Változás a gyógyszerár-támogatásban: Nyelő széria

Belpol

AGlaxoSmithKline (GSK) antidepresszáns gyógyszerének társadalombiztosítási (tb) támogatása 2002 februárjától az eddigi 90 százalékról 50-re csökken. (A beteg tehát a mostani ár ötszörösét fizeti majd - feltéve, ha marad a szernél.) A kormányrendelet az európai joggyakorlatra hivatkozva azzal indokolja a visszaminősítést, hogy van azonos hatóanyagú, olcsóbb orvosság.
AGlaxoSmithKline (GSK) antidepresszáns gyógyszerének társadalombiztosítási (tb) támogatása 2002 februárjától az eddigi 90 százalékról 50-re csökken. (A beteg tehát a mostani ár ötszörösét fizeti majd - feltéve, ha marad a szernél.) A kormányrendelet az európai joggyakorlatra hivatkozva azzal indokolja a visszaminősítést, hogy van azonos hatóanyagú, olcsóbb orvosság.

Szövegszerű indok

Ez az érv szakértők szerint több szempontból is támadható: egyrészt a hivatkozott európai jogszabály - bár árkülönbség esetén valóban lehetőséget ad a drágább készítmény támogatásának csökkentésére vagy visszavonására - rendelkezik arról is, hogy a magasabb árú gyógyszer gyártójának a kizárás előtt fel kell ajánlani a csökkentés lehetőségét - igaz, a kormányrendeletben ezt a passzust elfelejtették citálni.

Tény az is, hogy a támogatási listán nemcsak az antidepresszánsoknál van (volt) párhuzamosság, vagyis azonos hatóanyagú, de eltérő árú gyógyszerek egyenlő dotálása. Ilyen esetben az árkülönbséget a beteg állja, ha ragaszkodik a drágább orvossághoz. Ha viszont az egyik medicinát alacsonyabb támogatási körbe sorolják - mint most a GSK termékét -, akkor az akár több ezer forintos többletet a páciensek túlnyomó része nagy valószínűséggel már nem vállalja. Egy ilyen döntés nyomán a nagyobb tb-dotációt élvező gyógyszer egyeduralkodóvá válhat a területen, ami éves szinten milliárdos nagyságrendű bevételnövekedést jelenthet a szerencsés cégnek (és természetesen ugyanekkora veszteséget a másik oldalon).

A mostani kormánydöntés haszonélvezője ily módon a Richter Gedeon Rt.; a GSK antidepresszánsának kizárása után az ő azonos hatóanyagú szere maradt a 90 százalékos támogatási körben. Többek szerint ez nem véletlen: a szakmában elterjedt nézet szerint a Richter Gedeon érdekérvényesítési lehetőségei az átlagosnál jobbak az Egészségügyi Minisztériumban. Az érintettek szerint viszont szó sincs erről. "A konkurens terméket kormányhatározat alapján vették le a 90 százalékos támogatási listáról, ahhoz a Richternek semmi köze" - mondta lapunknak Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Rt. pr-igazgatója. Szerinte racionális költségvetési megfontolások szólnak amellett, hogy két egyenértékű gyógyszer esetén a tb az olcsóbbikat támogassa: "Igazolja ennek szükségességét az is, hogy az idei zárszámadási törvény a költségvetésből 37 milliárd forintot különített el a gyógyszerkassza hiányának pótlására. Márpedig a konkrét esetben a Richter termékének a kezdetektől alacsonyabb volt az ára" - tette hozzá.

Hasonlóan látja az esetet Kelemen Attiláné, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerügyi főosztályvezetője is: "A 2001. július 1-jétől hatályos, a gyógyszerek támogatásáról szóló 109/2001-es kormányrendelet mellékletében a kiemelten támogatott gyógyszerek között mindkét készítményt kihirdették, és a jelenlegi módosítás keretében a GSK termékének a levétele történik. A tárca a kormányprogram szellemében deklaráltan törekszik a lakossági tehernövekedés megelőzésére - ez jelen esetben az olcsóbb készítmény listán tartását jelenti, amely a megfelelő ellátást megfelelő módon biztosítja. Más kérdés, hogy a tárca igyekszik az azonos hatóanyagú készítményekből lehetőség szerint több, de legalább két párhuzamos készítményt a listákon tartani annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás folyamatos biztonsága garantálható legyen. Ilyenre jelenleg is vannak példák. A GSK-antidepresszáns a 90 százalékos támogatottságának megvonása ellenére továbbra is 50 százalékos támogatást élvez vényen történő rendelés esetén."

Tényleges indok

Azt azonban Kelemen Attiláné sem cáfolta, hogy a minisztériumi előterjesztés elsődleges oka nem a takarékosság volt: "A módosítás nem az árkülönbség miatt történt - mondta a főosztályvezető asszony. - Erre azért került sor, mert a tárca a promóció etikai tisztaságát rendkívül fontosnak tartja." Márpedig a GSK a minisztérium szerint vétett ez ellen, s Mikola István miniszter ezért gyors ellencsapást határozott el.

A GSK ugyanis megjelentetett egy olyan, szakorvosoknak szánt négyoldalas anyagot ("Az Ön döntésén életek múlnak!" címmel), amelyben összeveti a saját és a Richter antidepresszánsát. A kiadvány szerint a GSK medicinája - amely saját fejlesztés, s szabadalmi oltalma 2005-ben jár le - tíz éve van a piacon, s hatékonyságát a 12 000 betegen világszerte elvégzett vizsgálatok igazolják. A szerrel 70 millió beteget kezeltek eddig. A Richter terméke ellenben 2001. július 1-jén került forgalomba (vagyis az új gyógyszer-támogatási lista kihirdetésekor debütált), szakirodalmi adatok nincsenek róla. A brosúra ugyan nem említi - legfeljebb halványan céloz rá -, de szakmai körökben kész tényként kezelik, hogy a Richter terméke valójában a GSK-gyógyszer generikuma - vagyis az eredeti másolata, noha a GSK termékét még védi a szabadalmi törvény.

A Richtert egyébként a GSK más esetben konkrétan is megvádolta eredeti termékének jogtalan másolásával (de perelte a Richtert ilyen okból egy másik nemzetközi multi, a Pfizer is). Az innovatív (saját fejlesztésű) gyógyszereket gyártók szerint a Richter a magyar szabadalmi törvény azon kiskapuját használja ki, hogy 1994-ig csupán az eljárást védte a törvény, nem pedig magát a terméket. Beke Zsuzsa szerint viszont a hazai gyógyszeripar - ha a molekula már megvan - a külföldi versenytársaknál sok esetben költséghatékonyabb módon állítja elő az ugyanolyan hatóanyag-tartalmú szert egy "függetlenutas" eljárással. "A szabadalmi törvények megszegésével gyakran vádolják a Richter Gedeon Rt.-t, ám minden olyan per, amit hasonló ügyekben indítottak a cég ellen, a Richter számára kedvező kimenetelű volt. Egy hányáscsillapító szer >>ellopásaAz általunk megkérdezett, nevüket nem vállaló szakemberek szerint a GSK promóciós füzete semmiképpen sem olyan súlyú vétség, amellyel arányban állna a minisztérium "büntetése". Már csak azért sem, mert a tárca nem is szankcionálhatna emiatt ily módon, ráadásul, mint forrásaink állítják, a GSK nem valótlan állításokkal kampányolt a Richter ellen, hanem tények felsorolásával védte a saját termékét. Ez utóbbi megállapítást egyébként a Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása is megerősíti, amikor a Richter gyártmányáról ezt írja: "A (...) kizárólagos támogatásra ajánlott generikus készítménynyel klinikai, terápiás vizsgálatok egyáltalán nem történtek, ezt a szert Magyarországon kívül sehol nem ismerik és nem alkalmazzák. Ráadásul itthon is alig három hónapja került forgalomba, tehát a szakorvosoknak sem volt módjuk megismerni, még kevésbé tényleges terápiás tapasztalatot szerezni vele. Szakmai szempontból nem lehet megindokolni egy világszerte ismert és bizonyítottan hatékony, a betegek által elfogadott gyógyszer minden átmenet nélküli tömeges, kényszerű átváltását egy még kipróbálatlan, a klinikai praxisban ismeretlen, új generikus készítményre. Ehhez előbb széles körű gyakorlati tapasztalatot kell szerezni a (Richter-)tabletta valóságos tulajdonságairól."

Gyakorló orvosok lapunknak elmondták: a GSK gyógyszerével Magyarországon ma körülbelül 35 000 beteget kezelnek. Pszichiátriai kezeltekről lévén szó, különösen kiszámíthatatlan, hogy pácienseik hogyan reagálnak majd a megszokott gyógyszer elhagyására. E véleményre, illetve a Pszichiátriai Szakmai Kollégium nyilatkozatára a Richter pr-vezetője így reagált: "Ha hasonló hatóanyagú, egyenértékű gyógyszereknél a betegeknek az egyikről a másikra való átállítása nem okoz gondot az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, akkor miért jelentene ez problémát Magyarországon? Megfelelő orvosi felügyelet mellett egy ilyen változás akár egy hónap alatt is megoldható. A kormányrendelet az átállásra 90 napot ad."

Ne szólj, szám!

A kormányrendelet szövege sajátosan értelmezett európai jogszabályra és takarékosságra hivatkozik, de a valódi indok - bevallottan is - egy nehezen megfogható "etikai vétségben" gyökerezik. A kormány ezzel nemcsak a gyógyszergyártókkal kötött - és július 1-jén kihirdetett - hároméves megállapodást rúgta fel, de megsértette a saját maga felállította eljárásrendet is. A GSK-gyógyszer "megbüntetéséről" ugyanis szakmai fórumok a döntés előtt hivatalosan nem értesültek; a gyógyszerártárgyalások fő fóruma, a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (TÁTB) mint testület nem foglalkozott az üggyel, mert - ahogyan azt Kelemen Attiláné lapunknak elmondta - a bizottsági "tagok, tehát a társminisztériumok és az egészségbiztosító képviselői hivatalból megkapták a tervezetet", és "érdemi észrevétel erre vonatkozóan egyik helyről sem érkezett, így a Pénzügyminisztériumból sem". Felvetésünkre, hogy a Gazdasági Versenyhivatal - amely a TÁTB-ben megfigyelőként vesz részt - ily módon értesülhetett-e a várható változásról, Kelemen Attiláné határozottan kijelentette: "A minisztérium jogi főosztálya a döntés előtt a versenyhivatalnak is megküldte az anyagot." A Gazdasági Versenyhivatalban azonban a Narancsot arról tájékoztatták, hogy sem az ipari, sem a versenypolitikai iroda munkatársai nem tudnak ilyesfajta levélről.

A GlaxoSmithKline (egyébként a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója) a történtekről feljegyzést adott át a brit és az amerikai nagykövetségnek. A megkeresés tényét a brit nagykövetség elismerte, és azon értesülésünket is megerősítette, hogy ez ügyben a követség munkatársai felkeresték Mikola Istvánt. (Az amerikai nagykövetség nem reagált érdeklődésünkre.) A britek amúgy nem kívánták kommentálni a minisztériumi látogatást. Más forrásokból úgy tudjuk, hogy az udvariaskodó "egymás mellett elbeszélésen" kívül más nemigen történt.

A semmitmondás, a nyilatkozattól való ódzkodás tapasztalataink szerint egyébként sem idegen a hazai gyógyszergyártók világától: az eset kárvallottja, a GSK például eleve csak írásos nyilatkozatra volt hajlandó, ám az első, többé-kevésbé határozott hangvételűnek tekinthető állásfoglalását visszavonva végül egy olyan változatot bocsátott rendelkezésünkre, ami igazából semmiről sem szól. (Emiatt a közlésnek nem is látjuk értelmét - a szerk.) Nem tudjuk azt sem, hogy az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének, amelynek például a GSK érdekeit is védeni kellene, van-e nyilvánosan is vállalt véleménye az ügyről - velünk mindenesetre ilyesmit nem közöltek.

Az évi 200 milliárd forint forgalmú hazai gyógyszerpiac szereplői között kitört a háború - kommentálta a fejleményeket a terület egyik jó ismerője. "Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a gyógyszerár-támogatásokat megelőző tárgyalások nem a lefektetett szabályok szerint zajlanak, és a végső döntések sok esetben nem világosan átlátható folyamatok és nem racionális megfontolások eredményei" - tette hozzá. Az állami döntéshozók mozgástere a gyógyszerár-támogatások megítélésében e helyzet következtében jelentősen megnőtt: és a döntésekbe ily módon egyre inkább belejátszhatnak a szubjektív megfontolások. A gyártók pedig alkalmazkodnak - valamelyik kényszerből, valamelyik azért, mert nagyon is megfelel neki e zavaros szituáció -, s külön utakon próbálják elérni céljaikat. "Nagyon sok pénzről van szó, ne csodálkozzanak, ha az olykori vesztesek is inkább nyelnek, mint kipakolnak. A gyártók az uniós csatlakozástól, az EU-törvények átvételétől várják a helyzet megoldását. Holott a gond valójában most sem az írott magyar törvényekkel, hanem azok alkalmazásával van."

Bundula István

Privatizátorok

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. szeptember végi döntése értelmében a gyógyszer-nagykereskedelemben piacvezető Hungaropharma Rt. százszázalékos állami pakettjéből 135 százalékos árfolyamon 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvényhez jutott egy konzorcium. Egyenként tizenöt százalékot vásárolt meg a Béres Befektetési Rt., az Egis Rt. és a Richter Gedeon Rt., a Magyar Gyógyszer Rt. pedig öt százalékot szerzett. Utóbbi cég egyik alapító tulajdonosa Mikola Bálint, Mikola István miniszter testvére.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.