Interjú

„Ötven százalék!”

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke

Belpol

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Magyar Narancs: Néhány napja a magyar kormány jelentést küldött az Európai Bizottságnak, amelyben prioritásként jelöli meg az egészségügyet, és elismeri, hogy 20–25 ezres a szakdolgozói létszámhiány – ezért az uniós pénzek egy részét a szakdolgozókra költenék. Hogyan értékeli a szakma ezt a jelentést?

Balogh Zoltán: Szakmai köztestületünk évek óta jelzi: az OECD országokhoz képest, és a magyar ellátás minőségének garantálásához viszonyítva több ezer kolléga hiányzik a rendszerből. Egyértelmű, most már a kormányzat is érzékeli, hogy ideje prioritást adni a szakdolgozók ügyének. 2004 óta mindegyik kormányzat foglalkozott a humánerőforrás-problémával, voltak olyan projektek, ahol középpontba került a szakdolgozók helyzete, de a megoldásokban nem mindig lehetett a folyamatosságot látni. Az elmúlt két kormányzati ciklusban ismétlődően volt több fázisból álló bérfelzárkóztatási program, de az emelés reálértéke az ország gazdasági teljesítőképességéhez viszonyítva és a minimálbérek emelkedése miatt eltörpült. Mindamellett aggodalommal is tölthet el bennünket, hogy a szakdolgozói bérrendezés nincs jogszabályban rögzítve. Az orvosok béremelésének valamennyi ütemét az új szolgálati jogviszonyt szabályzó törvény mellékletében rögzítették. Az aggodalmunk másik fajsúlyos pontja, hogy mi történik akkor, ha mégsem kapunk erre uniós forrásokat. Ezt akkor is meg kell oldani.

MN: Július 6-án Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral egyeztettek. Milyen ígéreteket kaptak?

BZ: Az államtitkár július elején részt vett az országos elnökségi ülésünkön, és a beszélgetés nagyobbik részében a szakdolgozókat érintő kérdésekről volt szó. Takács Péter kérésére készítettünk egy javaslatcsomagot, és az államtitkár azt ígérte, hogy az elveinket és javaslatainkat figyelembe veszik annál a szakmai tervnél, amelyet szeptember elején kell letenniük a kormányzat asztalára. Bízom benne, hogy ezek után további egyeztetésekre is sor kerül majd, amiről egyelőre várjuk a tájékoztatást. A mi anyagunk szerint a következő három-négy hónapban el kell indítani az orvosi béremelés fázisaihoz illeszkedő szakdolgozói bérrendezést. Ezzel párhuzamosan vázolni kell egy életpályamodellt is, hogy a szakdolgozók egy biztos és kiszámítható jövőképet kapjanak.

MN: Mekkora béremelést tartanak szükségesnek első körben?

BZ: Ötven százalék! Az orvosok és a szakdolgozók bére közötti olló egyre csak nyílik, ezt a helyzetet kell megoldani nagyon gyorsan. A múlt héten a Belügyminisztérium megegyezett a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), hogy az orvosbérek emelésének következő, utolsó fázisa az eredeti terv szerint megy végbe. Ha az orvosok bérét tovább emelik, a szakdolgozókén is emelniük kell, különben az olló még tovább nyílik. 2020-ban, még a szolgálati jogviszony bevezetése előtt 1:2 volt a szakdolgozók és az orvosok bére közötti arány. Ha nem történik beavatkozás a szakdolgozói oldalon, ez az arány 2023. január 1-jére 1:5 lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.