Több száz balesetet okoztak a rolleresek

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. szeptember 16.

Belpol

Problémát jelent, hogy a rolleresek jelentős része nem tud sokat a KRESZ-ről, miközben a járművek akár 80 kilométer per órás sebességre is képesek.

Emelkedik az elektromos rollerekkel közlekedők által okozott, személyi sérüléssel járó balesetek száma. Ezek körülbelül harmadában-felében a gyalogosok, a kerékpárosok és újabban az elektromos rollerekkel közlekedők az érintettek. Utóbbiak között sok az olyan fiatal, akik nem rendelkeznek vezetői engedéllyel, így jellemzően nincsenek tisztában a KRESZ szabályaival sem - mondta Molnár Karolina, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Biztonság hete elnevezésű rendezvénysorozat megnyitóján.

A legtöbb baleset Budapesten következett be, az utóbbi időszakban ezek száma ötszöröse a Pest megyei eseteknek. A rolleresek több mint kétszer annyian voltak balesetek okozói, mint a károsultjai. Az úgynevezett mikromobilitási eszközök terjedésével az azok vezetői által okozott balesetek száma hónapról hónapra emelkedik, mondta Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője. 

Ennek oka egyebek mellett az, hogy az elektromos rollerek vezetői a sokszor hiányos KRESZ-tudásuk mellett nincsenek tisztában a járműveik menetdinamikájával sem, miközben ezekkel a járművekkel már könnyedén elérhető a 70-80 kilométeres óránkénti sebesség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rolleresek gyakran nem használnak védőfelszerelést, például sisakot, amivel súlyos, akár maradandó sérülések kocázatának teszik ki magukat.

Az ORFK a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve megkezdte a hasonló balesetek ügyeiben az adatgyűjtést, ám a KRESZ nem definiálja külön járműcsoportként az elektromos rollereket, ami nehezíti a munkát. Az adatok szerint az idei évben július végéig 320 olyan személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarországon, amelyekben érintettek voltak az elektromos rollerek vezetői. Jelenleg az összes közlekedési baleset három százalékát okozzák.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.