Több lábon állni – Uzsoravád a közmunkás Fidesz-barát képviselő ellen

  • Magyar Krisztián
  • 2015. április 26.

Belpol

Részt vett a helyi Fidesz tavalyi kampányában a Tarnaleleszen uzsoragyanúba keveredett önkormányzati képviselő, aki ráadásul közmunkát is kap az önkormányzattól úgy, hogy egy szobrokkal díszített hatalmas házban él, és luxusautóval közlekedik.

Március közepén közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy néhány nappal korábban egy tarnaleleszi családi házban házkutatást tartottak, amelynek során P. Józsefet és feleségét előállították, majd a pétervásárai rendőrőrsön ki is hallgatták. A gyanú szerint a házaspár 2013 óta több embernek hitelre adott el termékeket saját élelmiszerboltjukból, később a kölcsön összege jelentősen megemelkedett, így a hitelcsapdába került vásárlók csak újabb „segítséggel” tudtak ismét vásárolni. Ezt követően a többségükben nehéz anyagi helyzetben lévő helyieket – de információink szerint több környékbelit is – és családjaikat állandó tartozásba kényszerítette P. József és felesége. A házkutatás során a rendőrség lefoglalta azokat a füzeteket, amelyekben a vállalkozók folyamatosan vezethették a kinnlevőségeket.

Uzsora, csicskáztatás, feketevágás

A rendőrségi tájékoztatóból nem derült ki, de a két gyanúsított, Pusomi József – vagy ahogy a helyiek nevezik, Zsiráf – és a felesége, Esztike a helyi önkormányzat hattagú képviselő-testületének tagja 2010 óta. Pusomiék Tarnaleleszen jól menő vállalkozóknak számítanak: korábban kocsmát üzemeltettek, jelenleg van egy boltjuk, és egy fakitermeléssel és erdészeti tevékenységgel foglalkozó kft.-hez is van némi közük. Utóbbiról, a YED-K Erdészeti Szolgáltató Kft.-ről többen úgy sejtik, hogy azt valójában még mindig Pusomi József vezeti, ám a céginformációs adatok szerint néhány éve már nem ő a tulajdonos. Ugyanakkor a kft. arra a címre van bejegyezve, ahol az önkormányzati képviselő él feleségével és gyermekeivel, illetve ahol az élelmiszerüzletük is található. Házuk falán máig ott a cég táblája, az út másik felén pedig egy jó nagy rakás, épp akkor hasogatott fát is láttunk.

Egy közmunkás portája

Egy közmunkás portája

Fotó: A szerző felvétele

Az 1800 fős Tarnaleleszen élő szegények jelentős része védi Pusomiékat. Ottjártunkkor az Egertől 30 kilométerre fekvő településen alig mertek szóba állni velünk az utcán megkérdezettek. Akik pedig név nélkül mégis mondtak néhány mondatot, többen azt hangsúlyozták, hogy a rendőrség igazából velük szúrt ki, hiszen egy darabig nem tudtak hitelre vásárolni, miután egy időre bezárták Pusomiék a D.E. – JÓ KIS ABC-re keresztelt üzletüket. A település felét kitevő helyi romák többsége és még néhányan a környékről is a főút melletti üzletbe jár, de arról már egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak, hogy az egyszerű hitelezésen túl uzsorakamatot is felszámít-e a házaspár. Volt, aki azt mondta, hogy az egyébként nem túl olcsó boltban blokkot is kapnak, és csak akkor vehetnek újra valamit, ha az azon szereplő összeget megadták. Páran azonban azt állították, tudomásuk van arról, hogy Pusomiék nem csak a saját boltjukkal tartják sakkban a nehéz helyzetűeket. „De ezt maguknak senki nem fogja bevallani, itt mindenki retteg tőlük. Még azok is, akiknek a házaikat a tartozás miatt elvették. Csicskáztatják néhány adósukat, és olyanról is hallani, hogy valakik feketevágással is foglalkoznak a faluban. Most mondanám magának, hogy kik azok, de szerintem nem nehéz kitalálni” – mondta egy idős férfi, akit Tarnalelesz másik boltja előtt szólítottunk le.

Molinó a kerítésen

Bár Pusomi József és felesége a legutóbbi két önkormányzati választáson függetlenként indult, a községben köztudott, hogy a kormánypárti polgármester, Kovács Béla és a térség országgyűlési képviselője, Horváth László támogatói. Egyesek szerint nagy szerepük volt a kormánypárt tarnaleleszi sikerében. Helyi forrásainktól úgy értesültünk, Pusomi József a legutóbbi országgyűlési választások előtt egy „mini békemenetet” is szervezett, fekete luxusautója mögött néhány tucat ember az utcákat járva skandálta, hogy „Hajrá, Fidesz!”. A kampányidőszakban családi házuk saját kerítésére – az ott díszelgő oroszlánszobrok alá – Pusomiék kifeszítettek egy hatalmas molinót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és az akkori országgyűlési képviselőjelölt arcképe volt, továbbá egy felirat, hogy „Szavazzon Horváth Lászlóra!”.

Szerettük volna megkérdezni Horváth Lászlót is arról, hogy az országgyűlési kampány során ő vagy a stábja együttműködött-e Pusomi Józsefékkel. A képviselőt telefonon nem tudtuk utolérni, két általunk ismert címére elküldött e-mailünkre lapzártánkig nem érkezett válasz. Pedig a kormánypárti képviselő láthatóan sokat köszönhet Tarnalelesznek, ahol tavaly 682-en szavaztak rá, miközben Vona Gáborra 234-en. Ez azért is érdekes, mert a gyöngyösi választókörzet egészét tekintve a Jobbik vezetője és Horváth között mindössze 639 voks döntött utóbbi javára. Tovább növeli a faluban aratott elsöprő győzelem értékét, hogy a két szomszédos településen – amelyek szinte már egybenőttek Tarnalelesszel – közel sem teljesített ilyen jól Horváth László: Bükkszenterzsébeten Vona több szavazatot kapott mint ő, Szentdomonkoson pedig mindössze 27-tel szedett össze többet jobbikos riválisánál. Azt is szerettük volna megkérdezni Horváth Lászlótól, hogy lobbizik-e Tarnalelesz várossá válásáért, ugyanis a vele jó kapcsolatot ápoló Kovács Béla fideszes polgármester az utóbbi időben azért harcol, hogy megkapják a városi rangot. Hogy erre mekkora az esély, azt még nem tudni, mindenesetre a kezdeményezést a Belügyminisztériumhoz felterjesztették, idén júniusban kiderül, hogy Áder János az aláírását adja-e a sokak szerint megalapozatlan álomhoz. (A polgármester érveiről, a helyiek véleményéről és a környékbeli településvezetők meglátásairól a magyarnarancs.hu-n nemrég megjelent Egy Felcsút nagyságú falu szeretne végre város lenni című írásunkban számoltunk be.)

A tarnaleleszi polgármestert személyesen kerestük fel a hivatalában. Amikor megtudta, miért is jöttünk, nagy lendülettel kezdett mondandójába; hosszú percekig ecsetelte, hogy szerinte egy aljas politikai támadás áldozata, de ő nem hagyja, megvédi a települést és saját magát is. Hangsúlyozta: egyeseknek szúrhatja a szemét, hogy Tarnalelesz látványos fejlődésnek indult, mivel 2010 óta mintegy 1,1 milliárd forintnyi forráshoz jutott a község. Külön ki­emelte a közmunkaprogramot, amelyben a közeli hasonló vagy nagyobb méretű településeknél is sokkal jobban teljesítenek. Tavaly nagyjából 250 közmunkást tudtak foglalkoztatni, így helyben magasan az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Mint megtudtuk, ennek előnyeit Pusomi József is élvezheti, hiszen az uzsora-bűncselekmény gyanújával előállított önkormányzati képviselő közmunkás lehet annak ellenére, hogy a feleségével saját boltot üzemeltet, és láthatóan egy értékes ingatlanban él, továbbá az általa használt Audi A6-osból sem arra lehet következtetni, hogy rászorulna az elvileg a nehéz helyzetű munkanélkülieknek járó támogatásra. Amikor ezt a témát feszegettük Kovács Bélánál, a polgármester először azt mondta: ő úgy tudja, a család vállalkozásai nem Pusomi József nevén futnak. Majd megjegyezte, abban, hogy Tarnaleleszen jól működik a közmunkaprogram, nagy szerepe van a képviselőnek, hiszen romaként jobban tudja kezelni a többségében szintén roma közmunkásokat. Kérdésünkre, hogy ehhez mégis miért kell felvenni őt a programba, már nem reagált érdemben. A polgármester arról sem nyilatkozott, hogy tud-e a képviselő uzsoratevékenységéről, azt mondta, „várjuk ki az eljárás végét”.

A boltot ismét kinyitották

Mint kiderült, Pusomi József máshogy is bedolgozhat az önkormányzatnak, hiszen a lakhe­lyére bejegyzett YED-K Kft.-től is vásárol fát a hivatal. Erről a polgármester azt mondta lapunknak, hogy fontosnak tartja a helyi vállalkozók támogatását, így Pusomiéktól is évek óta rendelnek olyan fát, amelyet az önkormányzat aztán kioszthat az arra rászorulóknak. Tavaly körülbelül 80-100 köbméter ­fát vettek meg 16-17 ezer forintos köbméterenkénti áron. A településvezető megjegyezte, hogy Pusominak úgy is segített már, hogy személyes kapcsolatai révén szerzett neki egyéb, piaci megrende­léseket.

Amikor a helyiekkel beszéltünk, többen is megemlítették, hogy egyesek szerint Pusomi Józsefnek jóval nagyobb befolyása van a polgármesterre, mint azt az önkormányzati képviselői státusza indokolná. Ezzel kapcsolatban Kovács Béla ismét azt hangsúlyozta, hogy ez egy politikai támadás és semmi alapja nincs. Úgy tudjuk, az uzsorázással gyanúsított Pusomi a legutóbbi önkormányzati választások előtt jelezte, hogy ő is indulna a polgármesteri székért, majd felvette az aláírásgyűjtő íveket. A papírokat néhány nappal később aztán üresen visszaadta. Kovács Béla szerint kizárt, hogy komolyabb szándékai lettek volna Pusomi Józsefnek, a polgármester azt állította, hogy a képviselő csak „viccelni akart”, nem tervezett erőfitogtatást. Mindenesetre Pusomi nem lenne teljesen esélytelen, hiszen 2014-ben a második legtöbb szavazattal (471) került a testületbe. Tavaly Kovács Bélát közel 900-an támogatták ugyan, de egyedül indult a polgármesteri székért; amikor 2010-ben három ellenfele volt, 301 voksot kapott.

A házaspárt is személyesen akartuk megkérdezni az uzsoravádról. A családi házukkal egybeépített élelmiszerboltban megtaláltuk Pusomi Józsefnét, aki rögtön közölte, hogy az ügyvédjük tanácsára nem nyilatkozik, és most egyébként sem ér rá. Azt mi is láttuk, hogy elfoglalt, hiszen a közben újranyitott üzletbe épp jelentősebb mennyiségű áru érkezett. A férj távol volt, a fekete Audi sem állt a ház előtt. Öt-hat ember az ABC előtt várakozott.

Félnek

Heves megye elmaradottabb térségeiben az utóbbi években már többször is előállított feltételezett uzsorásokat a rendőrség. Erdőtelken 2013-ban egy olyan nőt fogtak el, aki állítólag készpénzt és ruhákat adott az arra rászorulóknak, majd az értékük többszörösét követelte. A gyanú szerint szóbeli megegyezés alapján havi rendszerességgel adott pénzt egy későbbi sértettnek. Az 52 éves asszony a kölcsön­adott összegeket minden alkalommal hatalmas kamattal növelve követelte vissza. Ugyanilyen mértékű kamattal ruházati cikkeket is értékesített hitelbe egy embernek, aki kilenc hónap alatt a 300 ezer forintos kölcsönért 700-800 ezer forintot fizetett vissza, majd ezt követően az uzsorás még további 360 ezer forintot akart bevasalni rajta.

Tavaly Heves városában is rajtakaptak valakit, aki a gyanú szerint 2011 augusztusában egy kisebb kölcsönt ajánlott fel egy idős asszonynak. A nő a megállapodás szerint a következő hónapban visszafizette hitelezőjének a nagy kamattal emelt összeget, azonban az minden hónapban újabb törlesztést követelt és kapott. Így a hölgy az évek alatt az eredeti összeg 340-szeresét fizette vissza a férfinak, akit a sértett hozzátartozója jelentett fel.

Az uzsora-bűncselekmények töredékére derül csak fény, mivel a nehéz helyzetben lévők sok helyütt már csak így juthatnak pénzhez vagy élelmiszerhez. Ha egyszer valakinél be is telik a pohár, a félelem miatt nem mer a hatóságokhoz fordulni. Ráadásul egy látszólag megalapozott eljárás elindulása után is kevés az esély arra, hogy sikerül bizonyítani az uzsorázást, hiszen a korábbi feljelentők és a tanúk sok esetben mégsem vállalják a vallomástételt. Döntő többségben azért, mert őket is megfélemlítik, megfenyegetik. Számukra sokszor az sem elég indok, hogy ha bebizonyosodik a bűncselekmény, az elkövető akár három évre is börtönbe kerülhet, ha pedig bűnszövetkezetben, illetve üzletszerűen követik el a bűntettet, akkor a büntetés akár öt év szabadságvesztés is lehet.

 

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.