E heti lapszámunkban részletes cikket közlünk Magyarország legnagyobb egyeteme, az ELTE költségvetési problémáiról. Október közepén Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja szigorú takarékossági intézkedéseket rendelt el az intézmény több szervezeti egységénél.
Forrásaink szerint a bölcsészkaron és a természettudományi karon a legnagyobb a baj. A cikkben bemutatjuk, hogyan következnek a BTK és a TTK nehézségei az elégtelen állami finanszírozásból.
Egy kis ízelítő.
"November 16-án, péntek délután összdolgozói értekezletet tartottak az ELTE Bölcsészettudományi Kara (BTK) munkatársainak. Az oktatók feszülten várták a vezetők beszámolóját, a megelőző hetekben több cikk foglalkozott az ELTE pénzügyi nehézségeivel, sokan csoportos létszámleépítéstől tartottak. Sonkoly Gábor dékán nem is tagadta, hogy hétfőtől szerdáig még úgy tudta, 70 embert kell kirúgnia, mivel az ELTE kancellárja 2019-ben 450 milliós megtakarítást vár el a kartól. A dékán azonban rögtön meg is nyugtatta a tanárokat. Mint mondta, ezekre az intézkedésekre ilyen drasztikus formában nem kerülhet sor, a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) céltámogatást ítélt meg a karnak, így az egyetemen belüli költségvetési tárgyalásokra is kedvezőbb pozícióból készülhetnek."
Hogy a minisztériumi támogatás mekkora összegben és milyen formában érkezhet, egyelőre nem sikerült megtudnunk. Sonkoly Gábor dékán a folyó költségvetési tárgyalásokra hivatkozva nem akart most nyilatkozni a Narancsnak, az Emmi sajtóosztályával folytatott tanulságos levelezésünket pedig alább teljes terjedelmében közöljük.
A Magyar Narancs kérdései
1) Információink szerint az ELTE BTK-n november 16-án tartott oktatói értekezleten a kar dékánja arról tájékoztatta az oktatókat, hogy a kar nehéz anyagi helyzete miatt az Emmi "céltámogatást ítélt meg a karnak." Meg tudják erősíteni ezt az értesülést? Pontosan mekkora összegről van szó? Milyen jogcímen és mikor érkezhet meg az egyetemhez?
2) Mi a minisztérium véleménye arról, hogy az ELTE kancellárja október 18-án több karra vonatkozólag is szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe? Véleményük szerint igényel-e a helyzet további kormányzati beavatkozást?
3) Tervez-e a kormány a jövőben változtatni a felsőoktatás finanszírozási rendszerén? A hallgatói normatíva emelése mellett szükségesnek látják-e a képzési normatíva emelését is?
Az Emmi Sajtó- és Kommunikációs Főosztályának válasza
"A balliberális kormány mindig csak elvette a felsőoktatástól a pénzt, rosszul finanszírozott, eladósodott felsőoktatást hagyott maga után. 2010 óta a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetét stabilizáltuk, minimálisra csökkent az intézmények adóssága, jelentős fejlesztések indultak, 27%-os béremelés történt és emelkednek a hallgatók után járó támogatások. Az ELTE, mint minden más felsőoktatási intézmény autonómiája az alaptörvényben rögzített, működéséhez az állam jelentős összeggel (évi 30 milliárd forinttal) járul hozzá. Minden egyetem felelős, fegyelmezett és törvényes pénzügyi gazdálkodást kell, hogy folytasson és minden egyetemi kancellár feladata ennek elérése. A kormány folyamatosan felülvizsgálja, monitorozza és finomítja a felsőoktatási intézmények működését biztosító jogszabályokat, hogy minél jobb működési környezetet teremtsen számukra."
Teczár Szilárd teljes írását a Magyar Narancs 2018. november 29-i számában olvashatja. A lapra itt lehet előfizetni.
Magyar Narancs - Archívum részletes
A Magyar Narancs 2018. november 29- lapszámának tartalmából.
