Trump azt mondta Orbánnak, "olyan mintha ikrek volnánk"

  • narancs.hu
  • 2019. május 15.

Belpol

Az USA budapesti nagykövete szerint Trump és Orbán nagyon hasonlóan látják a világot, okkal reméli, hogy kapcsolatuk nagyon jó irányba fog fejlődni. Biztos benne, hogy a magyar miniszterelnök testestül-lelkestül a NATO-val és a Nyugattal van, inkább mint bárki mással.

David Cornstein az USA magyarországi nagykövete a hétfői Tump-Orbán-találkozó után a 444.hu-nak adott interjút a vizitről, mely esemény második felén, ő is ott ült a tárgyalóasztalnál.

Cornstein elmondása szerint az első találkozó, melyet az Ovális Irodában tartották, az elnök és a miniszterelnök vett részt, valamint a teremben volt még John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A második találkozón pedig már többek, maga Cornstein is. Állítása szerint valamivel valóban hosszabb lehetett a vizit a tervezettnél. "Ez jól jellemzi az Egyesült Államok elnökének a stílusát: szeret emberekkel találkozni, és ha érdeklődik valaki iránt, és sok kérdése van, akkor elnyúlhatnak a találkozói."

Az USA nagykövete a kései találkozó időpontja nem különösebben kommentálta, elmondása szerint Trump abból indult ki Magyarországgal kapcsolatban, hogy "barátok vagyunk, szövetségesek a NATO-ban, nagyszerű közös történelmünk van, és ennek megfelelő kapcsolatban kell lennünk egymással".

Cornstein a lapnak elmondta, a szükséges előkészületek, bizonyos gesztusok, és egy-egy fontos találkozó után maga javasolta a találkozót, az elnök pedig jól fogadta, és ez vezetett a miniszterelnök meghívásához.

false

 

Fotó: MTI

A találkozóról szólva  közölte, hogy jól sikerült. "Ez a két vezető nagy tisztelője egymásnak, azok alapján, amiket olvastak a másikról, de még sohasem találkoztak. Úgyhogy szerettem volna olyan hangulatot teremteni, amiben ez a két nagyon erős ember kialakíthat egy személyes viszonyt is, ami erősítheti a további együttműködésüket."

Állítólag ennek a találkozónak nem volt konkrét programja, nem kellett átbeszélnie a két vezetőnek különböző napirendi pontokat, ez az alkalom inkább arról szólt, hogy megismerjék egymást, és erre alapozva tegyenek majd lépéseket.

"Sok mindenről volt szó. Beszéltek a bevándorlásról, amit hasonlóan látnak, a határellenőrzésről, és szóba került a fegyvervásárlás, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése is, de inkább csak általánosságok szintjén, most nem mentek bele az apró részletekbe. Arról volt szó, hogy ezekben az ügyekben, amelyek mindkét országot érintik, együtt kell működnünk."

Cornstein az orosz energiafüggőség kérdésére elmondta, hogy bár felmerült az energetika témája, de semmi konkrétról nem beszéltek. De általánosságban hozzátette, hogy rossz, hogy Magyarországra az energiahordozók 85 százaléka egyetlen országból érkezik. "Közösen dolgozunk azon, hogy az Exxon kitermelje, és Magyarországra hozza a romániai gázt, illetve hogy cseppfolyós gáz (LNG) érkezhessen Magyarországra, Horvátországon keresztül."

A 444.hu felelevenítette, hogy néhány napja Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja járt Budapesten, és arra biztatta a magyar kormányt, hogy a magyar kisebbség védelmét másképp oldják meg, ne kössék össze az ukrán NATO-csatlakozást a kárpátaljai magyarok ügyével. A kérdésre, hogy ez felmerült-e a beszélgetésen Cornstein elmondta, hogy Ukrajna ügye előkerült a beszélgetésen.

A nagykövet leszögezte, hogy az USA nagy támogatója Ukrajnának, miközben azt is megértik, ha a magyar kormány aggódik az ukrajnai magyarok helyzete miatt. Támogatják is a magyar ügyet az oktatás, nyelvhasználat tekintetében, de azt is elmondta sokszor, hogy nem ért egyet az ukrán törvények és a NATO-s ügyek összekapcsolásával. "Ukrajna fontos ütközőzóna Oroszország, illetve az orosz hadsereg és Magyarország között. Ennek megmaradása nagyon fontos, Magyarországnak is, és ez összefügg a NATO és Ukrajna jó kapcsolatával."

A magyar kormány kínai és orosz kapcsolataival kapcsolatban azt mondta Cornstein, az USA érti, hogy ezek fontos kapcsolatok Magyarországnak, ő is figyelne ezekre a nagyhatalmakra Orbán helyében, de hozzátette,

"Trump és Orbán nagyon hasonlóan látják a világot, úgyhogy okkal remélem, hogy a kapcsolatuk nagyon jó irányba fog fejlődni. Biztos vagyok abban, hogy a magyar miniszterelnök testestül-lelkestül a NATO-val és a Nyugattal van, inkább mint bárki mással".

A kérdésre pedig, hogy Trump kötött-e bármilyen alkut Orbánnal – hisz' mint ismert, Trump külpolitikája az alkukról szól –, Cornstein azt mondta, ez a találkozó nem erről szólt, majd idézte is az amerikai elnököt, hogy mit mondott Orbánnak a beszélgetés végén:

"olyan, mintha ikrek volnánk (...) nem mindenki ért egyet velünk, nem mindenki szeret minket, de nézzük meg az eredményeinket."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.