Ideológiai normakövetés és nemzetvédő felfogás - a történelemtanárok is elmondták a véleményüket az új NAT-ról

  • narancs.hu
  • 2020. február 3.

Belpol

Az új Nemzeti Alaptanterv a történelemtanárok szerint több ponton is hamis, torzított történelmi képet közvetít.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke után a Történelemtanárok Egylete is kiadta állásfoglalását az új Nemzeti Alaptantervről (NAT), amely január 31-én este jelent meg, de szeptemberben már alkalmaznia kellene az iskoláknak.

A történelemtanárok több dolgot is problémásnak tartanak az új NAT-ban, illetve annak céljaival sem tudnak azonosulni:

- Elfogadhatatlannak tartják, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, és még a készítők neve sem ismert, illetve hogy a 2018-as verzióhoz képest az új dokumentumról nem egyeztettek a szakmával. Szerintük ez "szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot".

- Nem tudnak azonosulni azzal, hogy a NAT szerint a történelemtanulás célja, hogy a tanuló "alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról; a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak; elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)". A történelemtanárok szerint ezek a célok egyoldalúak, és szakmailag is vitathatóak, illetve minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelentenek.

- Az új NAT-ban a történelemtanulás "elsősorban a narratív megismerésre épül" és ismereteket kíván átadni, amely a tanárok szerint szembemegy az elmúlt két évtized forrásközpontú és kompetencia-alapú, a tevékenységet központba helyező és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával. "Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába" - írják, hozzátéve, hogy hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása.

- Az új NAT kimondja, hogy

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”.

A történelemtanárok erről azt írják: "Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a 'normakövetés' előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT 'a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat' kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen."

- A történelemtanárok szerint az új NAT több ponton is hamis, torzított történelmi képet közvetít, mert az általános iskolai témaköröknél például csak az „Árpád-kori győztes harcok és csaták” szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. A "deportálás" mint fogalom az általános iskolában csak a Rákosi-korszaknál jelenik meg, középiskolában pedig csak mint "deportálás a Gulágra", középiskolában a húszas évek a Horthy-korszaknál a "Talpra állás Trianon után" címet kapta, "A kádári diktatúra a Kádár-rendszerben" pedig nem differenciált történelemi képet fogalmaz meg, kihagyva a Kádár-korszak más aspektusú (puha diktatúra, gulyáskommunizmus stb.) megközelítéseit.

- Az új NAT külön tantárgyként vezeti be 12. évfolyamon az állampolgári ismereteket, ez a tanárok szerint önmagában jó irány, de állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsan "a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását" értik. "Indokolatlannak és elfogadhatatlannak tarjuk a honvédelemnek a rendszerváltás óta minden korábbinál erőteljesebb megjelenését, prioritásként való kiemelését, számos tantárgyban hangsúlyos megjelenítését: tanulási eredménynek tekinti 'megismeri a haza iránti kötelezettségeit, feladatait'."

- A tanárok szerint problémás, hogy nem egyértelmű, mit kellene "állampolgári ismeretek" címen tanítani, és nem tudni, hogy rendelkezésre állnak-e tanításának személyi feltételei, mert szerintük nem történelemtanári kompetencia ezen témakörök tanítása: az új tantárgyba a honvédelmi ismeretek mellett ugyanis bekerült például a "a párválasztás, a felelős családtervezés szempontjainak értelmezése és megbeszélése", a gyermekvállalás demográfiai jelentőségének kiemelése is.

- A tanárok szerint pozitív, hogy csökkentették a tananyagot, és hogy a tanár a kerettantervből évente két témát mélységelvű feldolgozásra jelöl ki, amelyre több idő tervezhető, de mivel egyelőre még nem tudni pontosan, hogy mik a NAT-ban felsorolt tematikák pontos tartalma (ezeket a kerettantervnek kell majd kijelölnie), ezért nem biztos, hogy marad idő a kompetenciaalapú oktatásra és a mélységelvű tanításra.

- A NAT alapján növekszik a magyar történelem jelentősége, aránya, és a történelemtanárok egyelőre nem látják egyértelműen, hogy tud megjelenni a tananyagban a Kárpát-medence népeinek története, illetve például a távol-keleti civilizációk, mint például Kína mai történelemformáló szerepe.

- Az új NAT ragaszkodik a kronológiai rendezőelvhez, emiatt pedig a tanárok szerint nincsvalós biztosítéka a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.

- A tanárok szerint a NAT több ponton is félreérthető: a zsidó vallás például egyáltalán nincs nevesítve a tantervben, általános iskolában a török korszakban csak "a török háborúk hősei" szerepelnek, és felmerül a kérdés, hogy

Milyen tartalmat, metodikát képzeljünk el az utolsó általános iskolai témához: „a magyar megmaradás kérdései”?

A Történelemtanárok Egylete ezért a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja.

"A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely 'nemzetvédő' elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket" - írják összefoglalva problémáikat.

A magyartanárok kritikájáról itt olvashatnak bővebben:

Arató László: „Az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv"

„Világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete" - állítja a Magyartanárok Egyesületének elnöke. „Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.