Csúnyán elbukott az SZDSZ országos tanácsának (ot) múlt hét végi ülésén az az alapszabály-módosító tervezet, amely a nagy pártokban már megvalósult (Fidesz) vagy tervezett (MSZP) centralizációhoz hasonlóan szabta volna át a párt belső hatalmi viszonyait.
A tanács
csak a nem alapvető változásokat engedélyezte a struktúrában (például megszüntethetik a néhány éve bevezetett fővárosi-vidéki listát az ügyvivőválasztásnál), az április elsejei tisztújításon viszont bizonyosan nem csökken az ügyvivői testület létszáma, s nem hozzák létre az alelnöki pozíciót sem. A módosítás pártbeli forrásaink szerint Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár (volt informatikai miniszter, még korábban közlekedési államtitkár) elnökjelölési kampányát volt hivatva szolgálni, aki inkább a létrehozni tervezett funkciót lőtte be magának, ám utóbb hasonló (és szintén leszavazott) koncepciót nyújtott be Horn Gábor kancelláriai államtitkár is.
A potenciális elnökjelöltek (lásd: Yuppie-k és lúzerek, Magyar Narancs, 2006. december 21.) közül Fodor Gábor kategorikusan elutasította, hogy előzetesen ruhát szabjanak az új vezetésre, míg Kóka János gazdasági miniszter korábban el tudta volna fogadni - az ot előtt azonban már inkább a szerkezetváltás elhalasztása mellett érvelt. Pedig éppen a Kókát támogató régi négyes fogat maradékának érdekeit szolgálta volna az átalakítás, amit Horn mellett Magyar Bálint fejlesztési államtitkár (korábbi többszörös oktatási miniszter) támogatott. Mindkét oldali szabaddemokrata vélemények szerint ők ketten voltak az első számú aspiránsok az ügyvivői testületből (üt) az általa választandó két alelnöki posztra; miközben az üt esetleges fodorista túlsúlyát megakadályozandó csökkentették volna az ügyvivők számát, illetve beépítették volna, hogy az elnök maga kooptálhasson a testületbe két tagot, így biztosítandó a szervezeten belüli hatalmát. A javaslat forrásaink szerint Kóka elnökségére volt kitalálva, így meg tudta volna őrizni befolyását az SZDSZ-t eddig irányító csoport említett két tagja. A másik kettő, Kuncze Gábor eddigi és Pető Iván egykori pártelnök várhatóan visszavonul az élvonalbeli politizálástól, és az ügyvivői posztért sem indul el. Információink szerint
mindkét esélyes jelölt eldöntötte,
hogy ringbe száll a posztért. Nem indul sem a vonatkozó szocialista víziókban vezető mumusként szereplő Horn, sem a jelöltségét hónapokig lebegtető Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő. Utóbbi ügyvivőként térne vissza a belpolitikába, és inkább beáll Fodor mögé. A belső ellenzék eddigi informális vezetőjének első vonalbéli támogatói közé tartozik még Bőhm András, az ot elnöke, valamint Béki Gabriella és Gulyás József ügyvivők. A szűk csapaton kívüli bázis része még Kis Zoltán ügyvivő (volt környezetvédelmi államtitkár és elnökjelölt), illetve Ungár Klára, aki Fodorral együtt távozott a Fideszből 1993-ban. A Fodorral több évtizedes baráti viszonyt ápoló Kis János alapító-pártelnök (aki 2002-ben kilépett) vélhetően nem exponálja magát a belső kampányban, a pártelnökjelölttel sok tekintetben közös platformon lévő Bauer Tamás közgazdász nyílt kiállása pedig inkább rontaná Fodor elnöki esélyeit. A Fodor-team lényeges háttérembere Ádám Zoltán közgazdász, aki a szakértői backgroundot tartja öszsze. Ádámnak két éve az ÉS-ben igen kategorikus véleménye volt a mostani ellenfélről: "A gazdasági tárcát irányító Kóka János egy gazdaságpolitikailag képzetlen, céljait tekintve a fejlesztéspolitika jelentőségének és a versenyképesség javításának önmagában üres frázisait pufogtató technokrata." Azóta - néhány Beszélő-beli megnyilatkozásából ítélve - némileg javult a véleménye, mi több, mára a Kóka támogatására tavaly életre hívott, párton belüli Liberális Gazdasági Tanács egyik meghatározó embereként is működik.
A Fodor-Kóka meccsben nem ez az egyetlen pikantéria: a miniszter stratégiai stábjában (Vision Group) aktív tagként vesz részt például Vágvölgyi B. András (a Narancs egykori főszerkesztője), aki szintén közreműködött Fodor Fideszből való disszidálásában, valamint az SZDSZ-ből történt távozásáig a liberális belső ellenzékhez tartozó Hack Péter. A konzervatív liberálisnak tartott alkotmányjogász prominens figurája a Hit Gyülekezetének is, ám forrásaink - szabaddemokraták és hitgyülisek egyaránt - kizárják annak lehetőségét, hogy a párt 1988-as megalakításában aktív szerepet vállaló, emberi jogi affinitása miatt az SZDSZ mellett sokáig kitartó, ám a teológiájából következően életforma-konzervatív neoprotestáns egyház újra felvegye a néhány éve elvi és személyes okok folytán is megszakadt együttműködést a liberálisokkal. Hack személyes szerepvállalásáról lehet csak beszélni. Kóka szűk stábjába rajtuk kívül még Csepeli György szociológus (az első Gyurcsány-kormány végén környezetvédelmi államtitkár), az SZDSZ-körökben jelentős megmondóembernek tartott Juhász Pál agrárközgazdász (volt képviselő és ot-elnök), Majtényi László korábbi adatvédelmi ombudsman, illetve Jaksity György üzletember, volt tőzsdeelnök tartozik. A csapat meghatározó figurája Bruck Gábor kommunikációs szakértő, aki a gazdasági tárcával áll szerződésben, a koordinátor pedig Baranyi Imre, aki a napokban távozott az ÁPV Zrt. igazgatóságából, és politikai tanácsadóként működik közre a Kóka-kampányban.
A további ismert figurák közül egyelőre nem foglalt állást Eörsi Mátyás és Gusztos Péter ügyvivő (valamint Kovács, aki - mint említettük - jelen állás szerint maga is elnök lenne); előbbi vélhetően azonban Kókát támogatja majd, utóbbi pedig nem exponálja magát a kampányban, mivel az ügyvivői posztot saját jogon szeretné elérni. Gusztos a Narancsnak azt mondta, elnökké választásuk esetén együtt kell működni, mi több, meggyőződése, hogy
szükségük lesz egymásra,
bárki fut is be elnöknek. (A belső szakadás elkerülése amúgy főként a Fodor-stábnak lényeges szempont, ez volt a feltétele információink szerint Békinek és Szent-Iványinak is.) Tíz év Gulagot ugyan egyik aspiráns sem ígér a másiknak győzelme esetére, de egyelőre pozíciós ajánlatok nem születtek (és várhatóan már csak április elseje után születnek). Jelenleg csak találgatások léteznek arról, hogy például Kóka igazságügyi miniszterként vinné be a kormányba az esetleg alulmaradó riválisát, míg Fodor csak azt tudná ajánlani, hogy pártelnökként kitart riválisa mellett bármilyen súlyos koalíciós konfliktus esetén is. (A frakcióvezetéssel például egyik jelölt sem tud mit kezdeni: Kókának egyelőre nincs olyan embere, aki felválthatná Kunczét, ezért azt ambicionálja, hogy azon a poszton egy évre még maradjon a visszavonulásra készülő politikus, míg Fodor - a négyes fogat összeállította 21 fős képviselőcsoportban - legfeljebb öt-hat szavazatra számíthatna biztosan.)
A látszat ellenére - ti. hogy Kóka előrelépést ajánlana ellenfelének, míg Fodor csak a status quo fenntartását - a gazdasági miniszter járhatna jobban egy ilyen deallel, akinek viszonya az utóbbi hónapokban feszültté vált a miniszterelnökkel. Ennek okát több forrásunk is a szocialisták belső konfliktusaiból eredezteti: az MSZP elnöki posztjára egyedül aspiráló miniszterelnök átmenetileg kiegyezett a korábban általa - akár adminisztrációs trükkök útján is - leváltani kívánt Puch László pártpénztárnokkal, akivel viszont Kóka került éles konfliktusba még tavaly szeptemberben. Minisztériumi informátoraink a konfliktus - amúgy politikaiélet-szerte terjedő - hírét megerősítették. Azt viszont nem, amit egyes forrásaink tényként állítottak, miszerint Kóka egyenesen kidobta a nála lobbizó Puchot a miniszteri irodából, aki egyenesen a kormányfőhöz szaladt, hogy emlékeztesse az egyezségükre. A Kóka-Puch ellentétet megerősítik azok a hírek is, miszerint a liberális párt körül mozgó fundraiserek szocialistákkal is jó kapcsolatot ápoló szegmense egyértelműen a miniszter ellen foglalt állást az elnökválasztási kampányban. A konfliktus érdeméről részleteket nem lehet tudni, bár többen fölhívták a Narancs figyelmét arra, hogy Kóka az M0-s, az M7-es autópálya mellett a 71-es út építésére utalt egy Népszabadság-interjúban ("Elrontottam sokak játékát", 2006. október 19.). Az különösebb jóstehetség nélkül is valószínűsíthető, hogy a pártfinanszírozás még komoly koalíciós konfliktusok tárgya lesz az idén, kivált az SZDSZ elnökválasztása után: míg Fodor elvi okok miatt hosszú évek óta elkötelezett az ügyben, az aktuálpolitikai érdekek okán Kóka is rákényszerül a rendszer alapvető reformjának szorgalmazására.
