Ideológiai normakövetés és nemzetvédő felfogás - a történelemtanárok is elmondták a véleményüket az új NAT-ról

  • narancs.hu
  • 2020. február 3.

Belpol

Az új Nemzeti Alaptanterv a történelemtanárok szerint több ponton is hamis, torzított történelmi képet közvetít.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke után a Történelemtanárok Egylete is kiadta állásfoglalását az új Nemzeti Alaptantervről (NAT), amely január 31-én este jelent meg, de szeptemberben már alkalmaznia kellene az iskoláknak.

A történelemtanárok több dolgot is problémásnak tartanak az új NAT-ban, illetve annak céljaival sem tudnak azonosulni:

- Elfogadhatatlannak tartják, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, és még a készítők neve sem ismert, illetve hogy a 2018-as verzióhoz képest az új dokumentumról nem egyeztettek a szakmával. Szerintük ez "szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot".

- Nem tudnak azonosulni azzal, hogy a NAT szerint a történelemtanulás célja, hogy a tanuló "alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról; a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak; elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)". A történelemtanárok szerint ezek a célok egyoldalúak, és szakmailag is vitathatóak, illetve minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelentenek.

- Az új NAT-ban a történelemtanulás "elsősorban a narratív megismerésre épül" és ismereteket kíván átadni, amely a tanárok szerint szembemegy az elmúlt két évtized forrásközpontú és kompetencia-alapú, a tevékenységet központba helyező és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával. "Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába" - írják, hozzátéve, hogy hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása.

- Az új NAT kimondja, hogy

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”.

A történelemtanárok erről azt írják: "Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a 'normakövetés' előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT 'a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat' kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen."

- A történelemtanárok szerint az új NAT több ponton is hamis, torzított történelmi képet közvetít, mert az általános iskolai témaköröknél például csak az „Árpád-kori győztes harcok és csaták” szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. A "deportálás" mint fogalom az általános iskolában csak a Rákosi-korszaknál jelenik meg, középiskolában pedig csak mint "deportálás a Gulágra", középiskolában a húszas évek a Horthy-korszaknál a "Talpra állás Trianon után" címet kapta, "A kádári diktatúra a Kádár-rendszerben" pedig nem differenciált történelemi képet fogalmaz meg, kihagyva a Kádár-korszak más aspektusú (puha diktatúra, gulyáskommunizmus stb.) megközelítéseit.

- Az új NAT külön tantárgyként vezeti be 12. évfolyamon az állampolgári ismereteket, ez a tanárok szerint önmagában jó irány, de állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsan "a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását" értik. "Indokolatlannak és elfogadhatatlannak tarjuk a honvédelemnek a rendszerváltás óta minden korábbinál erőteljesebb megjelenését, prioritásként való kiemelését, számos tantárgyban hangsúlyos megjelenítését: tanulási eredménynek tekinti 'megismeri a haza iránti kötelezettségeit, feladatait'."

- A tanárok szerint problémás, hogy nem egyértelmű, mit kellene "állampolgári ismeretek" címen tanítani, és nem tudni, hogy rendelkezésre állnak-e tanításának személyi feltételei, mert szerintük nem történelemtanári kompetencia ezen témakörök tanítása: az új tantárgyba a honvédelmi ismeretek mellett ugyanis bekerült például a "a párválasztás, a felelős családtervezés szempontjainak értelmezése és megbeszélése", a gyermekvállalás demográfiai jelentőségének kiemelése is.

- A tanárok szerint pozitív, hogy csökkentették a tananyagot, és hogy a tanár a kerettantervből évente két témát mélységelvű feldolgozásra jelöl ki, amelyre több idő tervezhető, de mivel egyelőre még nem tudni pontosan, hogy mik a NAT-ban felsorolt tematikák pontos tartalma (ezeket a kerettantervnek kell majd kijelölnie), ezért nem biztos, hogy marad idő a kompetenciaalapú oktatásra és a mélységelvű tanításra.

- A NAT alapján növekszik a magyar történelem jelentősége, aránya, és a történelemtanárok egyelőre nem látják egyértelműen, hogy tud megjelenni a tananyagban a Kárpát-medence népeinek története, illetve például a távol-keleti civilizációk, mint például Kína mai történelemformáló szerepe.

- Az új NAT ragaszkodik a kronológiai rendezőelvhez, emiatt pedig a tanárok szerint nincsvalós biztosítéka a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.

- A tanárok szerint a NAT több ponton is félreérthető: a zsidó vallás például egyáltalán nincs nevesítve a tantervben, általános iskolában a török korszakban csak "a török háborúk hősei" szerepelnek, és felmerül a kérdés, hogy

Milyen tartalmat, metodikát képzeljünk el az utolsó általános iskolai témához: „a magyar megmaradás kérdései”?

A Történelemtanárok Egylete ezért a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja.

"A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely 'nemzetvédő' elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket" - írják összefoglalva problémáikat.

A magyartanárok kritikájáról itt olvashatnak bővebben:

Arató László: „Az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv"

„Világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete" - állítja a Magyartanárok Egyesületének elnöke. „Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.