Hiába próbált bejutni az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületébe a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának tagja - írja az Eduline.
A szakszervezetek képviselőit a bejáratnál azzal küldték el, hogy mem mehetnek be, nincs érvényes időpontjuk. Az eredetileg péntek délelőttre tervezett tárgyalást, amelyet Kisfaludy László helyettes államtitkárral tartottak volna, egy csütörtök esti levélben lemondták. A szakszervezeteknek a pedagógussztrájk jogellenességét kimondó döntéssel indokolták:
„A végzésben foglaltaknak a további tárgyalásokra gyakorolt hatásának meghatározása szükséges. Erre tekintettel kezdeményezem a 2022. február 11., péntekre javasolt egyeztetést új időpontban, 2022. február 16., szerda 14 órakor megtartani”
– írták.
A szakszervezetek viszont ragaszkodtak a pénteki megbeszéléshez, szerintük ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntése nincs összefüggésben a további tárgyalásokkal, a minisztérium csak az időt húzza. Amivel azt akarják elérni: a március 16-i munkabeszüntetés időpontjában ne legyen jogerős bírósági döntés a még elégséges szolgáltatásokról.
Mindezek után az EMMI közleményt adott ki, amelyben a kormány által hangoztatott propagandaszöveget sulykolják, miszerint a sztrájkban "baloldali kötődésű szakszervezetek" érdekeltek. A közleményben azt írják, hogy a kormány számára a gyerekek és a szülők a legfontosabbak, az oktatásnak a gyermekek érdekét kell szolgálnia, és arra kérik a szakszervezeteket legyenek tekintettel a gyerekekre.
Hozzáteszik: "a baloldali kötődésű szakszervezetek" 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért". Az EMMI szerint a bérek rendezését 2010 után a kormány a pedagógusokkal kezdte, és a vita csak a további pedagógus-béremelés időzítéséről van. A kormány mindig kész tárgyalni, de a törvényeket mindenkinek be kell tartani - fogalmaztak, hozzátéve, hogy a legutóbbi sztrájk - a bíróság által is megállapított módon - "egyértelműen törvényellenes" volt".
A végzésről a szakszervezetek megjegyezték, hogy a január 31-i sztrájk időpontját nem tolhatták volna későbbre, hiszen azzal új eljárást kellett volna kezdeni. „A kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt.” Az ügy a Kúrián folytatódik tovább.
A sztrájk hátteréről és az oktatás problémáiról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
