Az Európai Bizottság háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé Magyarország számára – tájékoztatta az Európai Bizottság a Portfolio-t.
„A magyar hatóságok november 30-án, illetve december 1-jén nyújtották be önértékelésüket az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén. A Bizottság egy nagyon alapos vizsgálat után úgy döntött, hogy elfogadja ezeket az önértékeléseket, mint amelyek megfelelnek a jogi keretünknek" – közölte az Európai Bizottság szóvivője, Stefan De Keersmaecker.
Tisztázta azt is, hogy
a jelenlegi pozitív értékelés nincs kapcsolatban a kondicionalitási eljárással, vagy más jogállamiságú tárgyú vizsgálattal.
Magyarország esetében 16 darab feltételt szabott a Bizottság a 2022 decemberi partnerségi megállapodás megkötésekor. Ebből a két legnagyobb pénz összeget blokkoló tematikus feltétel az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területéhez kapcsolódott.
A most teljesített témakörből az egyik szorosan kapcsolódik a pedagógusok béremeléséhez, a Bizottság ugyanis azt várta el, hogy a kormány megfelelő oktatási stratégiát fogadjon el, és hogy törvénybe foglalja a tanári fizetések emelésének kereteit. A Bizottság szerint a magyar kormány ezirányú intézkedései "kielégíti a szakmai elvárásokat".
További, valamivel több mint 2 milliárd euró válik így elérhetővé a kohéziós részből, ami azt jelenti, hogy a 21,9 milliárd eurós keretből 12,2 milliárdot hívhat le a magyar kormány.
Különösen a magyarországi tanári hivatás vonzerejének növelésével kapcsolatos kiadások megtérítését kell lehetővé tenniük”
– ismertette Stefan De Keersmaecker.
Sok tételt azonban még mindig nem hívható le: 6,35 milliárdnyi kohéziós forrást ugyanis zároltak a kondicionalitási (közismert nevén jogállamisági) eljárásban. Ennek a feloldásától még messze vagyunk, mert nem teljesítette még a 17 feltételt a kormány. A lap úgy tudja,
még 3 ügyben (Erasmus-ügy, az Integritás Hatóság szerepe és a magyar vagyonnyilatkozatok hiányosságai) biztosan nem elégségesek a kormány lépései.
Itt nagyjából a júniusi EP-választások utánra – pesszimistább források szerint ősszel – történhet érdemi előrelépés az általuk megkeresett brüsszeli tisztviselők véleménye alapján.
Ugyanígy nem elérhető még a forrás a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) esetében is: a 27 szupermérföldkő maradéktalan teljesítésétől még messze van a magyar kormány.
Tehát az RRF-pénzek később indulhatnak meg a költségvetésbe, ez pedig már azzal fenyeget, hogy a kormány nem tudja tartani a projektek lezárására, és a kifizetések feltételéül szabott 2026 augusztusi határidőt. Ez teljes forrásvesztést jelentene az érintett programoknál – írja a lap.
Nyitóképünk illusztráció.
