Több mint 1 milliárdot költött a kormány az új NAT-on dolgozó szakértőkre - uniós pénzből

Belpol

Pedig jelentős mértékben átírták a kutatócsoport javaslatát, hogy „nemzetibb” legyen.

Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.

Az EKE honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintért a pedagógusok digitális felkészültségét méri fel és fejleszti az egyetem.

Bár adatigénylésünkben kifejezetten a NAT-hoz közvetlenül kapcsolódó projektrészre kérdeztünk rá, az EKE egy ömlesztett táblázatot küldött a teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az összesen 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították.

Névtelen szakértők

A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával. Csépe egy évig miniszteri biztosként tevékenykedett, közben ő lett a 2017 nyarán az Eszterházy Károly Egyetemen felállt Oktatás 2030 kutatócsoport szakmai vezetője. A NAT előkészítését sokan kritizálták a folyamat átláthatatlansága miatt, Csépe Valéria mellett a NAT-on dolgozó szakértők közül kezdetben mindössze négy vezető – Katona Nóra pszichológus, Ádám Péter fizikus, Csapodi Csaba matematikus és Juhos István, a digitális tananyagokra szakosodott GEOMATECH irányítója – nevét hozták nyilvánosságra, később a Népszava további kilenc szakértőt azonosított.

A teljes szakértői névsort az egyetem most sem adta ki. A Narancs.hu-nak küldött táblázatukban csupán a munkakörök és a foglalkoztatotti létszámok szerepelnek. Ezeket összeadva azt kapjuk, hogy 303-an dolgoztak/dolgoznak a projektben, bár elképzelhető, hogy ennél valamivel kevesebb emberről van szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.

Az Eszterházy Károly Egyetem Rektori-Kancellári Hivatala által rendelkezésünkre bocsátott adatsort itt tudja letölteni. A táblázatban pirossal jelöltük saját számításainkat és összegzéseinket.

 

 

 

A táblázatból kiderül, hogy csak a projekt szakmai vezetőjét szerződtették a kutatómunka teljes 40 hónapjára. Ez minden bizonnyal Csépe Valériát takarja, legalábbis az Oktatás 2030 munkájáról szóló beszámolók rendre szakmai vezetőként hivatkoznak rá. Az ő bérköltsége összesen 27,4 millió forint, ami havi 684 ezres bruttó fizetésnek felel meg.

Ezzel korántsem Csépe a projekt legjobban fizetett alkalmazottja. Bár az adatokból a havi fizetést csak azoknál a munkaköröknél lehet egyértelműen megállapítani, amelyekre egy-egy személyt alkalmaztak, így is találunk érdekességeket. Az Eszterházy Károly Egyetem például 2017 júliusától mindössze négy hónapra foglalkoztatott egy stratégiai és fejlesztési igazgatót, akinek havi bruttó 1,2 millió forintot fizettek. Stratégiai és fejlesztési igazgatóhelyettesre valamiért 13 hónapig is szükség volt, ő havi 800 ezret kapott, ugyanekkora bérköltség szerepel az általános nevelési-oktatási csoportvezető, a tantárgyi szakmódszertani csoportvezető és az általános tartalomfejlesztési vezető neve mellett. Kimagaslik még az intézményrendszeri koordinációs vezető 777 ezres és a bevezetést támogató vezető 700 ezres bruttó bére.

A NAT előkészítését belülről (bár nem vezetői szintről) követő forrásunk szerint a projekt annyiban pazarló volt, hogy a legtöbb pedagógiai szakértőt teljes- vagy félállásban foglalkoztatták. „Elég életszerűtlen, hogy egy gyakorló pedagógus vagy egyetemi tanár heti 40 órát dolgozzon ezen, ráadásul a fizetést akkor is kaptuk, amikor szinte semmilyen feladat nem volt, mert éppen állt a projekt.”

A Takaró-csapat

Kérdéses az is, mennyi hasznosult a jól fizetett szakértők munkájából. A Csépe-féle kutatócsoport 2018 augusztusában hozta nyilvánosságra a NAT tervezetét. Ezt a szakmai szervezetek, ha bizonyos pontokon kritizálták is, összességében óvatos optimizmussal fogadták, a kormány viszont sietve közölte, hogy nem tartja elég „nemzetinek”, így ebben a formában biztosan nem lesz belőle jogszabály, inkább átdolgozzák. "A nemzeti értékeink hangsúlyozása, megjelenítése már az óvodától kezdve nagyon fontos" – nyilatkozta ekkor Kásler Miklós, a közoktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter

A végül idén január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg valóban radikálisan eltér a 2018-as javaslattól, a humán tantárgyaknál pedig nyomokban is alig emlékeztet rá. A Csépe-tervezet és a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg.

Az OH megbízásából dolgozó szakértők elvileg egyeztettek a Csépe-féle csapat tantárgyi munkacsoportjaival, bár – mint arról lapunk elsőként beszámolt – a magyar nyelv és irodalom tantárgynál akkora volt a különbség a két gárda elképzelései között, hogy az eredeti hat fős szakértői team inkább teljesen kiszállt a munkából. Magyarból a 2018-as Csépe-tervezet még egyáltalán nem tartalmazott szerző- és műlistákat, ehhez képest a NAT elfogadott változata teljesen kiiktatja a tanárok választási szabadságát, és olyan vitatott szerzőket is kötelező jelleggel beemel az alaptantervbe, mint Herczeg Ferenc vagy Wass Albert.

Nagyon magyar: Takaró Mihály megjelenésének első „eredménye"

Nyár közepén az új Nemzeti alaptanterv előkészítésén dolgozó magyar nyelv és irodalom munkacsoport összes tagja otthagyta a projektet. Félő, hogy az új tanterv a Hoffmann Rózsa-féléhez képest is visszalépés lesz.

Az Oktatási Hivatal a 24.hu információi szerint 45 embert kért fel a Csépe-féle dokumentumok átdolgozására, köztük volt Takaró Mihály, Takaró felesége de például Rónaszékiné Keresztes Monika zenei nevelésért felelős miniszteri biztos, korábbi fideszes országgyűlési képviselő is. Ők szakmai fejlesztőként havi bruttó 480 ezer forintot kaptak, és mivel a 24.hu cikkében foglalkoztatásuk időtartama is szerepel, könnyen kiszámolhatjuk, hogy teljes bérköltségük körülbelül 55,5 millió forintra rúgott.

Ideológiai preferenciák

A projektben résztvevő forrásunk szerint valamennyire végig tartottak attól, hogy munkájuk eredményét a politika átírja majd, a bizonytalansághoz hozzátett, hogy a 2017-es kezdetekkor szinte egyáltalán nem volt tisztázva, mit vár a kormány a kutatócsoporttól, milyen NAT-ot szeretne. Az is hozzájárulhatott a NAT tervezetének átírásához, hogy a 2018-as választás után Balog Zoltánt Kásler Miklós váltotta az Emmi élén. Takaró Mihály nagy valószínűséggel az új miniszternek köszönhetően került pozícióba, bár hivatalosa titulusa nincs az Emmi-ben, Takaróra a minisztérium belső levelezéseiben "miniszteri főtanácsadó úrként" is hivatkoznak.

A pedagógusok és a közvélemény felé ugyanakkor a 2016-os tanártüntetések után, a 2018-as választásokhoz közeledve nem azt kommunikálta a kormány, hogy Csépe Valéria munkáját később teljesen átírhatják. Csak a NAT-tervezet 2018 augusztusi közzétételekor vált világossá, hogy egyáltalán nem ilyen tantervet szeretnének, 2019 elején pedig egy új miniszteri biztos, a KLIK-et is vezető Hajnal Gabriella kinevezése jelezte, hogy átvették az irányítást Csépééktől.

A végeredmény Horváth Zsuzsanna oktatáskutató, több korábbi alaptanterv kidolgozásában vezető szerepet játszó szakember szerint ellentmondásos lett. „A bevezetőben és a célok felsorolásánál sokat megtartottak a Csépe-féle tervezetből, viszont telezsúfolták a szöveget ideológiai preferenciákat tükröző tananyagtartalmakkal. Ez rengeteg belső konfliktust fog szülni azon iskolákban, amelyek megpróbálják egy életszerű helyi tanterv alapjaként komolyan venni a NAT-ot” – mondta Horváth a Narancs.hu-nak adott interjújában.

„16 miniszter alatt dolgoztam az oktatásban, a maihoz fogható politikai nyomást sosem éreztem"

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt főigazgatói tanácsadója több mint 40 év élményeiről, az általa is kritikusan szemlélt új NAT-ról és az oktatáskutatás kormányzati felszámolásáról beszélt a Narancs.hu-nak. Ma Magyarországon keveseknek lehet annyi tapasztalatuk a tantervkészítésről, mint Horváth Zsuzsannának.

Csépe Valéria – bár a kutatócsoport irányítójaként továbbra is dolgozik a tanterv bevezetésének támogatásán – mostanában meglehetősen keveset beszél a NAT kidolgozásának részleteiről, a kormánnyal kötött kompromisszumokról. Megkeresésünkre nem reagált, de az Indexen megjelent márciusi interjújából azért kiolvasható volt, hogy nem pontosan az lett a NAT-ból, amit valamikor elképzelt. „Örülünk minden olyan javaslatunknak, ami bekerült a Nemzeti Alaptanterv véglegesített változatába” – adott lakonikus értékelést a milliárdos munka foganatjáról.

Neked ajánljuk

Lehet, hogy végleg leáldozott a Golden Globe-nak

  • Gábor Áron

Korrupció, bennfentesség, rasszizmus és szexizmus – a Golden Globe-ot odaítélő szervezetet érő vádak miatt úgy néz ki, jövőre elmarad a díjátadó tévés közvetítése, ezzel pedig maga a díj is eltűnhet a süllyesztőben.