Magyar Narancs: Néhány napja a magyar kormány jelentést küldött az Európai Bizottságnak, amelyben prioritásként jelöli meg az egészségügyet, és elismeri, hogy 20–25 ezres a szakdolgozói létszámhiány – ezért az uniós pénzek egy részét a szakdolgozókra költenék. Hogyan értékeli a szakma ezt a jelentést?
Balogh Zoltán: Szakmai köztestületünk évek óta jelzi: az OECD országokhoz képest, és a magyar ellátás minőségének garantálásához viszonyítva több ezer kolléga hiányzik a rendszerből. Egyértelmű, most már a kormányzat is érzékeli, hogy ideje prioritást adni a szakdolgozók ügyének. 2004 óta mindegyik kormányzat foglalkozott a humánerőforrás-problémával, voltak olyan projektek, ahol középpontba került a szakdolgozók helyzete, de a megoldásokban nem mindig lehetett a folyamatosságot látni. Az elmúlt két kormányzati ciklusban ismétlődően volt több fázisból álló bérfelzárkóztatási program, de az emelés reálértéke az ország gazdasági teljesítőképességéhez viszonyítva és a minimálbérek emelkedése miatt eltörpült. Mindamellett aggodalommal is tölthet el bennünket, hogy a szakdolgozói bérrendezés nincs jogszabályban rögzítve. Az orvosok béremelésének valamennyi ütemét az új szolgálati jogviszonyt szabályzó törvény mellékletében rögzítették. Az aggodalmunk másik fajsúlyos pontja, hogy mi történik akkor, ha mégsem kapunk erre uniós forrásokat. Ezt akkor is meg kell oldani.
MN: Július 6-án Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral egyeztettek. Milyen ígéreteket kaptak?
BZ: Az államtitkár július elején részt vett az országos elnökségi ülésünkön, és a beszélgetés nagyobbik részében a szakdolgozókat érintő kérdésekről volt szó. Takács Péter kérésére készítettünk egy javaslatcsomagot, és az államtitkár azt ígérte, hogy az elveinket és javaslatainkat figyelembe veszik annál a szakmai tervnél, amelyet szeptember elején kell letenniük a kormányzat asztalára. Bízom benne, hogy ezek után további egyeztetésekre is sor kerül majd, amiről egyelőre várjuk a tájékoztatást. A mi anyagunk szerint a következő három-négy hónapban el kell indítani az orvosi béremelés fázisaihoz illeszkedő szakdolgozói bérrendezést. Ezzel párhuzamosan vázolni kell egy életpályamodellt is, hogy a szakdolgozók egy biztos és kiszámítható jövőképet kapjanak.
MN: Mekkora béremelést tartanak szükségesnek első körben?
BZ: Ötven százalék! Az orvosok és a szakdolgozók bére közötti olló egyre csak nyílik, ezt a helyzetet kell megoldani nagyon gyorsan. A múlt héten a Belügyminisztérium megegyezett a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), hogy az orvosbérek emelésének következő, utolsó fázisa az eredeti terv szerint megy végbe. Ha az orvosok bérét tovább emelik, a szakdolgozókén is emelniük kell, különben az olló még tovább nyílik. 2020-ban, még a szolgálati jogviszony bevezetése előtt 1:2 volt a szakdolgozók és az orvosok bére közötti arány. Ha nem történik beavatkozás a szakdolgozói oldalon, ez az arány 2023. január 1-jére 1:5 lesz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
