Ügyészség: Hadházy tévesen következtet

  • narancs.hu
  • 2023. január 18.

Belpol

Hadházy szerint a lényegen ez nem változtat.

Nem a Schadl-ügyben, hanem a Microsoft-ügyben feltett kérdésére kapott választ Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki ezért rossz következtetést vont le, és a „valóságnak nem megfelelő információt tett közzé a közösségi oldalán” – írta a Narancs szerkesztőségének is elküldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.

A KNYF írása szerint Hadházy jogi képviselője útján még tavaly december 21-én kért tájékoztatást az úgynevezett Microsoft-licencek ügyének állásáról. Erre kapta január 12-én a KNYF-től azt a választ, amely szerint a nyomozás folyamatban van, annak állásáról egyéb tájékoztatást az ügyészség – az eljárás érdekeire tekintettel – nem adhat. Ezek után pedig – így a KNYF – „a főügyészség ezen tájékoztatását Hadházy Ákos a közösségi média oldalán a mai napon úgy tette közzé, mintha az az ún. Schadl ügyben kapott információ lett volna és így abból a valóságnak meg nem felelő következtetéseket vont le”.

Hadházy azt közölte többek közt, hogy végre nagy nehezen megtudta, még mindig nyomoznak a Schadl-ügy egyik részletét illetően, és  olyan következtetést vont le, hogy a jelek szerint a főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akiknek a neve szóba kerül az ügyben.

Erről ezt írtuk:

 

A főügyészség helyesbítő közleményét Hadházy is megkapta. Azt írta róla, hogy ha úgy van, ahogy a főügyészség állítja, az is elég nagy baj. Tényleg kérdezett a főügyészségtől a Schadl-ügyben is, Microsoft-ügyben is, de előbbi ügyben hamarabb. A kapott főügyészségi válaszból pedig nem derült ki egyértelműen, hogy az utóbbi kérdésre válaszol a KNYF. Az ügyszám nem szerepel a szövegben, csak a fejlécre írtak egy számot, a tárgy megjelölés helyett, és „a válaszban még a nyomozott bűncselekményeket sem sorolta fel (amit pedig odaírt, az eltért attól, amit mi a Microsoft feljelentésben megjelöltünk).”

Mindez a képviselő szerint nem változtat a lényegen: ha még mindig nincs válasz a Schadl-ügyre, abból az a következtetés vonható le, amit ő levont, és nem normális, hogy november vége óta nem kap választ egy kérdésre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.