Magyarország jól kezeli az orosz–ukrán háborúval együtt járó menekülthullámot, a humanitárius nyomást. A Magyar Falu Program sikeres, mert a hatására több helyen nőtt a népesség. Az Aktív Magyarország kezdeményezés keretében jövőre a chipsadóból befolyó összeg 10 százalékát már automatikusan a szabadidősport finanszírozására fordítják.
A hvg.hu tudósítása szerint többek között ezek a témák kerültek először szóba Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt.
A bizottság első lépésben leszavazta Sebián-Petrovszki László (DK) javaslatát, miszerint tárgyalniuk kellene Laczó Adrienn bírónő lemondása után az igazságügy helyzetéről. A DK-s képviselő azért szóba hozta a Simonka-per bírájának távozását, valamint Szabó Péternek, az Országos Bírói Tanács elnökének lemondását.
A két ember döntésében szerepet játszott, hogy az OBT megszavazta a kormány javaslatát, amely a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését összekötötte az igazságügyi reformokkal.
Gulyás Gergely azt mondta, nem érti a felháborodást, mert az Igazságügyi Minisztérium korrekt volt, tárgyalt a bírókkal, és végül aláírtak egy megállapodást közösen. Úgy ítéli meg, a kormány által megígért fizetésemelés kiemelkedő az állami alkalmazottak juttatásaihoz mérve. A bírák kirendelésével kapcsolatos szabályok sem veszik el a függetlenséget, mert ez csak munkaszervezési kérdés.
Gulyás Gergely szintén a DK-s politikus kérdésére válaszolva azt mondta, a választási törvénnyel kapcsolatos vádak, amelyek a sajtóban elhangzottak, alaptalanok, az aránytalanságok miatt változtattak a szabályokon. Szerinte a törvény arányossága „példamutató”, és „megfelelően biztosítja a választók alkotmányos jogait”.
