Uniós eljárás indul a Klubrádió-ügy és a szegregált diákok kártérítése miatt is

  • narancs.hu
  • 2021. június 9.

Belpol

Menekültügyben is újabb eljárásokat indított az Európai Bizottság. 

 

Nyolc Magyarországot érintő kötelezettségszegési ügyben döntött az Európai Bizottság (EB) - derül ki az EB júniusi kötelezettségszegési eljárási csomagjából.

Ebből derül ki az is, hogy többek között az uniós elektronikus hírközlési szabályok megszegése miatt is eljárást indít az EB Magyarország ellen a Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt. 

A közlemény szerint "a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva" utasította el a Klubrádió frekvenciahasználati kérelmét, pedig az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben lefektetett uniós távközlési szabályok szerint amúgy az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve szerint kellene eljárni.

"A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot"

- közölte az EB. Hozzátették, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy

"a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták".

A Bizottság ezért úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, és két hónapot biztosít számára, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Amennyiben ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

Korábbi cikkeinket a Klubrádió ügyéről itt találják! 

A Bizottság emellett döntött arról is, hogy a szegregációs kártérítések ügyében is felszólító levelet küld, és annak útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. 

Itt arról van szó, hogy a Gyöngyöspatán szegregált diákok kártérítésének kifizetése után 2020 júliusában a parlament  úgy módosította a törvényeket, hogy arra kötelezte a bíróságokat, hogy az oktatás és szakképzés terén elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért megítélendő sérelemdíjat oktatási-képzési szolgáltatásként állapítsák meg, ne pedig egyösszegű pénzbeli kártérítés formájában.

Az EB arra az álláspontra jutott, hogy az új szankciórendszer nem felel meg az irányelvekben meghatározott követelményeknek,

"a magyar jogszabályok nem felelnek meg teljes körűen a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós szabályoknak".

A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek sem. 

Magyarországnak ebben az esetben is két hónap áll a rendelkezésére a hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

Magyarország emellett kapott egy felszólítást és kötelezettségszegési eljárást azért is, mert nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának tranzitzónákkal és visszatoloncolásokkal kapcsolatos ítéletét sem. Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a nemzetközi védelem biztosításának, illetve az EU területén tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének tekintetében Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő eljárási kötelezettségeit.

A Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, ha pedig két hónapon belül ezt nem teszi meg,

a Bizottság úgy határozhat, hogy pénzügyi szankciókra tett javaslattal ismét a Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Menekültügyben egy másik felszólító levelet is küldtek Magyarországnak, mivel nem ültette át maradéktalanul a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amely az egész EU-ban közös eljárási garanciákat határoz meg a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása tekintetében

A szennyvízkezeléssel kapcsolatban a Bizottság az EU Bíróságán perli be Magyarországot, mert biztosítani kellene, hogy a városi agglomerációk (városok, községek, települések) megfelelően gyűjtsék össze és kezeljék szennyvizeiket, és ezáltal kiküszöböljék vagy csökkentsék azok összes nemkívánatos hatásait. A közlemény szerint Magyarország 22 agglomerációja továbbra sem felel meg a vonatkozó uniós irányelv előírásainak, mivel nem biztosítják minden lakos számára a települési szennyvíz gyűjtésére szolgáló rendszert vagy azonos szintű környezetvédelmet biztosító alternatívát, emellett pedig öt másik agglomeráció esetében nem biztosít szigorúbb követelményeket kielégítő tisztítást. 

Eljárások indultak még más országok mellett Magyarroszág ellen is az európai elfogatóparancs, az uniós energiahatékonysági szabályok és a pénzmosás elleni küzdelem szabályainak hiányos átültetése miatt is. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.