Tiborcz István köre tűnhet fel a salgótarjáni szennyezést okozó cég mögött

Belpol

Korábbi sajtóbeszámolók szerint a miniszterelnök vejéhez köthető érdekkörhöz került az akkumulátor hulladék feldolgozásával is foglalkozó Éltex Kft., amely rákkeltő anyaggal szennyezte a Salgó-patakot márciusban. Rákérdeztünk a BDPST Groupnál, hogy van-e köze Tiborcz Istvánnak a társasághoz. 

 

Rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz foly ki az Éltex Kft. hulladékgazdálkodó salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba a március 15-i hosszú hétvégén – számolt be a Greenpeace hétfőn. A cég mögött egy olyan magántőkealap áll, amely Tiborcz István érdekköréhez köthető. Megkerestük Orbán Viktor miniszterelnök vejének legismertebb vállalkozását, a BDPST Groupot, amely cáfolta, hogy lenne köze az Éltex Kft.-hoz. Viszont azt nem tagadta, hogy a társaság Tiborcz érdekköréhez tartozik. 

A zöld civil szervezetnek helyi lakosok jelezték, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről. A bejelentés alapján március 18-án kimentek a helyszínre, ahol mintákat vettek a patakba folyó szennyvízről. A szennyezésről és a mintavételről a zöldszervezet azonnal értesítette az illetékes hatóságokat.

Az akkreditált vizsgálat kimagasló mértékben mutatott ki emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot (814 mikrogramm/köbméter), diklóreténeket (990,1 mikrogramm/köbméter), illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték (34,2 mikrogramm/köbméter).

A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer, ami a PVC-gyártás alapanyaga. A szintén magas koncentrációban kimutatott cisz-Diklóretén mérgező anyag, de különösen a vízi környezetre veszélyes, ahol hosszú távú károkat tud okozni.

A Salgó-patak Salgótarján belső területén folyik össze a Tarján-patakkal. Az illékony vinik-klorid így nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét és az érintett élővizeket.

Éltex: Nem mi szennyeztünk. Greenpeace: A szennyezés az Éltex telephelyéről származik

Az Éltex Kft. a Greenpeace által nyilvánosságra hozott eset után közleményt adott ki az oldalán. Mint fogalmaz a cég,  „az elmúlt időszakban a hatóságok által jóváhagyott, az elmúlt több 100 év során felgyűlt szennyezés kármentési tevékenységét végeztük, monitoring kutakat fúrattunk és életveszélyesnek minősített épületeket bontottunk le. A telepen csak a 24 órás biztonsági őrzés céljából tartózkodik 4 fő. Március 18 – án a Katasztrófavédelmi hatóság mintavételi laborja is járt a helyszínen. A szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő, osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó – patakba. A Salgó- patak pedig végig folyik a salgótarjáni telepünkön. Cégünk nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot Salgótarjánban” – írta a társaság, hozzátéve, állításuk szerint a szennyezés határozottan nem az Éltex Kft. tevékenységének következménye. 

A közlemény szerint valótlanságok jelentek meg a társasággal kapcsolatban: a szennyezés nem a tevékenységükhöz köthető; a hivatkozott mintavétel nem akkreditált, a szennyezésről szóló cikket a megkérdezésük nélkül adták közre, „a szakmai véleményünk vagy hiteles hatósági mérések nélkül egy nem akkreditált mintavételi központ által”. Továbbá az eset helyszíne pontosan behatárolhat. 

Az Éltex közleményére nem sokkal később a Greenpeace is reagált: mint fogalmazott a civil szervezet, a szennyezés a a tapasztalataik alapján társaság telephelyéről folyt ki, a mintavételi pont az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Az eredeti közleményükben azt állították, hogy rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről, a továbbiak megállapítása hatósági felelősség. Nyilvánvalóvá tették, hogy a vinil-klorid rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező szert, ami a PVC-gyártás alapanyaga, azt nem állították, hogy akkumulátor hulladékból származna. 

„Valószínűtlennek tűnik, hogy az illékony vinil-klorid – ami nagy valószínűséggel a Salgó-patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét és az élővizeit – egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen. Ez alapján feltételezhetjük, hogy egy friss szennyezésről van szó.Az Éltex Kft. kifogásolta, hogy a mintavétel nem akkreditált volt. Mi ezt nem is állítottuk. A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki” – fogalmazott a szervezet.

Meghatározó akkuhulladék kezelő

Az Éltex Kft. az utóbbi években jelentősen növekedett, már meghatározó cég az akkumulátorgyárak hulladékának kezelésében. Többek között a gödi Samsung-gyár hulladékának kiemelt elszállítója is. A gyár területén belül több létesítményt is bérel, onnan éves szinten mintegy 16 290 tonna hulladékot gyűjthet be és kezelhet.

Már korábban is több szabálytalanságot tártak fel az Éltex Kft.-vel kapcsolatban: részben ők szállítják el a hulladékot a komáromi akkumulátorgyárból. A bíróság kimondta, hogy az Átlátszó jogosan állította: az Éltex mocsai telephelyén szabálytalanul tárolt 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították. Korábban Salgótarjánban 600 tonna akkumulátorhulladék megfelelő tűzvédelem nélküli tárolása miatt kapott büntetést a cég.

Az Éltex telephelyeinek száma folyamatosan nőtt az utóbbi években, ahogy az általuk átvett akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladékok is. A Greenpeace információi szerint a vállalat Gödön és Kistarcsán NMP-t tartalmazó akkumulátorhulladékot is feldolgoz.

Tiborczék a háttérben?

Az Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft.-t 1993-ban hozták létre, a weboldala szerint 34 országban van jelen, a foglalkoztatás tekintetében a legnagyobb a hazai hulladékgazdálkodási szektorban. Az Éltex Kft. egyik tulajdonosa a Global Refuse Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság, melynek a szavazati jogának mértéke meghaladja az 50 százalékot. A részvénytársaság vezető tisztségviselője egy bizonyos Figura Ferenc. 

A Válasz Online már többször foglalkozott Figurával, mint Tiborcz István esetleges strómanjával. Mint egy 2022-es cikkben írta a lap, egy Dicső Lászlóból, Sájer Gáborból, valamint Figura Ferencből álló csapat közösen kezdett naperőmű-beruházásokba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, majd egyikük-másikuk feltűnt Veszprém, Békés, Baranya, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések szolárparkjai körül is. 

A napelemes projektek végső haszonhúzója a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM), melyet az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzsel, ez pedig egy fedél alatt üzemel Tiborcz érdekeltségével, a BDPST Grouppal a Pasaréti úton.*

Ugyanennek a CEOM-nak lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is: méghozzá a mostani salgótarjáni szennyezést jegyző Éltex Kft.-t is benyelő Global Refuse Holding Zrt. 

Az egyszerűség kedvéért: a Tiborcz István érdekköréhez tartozó CEOM tulajdonolja a Global Refuse Holding Zrt.-t, ami pedig tulajdonosa a salgótarjáni szennyezést okozó Éltex Kft.-nek. 

„Kimagaslóan fontos a fenntarthatóság”

Tiborcz Istvánt a BDPST Groupon keresztül kerestük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy helytálló-e az állítás, miszerint az Éltex Kft. a tulajdonosi hátterén keresztül ő érdekeltségébe tartozik, illetve arra is, hogy mi az álláspontja a Salgó-patakot ért szennyezést illetően. 

A cégtől az alábbi választ kaptuk, mellyel konkrétan nem cáfolták, hogy személyesen Tiborcz Istvánnak van köze az Éltex Kft.-hez: 

„A BDPST Group a múltban sem rendelkezett, és most sem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel az Éltex Kft.-ben. Ennek megfelelően az említett cég tevékenységére semmilyen rálátása vagy ráhatása nincs.

Itt szeretnénk jelezni, hogy a BDPST Grouphoz tartozó társaságok működésében kimagaslóan fontos a környezeti fenntarthatóság elve és gyakorlata, amit nem csak a tevékenysége, de a befektetései kapcsán is kiemelt szempontként kezel a cégcsoport.”

 

Frissítés*

Cikkünk eredeti verziójában azt írtuk: „Az Equilort Szécsényi Bálint, Tiborcz üzlettársa vezeti”. A cikk megjelenése után kaptunk egy levelet az Equilor Befektetési Zrt. sajtómunkatársától, miszerint Szécsényi Bálint nevezett cég elnök-vezérigazgatója, mely társaság független az Equilor Alapkezelőtől, ezért kérik, hogy a vonatkozó mondatot töröljük. Lapunk megjegyzi, a befektetési zrt., valamint az alapkezelő székhelye is a Pasaréti út 122-124. alatt található, Szécsényi Bálint pedig amellett, hogy a cég elnök-vezérigazgatói tisztségét tölti be, az alapkezelő felügyelőbizottságának az elnöke

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.