Földmérőkből és műszaki szakemberekből álló csoportok járják márciusban az ország településeit. Az MLSZ Országos Labdarúgópálya-létesítési Programjában (OLLÉ) részt venni szándékozó önkormányzatok sportlétesítményeinek feltérképezése az első lépés abban a folyamatban, amelynek végén a jövő tavaszra világszínvonalú sporttelepek százai épülhetnek fel az országban.
Ráfér a pályaépítés az - egyéb bajokon túl - infrastrukturális gondokkal is küszködő magyar labdarúgásra. A rendszerváltás óta csak Budapesten közel száz labdarúgótelep helyén épült benzinkút vagy lakópark. (Erről lásd: Megsemmisítő vereség, Magyar Narancs, 2005. október 6.) Vidéken pedig éppen mostanában találkoznak a felmérők olyan helyekkel, ahol a nyakig érő gazos területeken csak a telekkönyvek alapján lehet megtalálni a hajdani focipálya helyét.
Scheer Sándor, az MLSZ elnökségi tagja (akit nem hivatalosan a program szülőatyjának tartanak) szerint éppen "a tragikus méretű pályaeltűnések megállítása miatt" kérte fel őt és Petrik Ferencet Kisteleki István MLSZ-elnök, hogy dolgozzanak ki valamilyen konstrukciót a folyamat megfordítására. A rendkívül szűkös szövetségi és önkormányzati források miatt az MLSZ egy önálló, közhasznú társasági formában működő programirodát hozott létre, amely 2007 elején kezdte meg a működését a vízilabda-szövetségből "átigazoló" Jakab Zoltán vezetésével, illetve az önkormányzati igények felmérésével.
A programiroda feladata, hogy az összes jelentkező helyett "csomagban" folytassa le a közbeszerzéseket, és tárgyaljon a hitelező bankokkal. Az OLLÉ program konstrukciója voltaképpen egy hosszú lejáratú hitel, amelyben az önrész nélkül beszálló önkormányzatok megbízzák az igényeik szerinti pályatípus teljes közbeszerzési, kivitelezési és hitelszerződési feladatainak lebonyolításával a programirodát. Az iroda közvetítésével építteti pályáit saját tulajdonú területein a több száz önkormányzat, majd 15-20 évig törleszt részletekben.
Négyféle pályatípusról van szó: nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas, világítással ellátott nagypálya, 20x40 méteres kispálya (futsalpálya) és a "dühöngőket" kiváltó grundpályán túl akár az iskolai - jórészt beton alapú - kézilabdapályák is átalakulhatnak. A borítás minden esetben úgynevezett harmadik generációs műfű, ami Jakab Zoltán szerint nem balesetveszélyesebb a normál talajnál, és csak akkor ég le, ha valaki "benzinnel locsolgatja". Egyébiránt "a fű illatán kívül" a tökéletes gyepszőnyeg illúzióját kelti. Az MLSZ ragaszkodik ahhoz, hogy minden megépülő pálya világítást és vízelvezetést kapjon. Így remélik kitolni az esti órákra és télvíz idejére a nemzetközi összehasonlításban is nevetségesen szűkre szabott időtartamú honi futballszezont. Ha igény lesz rá, olyan kiegészítő létesítmények is beleférnek az OLLÉ-rendelésekbe, mint a pályák körüli kerítés, öltöző- vagy akár büfékonténerek. E sportcentrumok az MLSZ reményei szerint vonzzák majd a gyerekeket a sportághoz, s egyre több helyen indulhat el végre a szervezett képzés, öszszefogva a helyi közigazgatással és az iskolákkal.
Az önkormányzatok, iskolák és egyesületek 2007 januárjában ismerkedhettek meg a részletekkel és jelezhették igényüket. Az érdeklődés a program kezdeményezőit is meglepte, az eredeti jelentkezési határidőt egy hónappal meg kellett hosszabbítani. Az előzetesen kalkulált 50-100 pálya helyett 278 önkormányzat 536 pályára nyújtott be igénylőlapot. Ezek több mint fele (valószínűleg az utóbbi években felfutó divat miatt jól bérbe adható) futsalpálya, 13 százaléka grundátalakítás, 21 százaléka iskolai pálya és 15 százaléka nagypálya. Meglepő eredményt hozott a megyénkénti eloszlás is: Budapest és Pest megye első két helye ugyan borítékolható volt, az viszont nem, hogy a szegényebb régióként számon tartott Borsod a negyedik legtöbb (28) létesítményre pályáz.
"A jövő a pálya"
szlogennel futó OLLÉ jelenleg tehát a műszaki feltérképezésnél tart. Ezt követően a programiroda hitelminősítő szakértők bevonásával szerződést köt az első körben részt vevő önkormányzatokkal, és indítja a közbeszerzési eljárásokat. Scheer Sándor úgy véli, augusztus végén, szeptember elején kezdődhetnek az első beruházások, "de néhány speciális esetben" szeretnék már májusban-júniusban átadni a létesítményt. Bár még nincsenek kiválasztva sem a kivitelező cégek, sem a finanszírozó bankok, lapunk információi szerint a vállalkozói szférában máris komoly az érdeklődés. Nem csoda, hiszen az önkormányzatoknak egyébként is hitelező nagybankok révén temérdek pénz áramolhat a magyar fociba.
Kérdés azonban, hogy a jelenleg is adósságokban úszó önkormányzatok hogyan képesek állni a hiteltörlesztéseket. A pályák ugyanis nem olcsók; a legkisebb, iskolai pálya ára is milliókban mérhető, míg egy teljes nagypálya-beruházás akár 150 millió forintba is kerülhet. A jelentkezők között pedig akad alig pár ezer lakosú és évi 200 millió forintos költségvetéssel működő település is. Sokak szerint közülük többeket akár csődközelbe is navigálhat az OLLÉ. Scheer azonban reméli, hogy nem lesz ilyen, hiszen "mindenki tudja, mit vállal". Kellő biztosíték lehet a hitelvizsgálat és az esetleg a területre bejegyzett jelzálogjog. Több polgármester úgy véli, hogy éppen a megépülő pályák segíthetik kimozdítani a holtpontról az önkormányzatot. A korszerű sportolási lehetőségen túl a műfű borítású, világítással ellátott térség közvetlen bevételt hozhat a bérbeadásból, és akár idegenforgalmi vonzóerő is lehet. No és azt is kevés általunk megkérdezett polgármester tagadja, hogy választóik az ő nevéhez köthetnék a remélt sikeres beruházást.
De egyelőre csak az MLSZ pénze fekszik a vállalkozásban. Igaz, a focitelepek kerítésein kizárólagos reklámozási joga lesz majd a szövetségnek, ami kalkulációik szerint félezer helyszínnél komoly bevételi forrást jelenthet. Az OLLÉ - ellentétben a korábbi stadionrekonstrukciós programokkal - egyelőre sem költségvetési, sem uniós pénzeket nem használt fel, bár az Önkormányzati és Területrendezési Minisztérium sport-szakállamtitkársága újabban az informális, szakmai segítségen túl kezdi az "arcát" is adni az elképzeléshez.
Nemzetközi szinten már van visszhangja az OLLÉ-nak. Az MLSZ tájékoztatása szerint Sepp Blatter, a FIFA elnöke elismeréssel szólt a tervről, az európai szövetség (UEFA) pedig a projekt sikere esetén példaként terjesztené a konstrukciót a többi kelet-európai tagországa elé. Scheer Sándor lapunknak azt mondta, a minta átvétele iránt máris "közvetlenül érdeklődtek a román, a horvát és a szlovák szövetség részéről".
