Új nemzeti konzultációt indít a kormány, Sorosról is szó lesz benne

  • narancs.hu
  • 2020. május 29.

Belpol

A koronavírus és a gazdaság újraindítása lesz a téma, de Soros György is előkerül majd benne az uniós helyreállítási csomag apropóján.

Nemzeti konzultációt indít a kormány a koronavírus-járványról és a gazdasági újraindításáról - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújban.

Orbán arról beszélt, hogy itt az ideje, hogy bevessék a nemzeti konzultáció eszközét, mert ebben "mindenki elmondhatja a véleményét", és minél több dologban értenek egyet az emberek a kormánnyal, annál nagyobb  támogatottsága lehet egy-egy intézkedésnek, és annál többen fogják követni.

Azt mondta, a kérdőív nagy része elkészült, és a tervei szerint már ma délutántól meg lehet indítani. A nemzeti konzultáció témája a koronavírus és a gazdaság újraindítása lesz, de nem marad ki belőle a sorosozás is: "Meg fogjuk kérdezni, hogy azt a Soros-féle tervet, hogy adósrabszolgaságot eredményező kötvényeket bocsássunk ki, aminek nincs lejárata, ezt bevezessük-e vagy sem" - mondta Orbán.

A későbbiekben kifejtette, hogy ezzel az Európai Bizottság 750 milliárd eurós helyreállítási csomagjára utalt, ugyanis mint mondta, a 750 milliárd euró egy közös, az uniós országok által felvett hitel lenne, amelyet 30 évre vennének fel. "Magyar embernek a piros lámpa kigyullad a fejében" - mondta erre, mert szerinte "nem elég, hogy közösen vesszük fel, de közösen is vállalunk garanciát a visszafizetésre". Orbán szerint az a probléma ezzel, hogy ha az egyik állam nem tudná fizetni, azt is a magyaroknak kellene megfizetnie.

Szót ejtett az uniós költségvetési tervezetről is, amelyről azt mondta, „abszurd és perverz” az új szétosztási mechanizmus, mert több pénzt juttat a gazdag országoknak, mint a szegényeknek. Hozzátette, Magyarország szegény ország, még ha jó úton is van a gazdaság.

A koronavírus elleni védekezésről Orbán azt mondta, az elmúlt 10 év legjobb döntése volt a rendkívüli jogrend bevezetése, mert hiába van kétharmaduk a parlamentbe, akkor is időbe telik a parlamenten átvinni egy törvényt, és "itt az órák is számítanak, hajnali döntéssel nem lehet megvárni a parlament esti szavazását", ezért volt szükség a rendeleti kormányzásra. "Most ezt a jogunkat adjuk vissza, illetve ezt veszi most vissza a parlament" - mondta.

Orbán kijelentette, hogy Magyarország sikeresebben védekezett, mint Nyugat-Európa, mert minden döntést korábban hozott meg az első ismert fertőzöttől számítva.

Később hozzátette, hogy három dolognak köszönhető, hogy nem volt tömeges járvány: az időben meghozott döntéseknek, az összefogásnak (az emberek fegyelmezettségének), és hogy kiváló szakembereink vannak az egészségügyben (járványügy, orvosok, ápolók).

A továbbiakról közölte, különleges bevetési egységet állítottak fel, amely azt figyeli, hogy megszaporodnak-e az esetszámok valahol, hogy olyankor lépni tudjanak. Emellett megmarad az Operatív Törzs és a kórházfelügyeleti rendszer is, a tisztifőorvos pedig különleges jogköröket kap.

A rádióinterjú elején Orbán az elmúlt 10 évét, sőt, tágabban véve az elmúlt 30 év Magyarországát is értékelte annak apropóján, hogy pont 10 éve iktatták be második miniszterelnökségére. Arról beszélt, hogy 1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna változtatni az országot. "Mindenki arra emlékszik, hogy volt egy diktatúra, aztán a kommunistákat lenyomtuk, a szovjeteket kiszorítottuk, elrendeztük, amit kellett, a magyarok a kezükbe vették az ország jövőjét, de sajnos az a harc, ami a régi, kommunista világ és az új között szokott lenni, nem zárult le, mert a baloldal újraszervezte magát, és megkezdődött egy hosszú harc" - fejtegette.

Azt mondta, máshol új alkotmányt hoztak, és ezzel lezárult a küzdelem, de nálunk nem, ezért "hol a múlt, hol a jövő nyert", ezt a küzdelmet pedig le kellett zárni, „a jövőnek nyerni kell”, és ezért 2010-ben új alkotmányt hoztak, amelyben "Schmitt Pálnak elévülhetetlen érdemei vannak". Azt mondta, az alkotmányban benne van minden, amit az emberek erről gondoltak, mert megelőzte egy nemzeti konzultáció.

Arról is beszélt, hogy 2010-ben azért kaptak kétharmadot, mert az emberek már 1998-ban megtapasztalták, hogy "ha gond van, akkor ránk lehet számítani, 2002-ben azért vesztettünk, mert a dolgot rendbe jöttek, de amint beütött a baj, akkor még azok is ránk szavaznak, akik nem kedvelnek". Emellett még egy céljuk vol, hogy mindenki úgy érezze, hogy egy nagy nemzethez tartozik. "Összességében arra megyünk, amerre szerettünk volna, minden magyar jobban érzi magát a bőrében, a magyar egy nagy nemzet, és azt az alaptörvényt is elfogadta az ország, hogy itt a munkából lehet csak boldogulni, ez egy munkaalapú társadalom" - jelentette ki.

Orbán egy mondat erejéig kitért a Deák téri késelésre és a Mi Hazánk önbíráskodásra buzdító rasszista demonstrációjára is, amelyet azonban nem ítélt el, és csak annyit mondott: "megrázó" a késelés, együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, majd megjegyezte, "tegnap tüntetés is volt ezzel kapcsolatban".

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.