Újabb, immár a harmadik telephelyet álmodták meg a déli országhatár figyelésére tervezett légvédelmi lokátorállomásnak, amelyet kiszivárgott hírek szerint a Zengő és a Tubes után most a Hármas-hegyre telepítenének. A feladat nagyságát jól jelzi, hogy bár a kormány hivatalosan még meg sem erősítette a hírt, máris egyként tiltakoznak az elmúlt bő fél évtized lokátorellenes harcának veteránjai és a frissen ellenzékbe került szocialisták.
Bazsarózsán túli sugarak
A Hármas-hegy mostani felbukkanásánál valójában meglepőbb, hogy az elmúlt évek során erről a lehetséges helyszínről nem esett szó, hiszen már 2004-ben felmerült alternatívaként. Ekkor a zengői építkezés elleni polgári engedetlenségtől megriadt Medgyessy-kormány egy független szakértői testületet, a Láng-bizottságot kérte fel, hogy vizsgáljon meg alternatív lehetőségeket a Zengő helyett. (A zengői küzdelmek krónikáját lásd: Csata a csúcson, Magyar Narancs, 2004. április 29.) A számos szóba jöhető helyszín közül földrajzi, demográfiai és környezetvédelmi szempontok miatt a bizottság azonnal kiszórta a Pécs közigazgatási területén található Tubest és a Jakab-hegyet, és a Tenkeshegyet meg a Hármas-hegyet vette alaposabban szemügyre. Amellett, hogy légvédelmi szempontból továbbra is a Zengő lett volna a legjobb választás, a Zengő közelében található Hármas-hegy második helyre futott be. Bár a bizottság szerint itt is lehetett volna számítani a környezetvédők tiltakozására, ezek hevessége elmaradt volna a zengői megmozdulásokétól. Hadászati szempontól pedig a Hármas-hegy adottságai messze felülmúlták a Tenkesét - igaz, kiegészítő radarokra itt is szükség lett volna.
A Gyurcsány-kormány végül ignorálta a Láng-bizottság jelentését, és 2005 novemberében megkezdte próbálkozásait a Tubessel. Ezek idén márciusban értek véget, amikor is a Legfelsőbb Bíróság jogerősen érvénytelenítette a Honvédelmi Minisztérium építési engedélyét. Ennek persze már nem sok tétje volt, hiszen a hatalomba készülő Orbán Viktor már korábban bejelentette: nem lesz lokátor a Tubesen (részletesen lásd: Új szereplők, régi nóták, Magyar Narancs, 2010. január 7.). Az öt évig húzódó, népszavazást, perek sorozatát és több ezer oldal periratot fialó történet végén egy lépéssel sem kerültünk közelebb a magyar légtérvédelem hiányzó láncszemének felhúzásához. Sőt. A zengői telepítést meggátló Civilek a Zengőért (CZM) mellett a tubesi helyszín bejelentése után nem sokkal létrejött a jogi eszközöket a CZM-nél lényegesen profibban használó, valódi tömegmozgalommá vált Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) is. E két szervezet most közösen tiltakozik a hármas-hegyi telepítés ellen.
A civil szervezetek arra hivatkoznak, hogy az új helyszín is a Mecsek természetvédelmi területén található (másfajta nem is nagyon van a hegységben), így a természet az itteni építkezés miatt is károsodik. Más kérdés, hogy - amint arra a Láng-bizottság jelentése is kitér - a hegycsúcson már most is vannak polgári és katonai híradás-technikai eszközök, és ha a már létező telephelyet nem kell bővíteni, elkerülhető a további természetkárosítás.
A dolog pikantériája, hogy a zengői helyszín elvetésében annak idején kulcsszerepet játszó Sólyom László leköszönő köztársasági elnök nagy valószínűséggel épp a Hármas-hegyre utalt, amikor 2007-ben úgy nyilatkozott: ő ismer egy már most is katonai objektumokkal teleszórt, a Tubesnél alkalmasabb hegycsúcsot. Ám a zöldügyekben aktív államfő utódai túltekintenek a bazsarózsákon, és nyilvánvalóvá tették, hogy a sorsát bedobozolva váró légvédelmi radart a Mecsektől, sőt, bármiféle lakott helytől távol, síkvidéken látnák a legszívesebben - azzal érvelve, hogy már a Hármas-hegy esetében is szükség lenne réskitöltő segédradarokra. A Láng-bizottság második jelentésében valóban megvizsgálta a síkföldi telepítés lehetőségeit, és arra jutott, hogy kiegészítő lokátorállomások révén a feladat megoldható lenne - ám az már nem mindegy, hogy pontosan mennyi ilyen berendezésre lehet szükség, és ezek mennyibe kerülnének. Márpedig ebből a szempontból a síkságon történő elhelyezés a lényegesen rosszabb választás.
A szomszéd kertje
A lassan évtizedes mecseki lokátortörténet legfőbb tanulsága persze, hogy a racionális érvek mit sem számítanak; ezt az alapigazságot felejtette el az első Gyurcsány-kormány, amikor egy nagyváros közigazgatási határán belül próbálkozott meg a radar elhelyezésével. A közvélemény felajzásáért a politikai pártok is sokat tettek. Bár a Zengőről még az első Orbán-kormány döntött, az építkezés elleni tiltakozásokból a Fidesz polgári körei is kivették a részüket. A Tubes-vitában a pécsi jobboldal már nyíltan a CMM mellé állt; némi fáziskéséssel az MSZP is követte őket. A közös műsor legteátrálisabb jelenete az volt, amikor 2009 decemberében Páva Zsolt a Fidesz és Szili Katalin az MSZP színeiben együtt mutatkozott a hegycsúcson, testükkel védve a tereptárgyat a közelben sem lévő építőktől.
Mindezek után a pofozógép szerepét megunt szocialisták próbálnak némi népszerűséget összeeszkábálni a történet újabb felvonásából, miközben a helyi Fidesz mossa kezét. Mindez meglehetősen abszurd jelenetekhez vezetett a legutóbbi pécsi közgyűlésen, ahol a város irányítását többek között épp a Tubes-ügy miatt elvesztő szocialisták estek a Hármas-hegy miatt a Fidesznek. Az egyik félnek sem jutott eszébe, hogy a tiszteletre méltó testület kompetenciája meglehetősen csekély a Pécstől majd' 20 kilométerre található hegycsúcs esetében.
A hivatalos kormányzati bejelentés eközben még várat magára, így az is elképzelhető, hogy a Hármas-hegyet a közhangulat szondázására dobták be - ebben az esetben a reakciókkal nem lehet különösebben elégedett a Honvédelmi Minisztérium. A magyarországi telepítés mellett az a mestercsel is felmerült, hogy a közutálatnak örvendő radarállomást a szintén NATO-tag Szlovéniába telepítsék. Az első pillantásra kétségkívül pofonegyszerű megoldással azon kívül is van baj, hogy nem illendő saját problémáinkat más nyakába varrni. A közbeszédben már jó ideje "NATO-lokátornak" nevezett légvédelmi objektum elsődleges célja a magyar légtér védelme: ha úgy tetszik, jóval inkább ajándék a katonai szövetségtől, mintsem az imperialisták által ránk erőszakolt diktátum. Ezek után elég furcsán venné ki magát, ha a mi légterünket Szlovéniából védené az Észak-atlanti Szövetség. Akárhogy is, Hende Csaba honvédelmi miniszternek jól kell döntenie az új helyszín kapcsán, ugyanis valószínűleg a NATO eddig kitartó türelme is elfogy egyszer. A Fidesz persze sokat tett azért, hogy az általuk meghozandó döntés most minél nehezebb legyen.
