Újabb fordulat lokátorügyben - Vár rá a síkság

  • Stemler Miklós
  • 2010. július 1.

Belpol

Régi-új helyre építené a kormány a legutóbb a Tubesre tervezett légvédelmi lokátort, ám a Zengő melletti Hármas-hegy bedobása már a hivatalos bejelentés előtt nagy tiltakozást váltott ki. A Fidesz háromszor kaphatja vissza az elmúlt években folytatott politikája jutalmát. Nemzetbiztonsági szempontok továbbra sem érdekelnek senkit.
Régi-új helyre építené a kormány a legutóbb a Tubesre tervezett légvédelmi lokátort, ám a Zengő melletti Hármas-hegy bedobása már a hivatalos bejelentés előtt nagy tiltakozást váltott ki. A Fidesz háromszor kaphatja vissza az elmúlt években folytatott politikája jutalmát. Nemzetbiztonsági szempontok továbbra sem érdekelnek senkit.

Újabb, immár a harmadik telephelyet álmodták meg a déli országhatár figyelésére tervezett légvédelmi lokátorállomásnak, amelyet kiszivárgott hírek szerint a Zengő és a Tubes után most a Hármas-hegyre telepítenének. A feladat nagyságát jól jelzi, hogy bár a kormány hivatalosan még meg sem erősítette a hírt, máris egyként tiltakoznak az elmúlt bő fél évtized lokátorellenes harcának veteránjai és a frissen ellenzékbe került szocialisták.

Bazsarózsán túli sugarak

A Hármas-hegy mostani felbukkanásánál valójában meglepőbb, hogy az elmúlt évek során erről a lehetséges helyszínről nem esett szó, hiszen már 2004-ben felmerült alternatívaként. Ekkor a zengői építkezés elleni polgári engedetlenségtől megriadt Medgyessy-kormány egy független szakértői testületet, a Láng-bizottságot kérte fel, hogy vizsgáljon meg alternatív lehetőségeket a Zengő helyett. (A zengői küzdelmek krónikáját lásd: Csata a csúcson, Magyar Narancs, 2004. április 29.) A számos szóba jöhető helyszín közül földrajzi, demográfiai és környezetvédelmi szempontok miatt a bizottság azonnal kiszórta a Pécs közigazgatási területén található Tubest és a Jakab-hegyet, és a Tenkeshegyet meg a Hármas-hegyet vette alaposabban szemügyre. Amellett, hogy légvédelmi szempontból továbbra is a Zengő lett volna a legjobb választás, a Zengő közelében található Hármas-hegy második helyre futott be. Bár a bizottság szerint itt is lehetett volna számítani a környezetvédők tiltakozására, ezek hevessége elmaradt volna a zengői megmozdulásokétól. Hadászati szempontól pedig a Hármas-hegy adottságai messze felülmúlták a Tenkesét - igaz, kiegészítő radarokra itt is szükség lett volna.

A Gyurcsány-kormány végül ignorálta a Láng-bizottság jelentését, és 2005 novemberében megkezdte próbálkozásait a Tubessel. Ezek idén márciusban értek véget, amikor is a Legfelsőbb Bíróság jogerősen érvénytelenítette a Honvédelmi Minisztérium építési engedélyét. Ennek persze már nem sok tétje volt, hiszen a hatalomba készülő Orbán Viktor már korábban bejelentette: nem lesz lokátor a Tubesen (részletesen lásd: Új szereplők, régi nóták, Magyar Narancs, 2010. január 7.). Az öt évig húzódó, népszavazást, perek sorozatát és több ezer oldal periratot fialó történet végén egy lépéssel sem kerültünk közelebb a magyar légtérvédelem hiányzó láncszemének felhúzásához. Sőt. A zengői telepítést meggátló Civilek a Zengőért (CZM) mellett a tubesi helyszín bejelentése után nem sokkal létrejött a jogi eszközöket a CZM-nél lényegesen profibban használó, valódi tömegmozgalommá vált Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) is. E két szervezet most közösen tiltakozik a hármas-hegyi telepítés ellen.

A civil szervezetek arra hivatkoznak, hogy az új helyszín is a Mecsek természetvédelmi területén található (másfajta nem is nagyon van a hegységben), így a természet az itteni építkezés miatt is károsodik. Más kérdés, hogy - amint arra a Láng-bizottság jelentése is kitér - a hegycsúcson már most is vannak polgári és katonai híradás-technikai eszközök, és ha a már létező telephelyet nem kell bővíteni, elkerülhető a további természetkárosítás.

A dolog pikantériája, hogy a zengői helyszín elvetésében annak idején kulcsszerepet játszó Sólyom László leköszönő köztársasági elnök nagy valószínűséggel épp a Hármas-hegyre utalt, amikor 2007-ben úgy nyilatkozott: ő ismer egy már most is katonai objektumokkal teleszórt, a Tubesnél alkalmasabb hegycsúcsot. Ám a zöldügyekben aktív államfő utódai túltekintenek a bazsarózsákon, és nyilvánvalóvá tették, hogy a sorsát bedobozolva váró légvédelmi radart a Mecsektől, sőt, bármiféle lakott helytől távol, síkvidéken látnák a legszívesebben - azzal érvelve, hogy már a Hármas-hegy esetében is szükség lenne réskitöltő segédradarokra. A Láng-bizottság második jelentésében valóban megvizsgálta a síkföldi telepítés lehetőségeit, és arra jutott, hogy kiegészítő lokátorállomások révén a feladat megoldható lenne - ám az már nem mindegy, hogy pontosan mennyi ilyen berendezésre lehet szükség, és ezek mennyibe kerülnének. Márpedig ebből a szempontból a síkságon történő elhelyezés a lényegesen rosszabb választás.

A szomszéd kertje

A lassan évtizedes mecseki lokátortörténet legfőbb tanulsága persze, hogy a racionális érvek mit sem számítanak; ezt az alapigazságot felejtette el az első Gyurcsány-kormány, amikor egy nagyváros közigazgatási határán belül próbálkozott meg a radar elhelyezésével. A közvélemény felajzásáért a politikai pártok is sokat tettek. Bár a Zengőről még az első Orbán-kormány döntött, az építkezés elleni tiltakozásokból a Fidesz polgári körei is kivették a részüket. A Tubes-vitában a pécsi jobboldal már nyíltan a CMM mellé állt; némi fáziskéséssel az MSZP is követte őket. A közös műsor legteátrálisabb jelenete az volt, amikor 2009 decemberében Páva Zsolt a Fidesz és Szili Katalin az MSZP színeiben együtt mutatkozott a hegycsúcson, testükkel védve a tereptárgyat a közelben sem lévő építőktől.

Mindezek után a pofozógép szerepét megunt szocialisták próbálnak némi népszerűséget összeeszkábálni a történet újabb felvonásából, miközben a helyi Fidesz mossa kezét. Mindez meglehetősen abszurd jelenetekhez vezetett a legutóbbi pécsi közgyűlésen, ahol a város irányítását többek között épp a Tubes-ügy miatt elvesztő szocialisták estek a Hármas-hegy miatt a Fidesznek. Az egyik félnek sem jutott eszébe, hogy a tiszteletre méltó testület kompetenciája meglehetősen csekély a Pécstől majd' 20 kilométerre található hegycsúcs esetében.

A hivatalos kormányzati bejelentés eközben még várat magára, így az is elképzelhető, hogy a Hármas-hegyet a közhangulat szondázására dobták be - ebben az esetben a reakciókkal nem lehet különösebben elégedett a Honvédelmi Minisztérium. A magyarországi telepítés mellett az a mestercsel is felmerült, hogy a közutálatnak örvendő radarállomást a szintén NATO-tag Szlovéniába telepítsék. Az első pillantásra kétségkívül pofonegyszerű megoldással azon kívül is van baj, hogy nem illendő saját problémáinkat más nyakába varrni. A közbeszédben már jó ideje "NATO-lokátornak" nevezett légvédelmi objektum elsődleges célja a magyar légtér védelme: ha úgy tetszik, jóval inkább ajándék a katonai szövetségtől, mintsem az imperialisták által ránk erőszakolt diktátum. Ezek után elég furcsán venné ki magát, ha a mi légterünket Szlovéniából védené az Észak-atlanti Szövetség. Akárhogy is, Hende Csaba honvédelmi miniszternek jól kell döntenie az új helyszín kapcsán, ugyanis valószínűleg a NATO eddig kitartó türelme is elfogy egyszer. A Fidesz persze sokat tett azért, hogy az általuk meghozandó döntés most minél nehezebb legyen.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.