat, és országszerte vásároltak fel, illetve kaptak meg nagy értékű ingatlanokat, hogy ott helyi kollégiumokat és táborokat nyissanak; valamint bevásárolták magukat a legnagyobb könyvterjesztő cégbe, a Libribe is. (Lásd: Belelapoznának, 2020. október 15.) Az MCC mostanra a hagyományos egyetemeknél is előkelőbb rangot vívott ki magának a kormány szemében; aligha véletlen, hogy Orbán Viktor is részt vett az idei tanévnyitóján.

Az állami vagyonjuttatásból jut a vendégoktatókra és -kutatókra is. Augusztus elején nagy port vert, hogy 18-szor több pénzt kereshet havonta az MCC-n egy külföldi, esetleg csak az intézmény fényét emelő vendégoktató, mint egy adjunktus az ELTE-n. Az MCC-nek ráadásul két úgynevezett fellowship programja is van – ezek a tudományos világban bevett programok arra szolgálnak, hogy egyes intézményekhez meghatározott időre meghívják más intézmények oktatóit és kutatóit, hogy náluk végezzenek el bizonyos kutatásokat, részt vegyenek az intézmény munkájában, vagy hogy oktassanak; e programok célja elvileg a tudományos világ kapcsolatainak építése.

Az MCC két programja közül az egyik Budapest Fellowship Program (BFP) néven fut. Ezt az MCC a 2013-ban közel 4 milliárd forintból létrehozott, Fellegi Tamás és Martonyi János volt miniszterek igazgatósági tagsága mellett az Anna Smith Lacey elnökségével működő Hungary Foundationnel – korábban Hungary Initiatives Foundation – közösen finanszírozza felesben (Lacey nem más, mint Stumpf István volt kancelláriaminiszter, alkotmánybíró, jelenleg a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lánya). A program célja, hogy egyelőre évente négy amerikai kutatót hozzanak Magyarországra; a vendégeknek lakhatást, valamint 1500 és 2500 dollár (körülbelül 440–740 ezer forint) közötti havi fizetést kínálnak attól függően, hogy junior vagy senior kutatóról van-e szó, és hozza-e az illető a családját is. A program részeként körbe is utaztatják őket Magyarországon, és magyarul is kell tanulniuk.

A tavalyi első körben érkezettek között volt egy magyar származású, több mint tíz éve praktizáló jogász (az erdélyi magyarok helyzetét vizsgálta), illetve egy volt mentős, akinek még a master diplomája is éppen csak folyamatban volt. Az idén érkezők között lesz egy volt misszionárius, aki „azt fogja vizsgálni, hogy Magyarország hogyan tudja megtartani nemzeti szuverenitását és kulturális identitását, miközben az Európai Unió felől is nyomás nehezedik rá”, illetve érkezik egy félig lengyel marketingmenedzser, aki a visegrádi együttműködéssel foglalkozik majd.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.