Továbbra is férőhelyhiány van a bölcsődékben

  • narancs.hu
  • 2023. március 12.

Belpol

Noha az elmúlt években sokmilliárdot költöttek a bővítésre, még mindig több gyermeket iratnak bölcsibe, mint amennyi hely van számukra.

Az ország több pontján, egészen pontosan 7 járásban haladja meg a bölcsödébe beíratott gyerekek száma a férőhelyekét, több tucat járásban pedig 95 százalék fölötti a kihasználtság. Ez ugyanakkor jelentős javulás az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor 7 járásban egyáltalán nem volt bölcsőde, 25 járásban pedig meghaladta a száz százalékot a kihasználtság - olvasható a g7.hu összeállításában.

A bölcsődei férőhelyek bővítése az elmúlt években kiemelt célja volt a kormánynak, sok milliárd forintnyi központi vagy EU-s forrás ment el rá, ám az eredmények elmaradnak a várttól, írja a lap, amely a Központi Statisztikai Hivatal bölcsődei férőhelyekről szóló friss adatösszefoglalója alapján végzett elemzést.

Eszerint az EU-tagállamok többségével ellentétben a magyar kormány GDP-százalékos szociális védelmi költései alacsonyak és egyre kevésbé is vállal szociális felelősséget: 2019-ben mindösszesen ez 16,4 százalék volt, a 2021-es előzetes adatok szerint pedig 17,3 százalék, miközben 2003 és 2013 között ez végig 20 százalék fölött járt. Viszont a működő bölcsődei férőhelyek száma emelkedett az elmúlt években.

Mindehhez hozzátartozik, hogy 2016-ról 2017-re azért ugrott meg több ezerrel a férőhelyszám, mert a családi napköziket – amelyek valójában nem intézmények, hanem kis létszámú otthoni csoportok – átcsoportosították a bölcsődei ellátáshoz. Így ezzel az átnevezéssel mintegy 6 ezerrel megnövelték a hivatalos bölcsődei férőhelyszámot.

Az is tény, hogy 2017-től a magán fenntartású bölcsődék is nagyot lendítettek a férőhelyszámon.

Értelemszerűen hasonló ritmusban emelkedik a bölcsődés gyermekek száma is, ami azt jelenti, hogy noha a népességfogyás miatt a kisgyeremekek száma és aránya hosszabb távon csökken, maga a bölcsődei ellátás egyre több kisgyereket ér el. Persze messze nem az összeset, ugyanis 2022-ben például 93 ezer kétévest tartottak nyilván, és “csak” bő 55 ezer bölcsiférőhelyet.

 

Nézzük, mit tudhatunk még a bővítés részleteiről: az intézmények száma növekszik, már több mint 2250 bölcsőde működik az országban. 2017-hez képest a legnagyobb növekedést az úgynevezett minibölcsödék produkálták, 50-ről 334-re ment fel a számuk.  Ezek 2017-ben pár száz férőhelyet biztosítottak, míg 2022-re már 2778-at.  A bölcsődék legtöbb típusában az önkormányzati fenntartás a meghatározó, 2017 óta az arányuk nem csökkent, sőt inkább nőtt.

Bár a köznevelés más területein az egyház fontos szerepet kapott, 2022-ben összesen csak 26 egyházi fenntartású hagyományos bölcsőde működött. 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.