Új sürgősségi rendszer: első döntés öt perc alatt

  • narancs. hu
  • 2018. december 3.

Belpol

Lesz, akit orvos se lát.

A kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért Kásler Miklós humánminiszter a kormánytól.

A Népszava birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal. Elsőként az adatokat rögzítik az intézmény informatikai rendszerébe. A mentővel érkezőknek öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson.” Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek (speciálisan képzett diplomás ápolók) végeznék, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia.

Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell adnak fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van hazaengedheti, állapotrosszabbodás esetén visszaküldheti állapot osztályozásra.

Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A maradék negyven százaléknak legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia.

A sürgősségi osztályokon az akut alapellátókon kívül még egy új szakemberrel találkozhatnak majd a betegek. A tervek szerint a váróban lesz egy diszpécser is, aki fogadja és informálja az érkezőket a várható ellátással kapcsolatban. Megmondja mire számíthatnak, segít összeállítani a szükséges betegdokumentációt, illetve szervezi az esetleges elhelyezésüket a kórház valamelyik osztályán.

A koncepció új, speciális sürgősségi centrumként nevezi meg az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Eddig itt reumatológiai és immunológia betegeket kezeltek. A jövőben is ez lesz a feladata, de kiegészül az intézményfinanszírozás havi 5,2 millió forinttal. A pénzért cserébe 24 órán át kell fogadnia a reumás derékfájósokat is.

Az viszont továbbra is kérdéses, hogy honnan lesz elég szakember a megvalósításához, illetve mi történik az elsődleges ellátás után további ápolásra vagy gyógyításra szorulókkal. Gyakran azért kell várakozni, mert nincs hová tovább küldeni az ellátott, de haza nem küldhető betegeket.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.